A muzulmán világ nagy részében kedden kezdetét vette a ramadán, a böjti hónap. A ramadán a megtisztulás és az önmegtartóztatás ünnepe. Az iszlámhívőknek a ramadán alatt napkeltétől napnyugtáig tilos enniük, inniuk, dohányozniuk és nemi életet élniük. Ez ugyanakkor a családi és baráti összejövetelek ideje is. Ilyenkor különösen sok élelmiszer és édesség fogy a boltokban és a piacokon. A ramadán – a muszlim naptár kilencedik hónapja – akkor kezdődik, amikor feltűnik az újhold sarlója. Míg tavaly az arab-muzulmán világ országaiban különböző időpontokban köszöntött be, idén majdnem mindenhol ugyanakkor kezdődik. Indonéziában, Törökországban, Ománban, Tunéziában és az iraki síiták egy részénél csak szerdán kezdődik a ramadán hónap.
A ramadán egyúttal a hit nevében folytatott harc ideje is. A dzsihád (szent háború) hirdetői rendszerint felhasználják arra a ramadánt, hogy erősítsék a mudzsahedek, a „szent harcosok” harci kedvét. A közelmúltban történt, 26 halálos áldozatot követelő hármas robbantásra utalva egy angol nyelvű indonéziai napilap, a Jakarta Post arra szólít fel, hogy legyen a ramadán ezúttal „a megbékélés, a könyörület és az erény” szent harcának időszaka. A böjtöt négynapos áldozati ünnep (arabul: íd al-fitr) zárja. Ennek első napján halottaikról emlékeznek meg a világ muzulmánjai. Az íd al-fitr alkalmával a muszlimok meglátogatják rokonaikat és megajándékozzák egymást. BPI-info
