A migráció alapvetően egy civilizációs, egy kulturális kérdés
Hollik István, a Fidesz-KDNP szövetség szóvivője a Heti Tv Pirkadat című műsorában a brüsszeli EU csúcs kapcsán beszélt a migrációs helyzetről, az európai elmozdulás lehetőségéről is.
A szóvivő beszélt a mostani brüsszeli EU csúcsról, ahol két téma volt az uralkodó, ahogy arra számítani is lehetett, az egyik a Brexit tárgyalások, a másik pedig a migrációval kapcsolatos kérdések. Hollik István szerint az utóbbi az, ami az európai közvéleményt, az embereket jobban foglalkoztatja. Természetesen európai perspektívából nézve a Brexit is fontos, ám Magyarország számára kevésbé, hiszen azokat a célokat, amiket kitűztek, azaz miként lehet a kint dolgozó magyar állampolgárok érdekeit megvédeni, sikerült elérni, ezek már nem képezik a megbeszélések tárgyát. Visszavan még az EU és Nagy-Britannia között több megállapodás is, adó- és vámügyi kérdésekben, ami nehéz, a tárgyalások is lassan haladnak, hiszen éppen a mostani csúcson kellett volna elfogadni az eredeti tervek szerint a megállapodást. Kérdésre válaszolva a szóvivő megjegyezte, kicsi az esélye annak, hogy a britek meggondolják magukat és egy újabb népszavazással az Európai Unión belül maradnak
A migráció kapcsán Hollik István példaként hozta fel a németországi törököket, akik már többedik generáció óta élnek új hazájukban, ám még most is sokkal inkább Erdogant tekintik államvezetőjüknek, mint Angela Merkel kancellárt. Hozzátette, nem véletlen, hogy a magyar kormány, a miniszterelnök évek óta beszél arról, hogy a migráció alapvetően egy civilizációs, egy kulturális kérdés és az is látszik, van egy kibékíthetetlen ellentét két civilizáció között. A zsidó-keresztény értékkekkel rendelkező európai civilizációval áll szemben egy másik, persze mindkettőnek megvan a maga értéke és helye, Magyarország azt nem szeretné, hogy ez a kettő összekeveredjen, mert az elmúlt harminc év integrációs politikája is azt mutatja, párhuzamos társadalmak jöttek létre Európában – tette hozzá a politikus. Véleménye szerint az iszlám civilizáció a teljességre törekszik, ennél fogva elnyomja a keresztény civilizációt. A zsidó-keresztény kultúra középpontjában a szabadság áll, az iszláméban pedig az engedelmesség.
Szintén példaként hozta fel a szóvivő, hogy amikor az Európa Tanácsban volt magyar küldött, akkor komolyan beszélgettek arról a politikusok, hogy miként egyeztethető össze az európai jogrend a sariával, az iszlám joggal. Hollik István szerint joggal merülhet fel a kérdés, megtörténik ilyen egy iszlám országban, mert szerinte nem, ezek után nem is látja értelmét az európaiak ilyetén gondolkodásának. Mindez azért is merült fel, mert szerinte egyre többen vannak Eur4ópában, akik a saria törvényei szerint akarnak itt élni, ezért is veszélyes a migráció és ezért is kell neki megálljt parancsolni.
A mostani brüsszeli csúcs is erről szólt, Hollik István szerint történt elmozdulás, az osztrák kancellár is egy az eddiginél jóval pragmatikusabb javaslattal állt elő. Ez már feltételezi, hogy Európa határait meg lehet védeni, sőt már az is le van írva, hogy a kötelező kvóta nem működik, hiszen vannak országok, amelyek ezt nem fogadják el. Helyette kötelező szolidaritásról beszél, azaz mindenkinek hozzá kell járulni a helyzet kezeléséhez, de nem csak menekültek befogadásával. Még nem született döntés erről, mert még Németország nem osztja Kurz kancellár álláspontját.
Minden államnak, minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy eldöntse, kikkel akar együtt élni, de a mostani brüsszeli javaslatok éppen ezt a szuverenitást sértik – mondta el a szóvivő, hozzátéve ezt jelenti, hogy el kívánják venni a tagállamoktól a határvédelem jogát és egy európai ügynökségre kívánják átruházni, ez is azt eredményez6né, hogy nem a magyarok döntenék el, ki lép be az ország területére, ezt a magyar kormány nem akarja elfogadni.
Hollik István említést tett az üldözött közel-keleti keresztényekről, véleménye szerint nagyon fontos láttatni, megmutatni az Európai Néppártnak is, hogy hányféle módja van a segítségnyújtásnak. Magyarország számos programot indított, amelyek hatékonyabbak, mint ha egy nemzetközi szervezet intézné. A magyar támogatás célzott és direkt, a kormányzat el is megy oda, ahol a baj van, megkérdezi az ott élőktől, hogy miben kérnek segítséget. Eddig a magyar kormány 34 milliárd forintot fordított arra, hogy iskolát, kórházat építsen, a gyerekek taníttatását támogassa.
