– derül ki az egyetlen hiteles hírforrásból, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök internetes naplójából az elmúlt két hétben tett bejegyzések alapján.
„A mérce az, hogy a kormányprogram ne egyszerűen ünnepi szózat legyen, hanem pontos leírása világlátásunknak, céljainknak és azon eszközök sorának, amellyel közelebb lehet jutni egy új országhoz” – fogalmazta meg a feladatot a szocialista politikus blogjában a két hete tartó koalíciós tárgyalásokról.
„A program annyit ér, amennyi megvalósul belőle” – hangsúlyozta.
Gyurcsány Ferenc szerint a kormányprogramról tárgyalóknak nem az a dolguk, hogy „félig kész ötletekkel traktáljuk az embereket, hanem az, hogy kiérlelt javaslatokat osszanak meg velük”.
Hozzátette: közjogi értelemben most éppen a mandátumát lassan befejező kormány van hatalmon, ez a kormány új programmal már nem állhat elő, kormányalakítási megbízást viszont még senki nem kapott.
A miniszterelnök-jelölt naplójában azt jelezte, hogy a kormányprogramot várhatóan a hónap végén nyújtják be az alakuló ülését május 16-án tartó új Országgyűlésnek.
Az április végén kezdett koalíciós tárgyalásokról a miniszterelnök kevés konkrétumot árult el nyilvános naplójában. A Balatonőszödön tartott kezdőtanácskozásról megírta, szakpolitikai kérdésekről tárgyaltak, nagy, átfogó kérdéseket érintve. Közjogi, államigazgatási, közigazgatási kérdések sora került terítékre, a nap második fele pedig az oktatási- és az egészségügyi rendszer jövőjével foglalkozott.
Már a balatonőszödi naplóbejegyzésben kitért arra, hogy véleménye szerint az állam működésének megújítására van szükség. A következő bejegyzésben ezt azzal bővítette ki, hogy az állam túlköltötte magát, csökkentenie kell kiadásait és növelnie a bevételeit.
Az egyik lehetőség az, hogy csökkentik az állam működésének költségeit. A másik az, hogy a bevételeket növelik, ezt viszont csak az emberek és a vállalatok rovására lehet megtenni.
„Ha hosszabb távon növelni szeretnénk az emberek és a vállalatok jövedelmét, akkor rövid távon az államot ráncba kell szednünk” – fogalmazott.
A konkrét kérdések közül csak a kisiskolák helyzetével foglalkozott. Mint írta, „vigyázni és óvni kell a kisiskolákat”.
Nem a radikális, hanem az okos és mérsékelt változásokra van szükség, a kérdést nem költségvetési szempontból kell elsősorban kezelni, hanem a helyi társadalom megerősítésének és az oktatás minőségének megőrzésének szempontjait figyelembe véve – fogalmazott, hangsúlyozva, tenni kell azért, hogy az első négy osztály mindenképpen megmaradhasson helyben.
Fontosnak tartotta azonban, hogy kitérjen arra: „sikeres országként csak akkor létezhetünk, ha sikeresek vagyunk regionálisan és globálisan is… Magyarország akkor lesz sikeres, ha van bátorsága kimondani, hogy ebben a globális világban akar sikeres lenni”.
A kormányfői napló sokkal többet foglalkozott a tárgyalások módszertanával, illetve kiolvasható belőle a „miniszterelnöki hitvallás” több eleme.
Külön hangsúlyozta, hogy a tárgyalások menetéből ki akarja zárni a sajtót.
„Teljes tévedés azt gondolni, hogy megállapodni úgy lehet, hogy a sajtón keresztül üzengetünk egymásnak. Mint ahogy mindenfajta megállapodáshoz családi, baráti körben, vagy munkahelyen úgy lehet eljutni, hogy nyugodt egyeztetések vannak, ha lehetséges, akkor egyenes beszéd, nem pedig bonyolult üzengetések…Aki azt gondolja, hogy a sajtón keresztüli üzengetések bármit is használnak, azt hiszem, nem érti, hogy egy programnak a sikere végső soron azon múlik, hogy a végrehajtásban kulcsszerepet vállalók kölcsönös belátással és kompromisszummal magukénak érzik-e ezt a programot” – írta.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy „a papír majdnem mindent elbír. Az a kérdés egymagában, hogy miben tudunk valóban megállapodni.” Leszögezte: olyan kormányt akar vezetni, amely eltökélten végrehajtja programját.
A politikus ugyanakkor mindenkit óvott attól, hogy félszavakból, jelzőkből messzemenő következtetést vonjon le. „A blog nem hivatalos közlemény, amelynek jól megrágják minden részletét, és kidekázva porciózzák a hivatalos igazságot” – írta Gyurcsány Ferenc.
