2004-03-10 A Sharon-kormány tervei szerint Jeruzsálemtől keletre mintegy két-három kilométer hosszan nem építik ki a védelmi célokat szolgáló biztonsági keritést. Ebben a térségben húzódik ugyanis a Jeruzsálemből Maale Adumimba vezető út. A 32 ezres lélekszámú zsidó települést Izrael nem számolja fel és nem akarják lakóit a fallal elválasztani az országtól. Egyelőre még nem született döntés, hogy a kérdéses területen hogyan akadályozzák majd meg a terroristák beszivárgását, Sharon miniszterelnök Shaul Mofaz védelmi minisztert bízta meg azzal, hogy dolgozzanak ki erre vonatkozó javaslatokat.
A kerítés építését egy hetente ülésező bizottság koordinálja, melyben a Védelmi Minisztérium, a Hadsereg képviselői, jogászok és építész szakértők vesznek részt. A közelmúltban telepesek kérték, hogy ők is képviseltethessék magukat a bizottságban, de kérésüket a Főügyészség elutasította. Ennek ellenére a bizottság tagjai rendszeresen egyeztetnek a telepesek képviselőivel is.
A bizottság vezetője, Dan Tirza tartalékos ezredes elmondta, hogy a kerités kiépítésénél arra törekednek, hogy az minél kevesebb nehézséget okozzon a térség lakosságának, illetve, hogy minél közelebb essen az Izraelt Cisz-Jordániától elválasztó úgynevezett Zöld Vonalhoz. Ezen elvek alapján a kerítés nyomvonala kialakításánál igyekeznek elkerülni, hogy olajfa ültetvényeket, megművelt mezőgazdasági területeket kelljen felszámolni, engedélyezett épületeket pedig nem bontanak le a kerítés építése miatt.
Mindezek ellenére eddig 26 panasz érkezett be a Legfelsőbb Bírósághoz, de a bíróság eddig egyetlen esetben sem látta szükségesnek elmarasztalni az építőket; más esetekben megállapodás született az érintett lakosokkal illetve a viták rendezéséig felfüggesztették az építést.
Tirza arról is beszámolt, hogy több izraeli ügyvéd, aki az érintett palesztinok jogi képviseletét is ellátja, maga is vásárolt földterületet a kisajátításra kijelölt területeken és megpróbálja felsrófólni a kompenzáció összegét.
Kisari B. Attila – BPI
A bizottság vezetője, Dan Tirza tartalékos ezredes elmondta, hogy a kerités kiépítésénél arra törekednek, hogy az minél kevesebb nehézséget okozzon a térség lakosságának, illetve, hogy minél közelebb essen az Izraelt Cisz-Jordániától elválasztó úgynevezett Zöld Vonalhoz. Ezen elvek alapján a kerítés nyomvonala kialakításánál igyekeznek elkerülni, hogy olajfa ültetvényeket, megművelt mezőgazdasági területeket kelljen felszámolni, engedélyezett épületeket pedig nem bontanak le a kerítés építése miatt.
Mindezek ellenére eddig 26 panasz érkezett be a Legfelsőbb Bírósághoz, de a bíróság eddig egyetlen esetben sem látta szükségesnek elmarasztalni az építőket; más esetekben megállapodás született az érintett lakosokkal illetve a viták rendezéséig felfüggesztették az építést.
Tirza arról is beszámolt, hogy több izraeli ügyvéd, aki az érintett palesztinok jogi képviseletét is ellátja, maga is vásárolt földterületet a kisajátításra kijelölt területeken és megpróbálja felsrófólni a kompenzáció összegét.
Kisari B. Attila – BPI
