2004-03-19 Elhallgatott holokauszt címmel korabeli dokumentumokból, képzőművészeti alkotásokból, installációkból nyílt kiállítás csütörtökön, a magyarországi holokauszt 60. évfordulója alkalmából a budapesti Műcsarnokban.
A fõkurátor, Fabényi Júlia fõigazgató szerint a tisztelgõ tárlat a tragédia általános, örök emberi vonatkozásait dolgozza fel többféle megközelítésben: a zsidó holokauszt mellett emlékezik a más okoknál fogva megbélyegzett áldozatokra a közös társadalmi felelõsségvállalás szellemében. A május 30-ig megtekinthető tárlaton a zsidóság mellett más, egykor szintén megkülönböztetést elszenvedett társadalmi csoportok, így a szinti és roma emberek, a homoszexuálisok, a fogyatékkal élők, a vallási vagy politikai okokból üldözöttek sorsát is felidézik. A Műcsarnok bejáratánál hegyére állított hatalmas fekete háromszög szimbolizálja a holokauszt időszakát. Az installáción megjelennek azok a jelek, amelyeket egykor viselniük kellett az üldözötteknek: a különböző színű háromszögek és a sárga csillag. A múzeum oszlopain feliratok olvashatók, a háttérben két video-kivetítőn korabeli dokumentumok, a nürnbergi perben elhangzott beszédek szövege fut angol és magyar nyelven. „A kiállítás célja a holokauszt valamennyi áldozata iránt érzett társadalmi felelősségvállalás szellemében olyan dokumentumok és műalkotások összegyűjtése volt, amelyek képesek ábrázolni és eljuttatni a mai közönséghez a történtekkel való szembesülés szükségességének üzenetét” – mondta a Műcsarnok bejárata előtt tartott megnyitón Hiller István kulturális miniszter. Mint hangsúlyozta, a kormány méltó módon kíván megemlékezni a holokausztról a 60. évfordulón. „Megkésve, a holokauszt 60. évfordulóján kellett megkezdenünk a trauma feldolgozásának, a gyász és emlékezés formáinak és technikáinak megteremtését” – mondta. Közlése szerint a kiállítás kiindulópontja a múlt, de az „a jelen nyelvét beszéli”, fókusza a jelenre irányul. „Nem létezik hierarchia a holokauszt áldozatai között” – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy minden egyes áldozatról, emberi sorsról kötelességünk méltó módon megemlékezni. Mint közölte, a kiállítás nem tekinti feladatának az igazságosztást, történelmi összefüggések feltárását, tények mérlegelését, igazolását; a maga eszközeivel kíván hozzájárulni a holokauszt kapcsán felvetett problémák továbbgondolásához. Jürgen Köppen, az Európai Unió budapesti nagykövete ugyancsak azt hangsúlyozta: vissza kell pillantanunk, hogy előre tekinthessünk; szembesülnünk kell az egykor történtekkel, hogy az embertelen jelenség többé ne fordulhasson elő. Hozzátette, hogy a holokauszt idején a népek jogait, az emberi jogokat sértették meg, az unió pedig kiáll ezekért az alapjogokért, alapértéknek tekinti a toleranciát és a kisebbségek támogatását. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa arról szólt, hogy az emberi jogok tiszteletének kifejlesztése és fokozatos megvalósítása történelmi léptékben szemlélve épp csak elkezdődött. Az esemény résztvevői egyperces néma főhajtással emlékeztek a holokauszt áldozataira. A megnyitón jelen volt Judith Varnai Shorer, Izrael Állam budapesti nagykövete, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, valamint a diplomácia és a kulturális élet számos képviselője. Breuer Péter BPI
