Áder János államfőként kiemelt figyelmet szentel majd annak, hogy életünkben mindinkább polgárjogot nyerjen egymás sikereinek és teljesítményeinek elismerése, ragaszkodik az alkotmány által rá rótt jogok és kötelezettségek maradéktalan betartásához, és minden olyan kérdésben, amelyben szükséges az egyeztetés, a parlamenti pártok véleményét is meghallgatja. Magyarország ötödik, szerdán megválasztott köztársasági elnöke az MTI-nek adott interjújában beszélt arról is, bár van szándék benne a közállapotok jobbítására, ez semmiképp sem jelenti azt, hogy bármilyen formában be akarna avatkozni a pártok, az Országgyűlés vagy a kormányzat felelősségi körébe tartozó munkába.
MTI: A korábbi államfő lemondása után számított arra, hogy köztársasági elnöknek jelölik?
Áder János: Azt hiszem, kevés embert érhetett váratlanabbul, mint engem. Három éve az Európai Unió parlamentjében dolgozom, és a jövőmet is így terveztem.
MTI: Úgy tudjuk, a felkérést követően gondolkodási időt kért. Mi mindent kellett átgondolnia?
Áder János: Az életemet. Ide tartoznak elsősorban azok a személyes szempontok, mint gyermekeim iskolai kötöttségei, uniós munkatársaim sorsa, a megkezdett ügyek lezárása. Nem kevés fejtörést okozott számomra, mert az ember éppúgy felelősséggel tartozik a családjának, munkatársainak, mint ahogy egy politikus felelősséggel tartozik a hazájának.
MTI: Beszédéből úgy hallatszott, sok tépelődés előzhette meg döntését…
Áder János: Lehet, hogy van olyan ember, aki egy ilyen megtisztelő és felelősségteljes felkérésre gondolkodás nélkül igent tud mondani, de én nem ilyen vagyok. Jól esett persze, hogy már a jelölés elfogadása előtt is rengeteg támogatást és biztatást kaptam. Igaz, olyan is volt, aki azt gondolta, ilyen felkérés esetén tulajdonképpen mérlegelési lehetőségem sincs. Engem azonban más fából faragtak. Nem az a fajta ember vagyok, aki alapos megfontolás nélkül képes lenne igent mondani arra, hogy Magyarország köztársasági elnökévé jelöljék.
MTI: Első elnöki beszédében a tiszteletről és a teljesítményről beszélt. Miért ezt tartotta fontosnak hangsúlyozni?
Áder János: Mert Brüsszelből hazatérve úgy látom, hogy ha van régi adósságunk életünkkel, közéletünkkel szemben, akkor az egyik biztosan az, hogy közgondolkodásunkban végre méltó helyre illesszük a teljesítmény elismerését. Ezért is mondtam, hogy ha államfői megbízatásom öt éve alatt bármit is tehetek ezért, szívesen teszem.
MTI: Úgy látja, hogy Magyarországon kevés teljesítmény születik?
Áder János: Nem, egyáltalán nem! A tisztességgel boldogulni akaró emberek, családok, vállalkozások becsülettel küzdenek nap mint nap. Ez tartja meg országunkat. Ezért is különös számomra, hogy miért nem ez, egymás teljesítményének elismerése és megbecsülése jelenti az egyik legfontosabb igazodási pontot. Könnyű belátnunk, ha a mindennapok sokmilliónyi részteljesítményét a magyar embereket szorosan összekötő közösségi élményként sikerülne megélnünk, akkor mindannyian erősebbek lennénk, és még vitáinkat is értelmesebb keretekbe tudnánk szorítani.
MTI: Biztos, hogy ez a legnagyobb probléma ma Magyarországon? Nem inkább többet és jobban kellene dolgoznunk?
Áder János: A magyar ember legendásan dolgos és tehetséges. Nem hiszem, hogy versenyképességünk legfőbb gátja az lenne, hogy nem dolgoznánk eleget vagy épp elég jól. Nem ezzel van a baj. Viszont sokkal kiegyensúlyozottabbak, derűsebbek, eredményesebbek és ezzel versenyképesebbek lehetnénk, ha alkalom adtán a közgondolkodásunkon változtatnánk valamicskét. Például ha több tisztelettel volnánk mások teljesítménye iránt, bizonyára a miénket is jobban megbecsülnék. Ha a teljesítményben követendő példát látnánk, akkor nyilván mások sikerei azoknak is önbizalmat és mintát adhatnának, akik keresik még a boldogulásuk útját.
MTI: Jó, de mit tehet ezért egy köztársasági elnök?
Áder János: Egyedül, egy szál magában talán keveset. De ha lesznek, akik ebben a szövetségesükként tekintenek rám, és akikre én is szövetségesként tekinthetek, akkor már jóval többet. A magam részéről én minden tisztességgel boldogulni akaró magyar embert éppúgy természetes szövetségesemnek tekintem ebben, mint a médiát, a politikai pártokat, a kormányt, a civil szervezeteket, vagy épp az egyházakat, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen formában be akarnék avatkozni a pártok, az Országgyűlés vagy a kormányzat felelősségi körébe tartozó munkába. Beszédemben ezért tettem arra javaslatot, hogy legyen a teljesítmény az a legkisebb közös többszörös közgondolkodásunkban, amely döntéseinkben, az élethez való hozzáállásunkban ahhoz is hozzásegít minket, hogy a XXI. században is sikeres ország lehessünk.
MTI: Ön pártpolitikusként került az államfői székbe, az ellenzék ezt sérelmezte. Előnynek vagy hátránynak tekinti a politikai múltat?
Áder János: Közel negyedszázados politikusi tapasztalattal rendelkezem, melyre hazánk és az Európai Unió politikai életében szerepet vállalva tettem szert. Úgy vélem, ez a tapasztalat sokkal inkább segít abban, hogy a jelenlegi, összetett hazai és kihívásokkal teli nemzetközi viszonyok között a köztársasági elnöki megbízatást képes legyek jól ellátni, mintsem hogy ez bárminemű hátrányt is jelentsen. Ráadásul arról sem érdemes megfeledkezni, hogy magát a köztársasági elnöki tisztséget az alkotmány is politikai megbízatásként definiálja. Ebből logikusan következik, hogy egy politikai tisztséget politikus is betölthet. És ha ez így van, az a politikus, akit felkérnek és megválasztanak erre a tisztségre, nem érkezhet a Holdról vagy a Marsról, csakis a magyar politikai élet erőteréből.
MTI: Ön, a politikából érkező jogászként mit gondol konkrétan az államfő feladatáról?
Áder János: Magyarország új alaptörvénye világosan körülírja az államfői megbízatás közjogi kereteit. Meggyőződésem, hogy a köztársasági elnök csak akkor nyújthat a politikai nemzet és a közjó szempontjából is méltányolható teljesítményt, ha maradéktalanul teljesíti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az alkotmány rá ró. Az államfő a törvényesség őre, és ebben minden benne van. Esküm szövege is arra kötelez, hogy a jogszabályokat megtartsam és másokkal is megtartassam.
MTI: Mégis, mit jelent majd mindez a gyakorlatban? Nem fog minden törvényt aláírni?
Áder János: Szeretném még egyszer világossá tenni, hogy kizárólag az alaptörvény szerint fogok eljárni. Ez azt jelenti, hogy ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni.
MTI: Tervezi-e, hogy él országgyűlési felszólalási jogával?
Áder János: Nem zárom ki ennek lehetőségét, de azt majd az élet dönti el, lesz-e olyan kérdés, helyzet, politikai igény, hogy a köztársasági elnök megszólaljon. Valószínűleg Sólyom László elnök úr sem tervezte el előre, hogy egyszer majd meg kell szólalnia, mint tette ezt az őszödi beszéddel kapcsolatban, de az élet kikényszerítette az elnöki állásfoglalást. Az ilyen, szélsőséges helyzeteket leszámítva is mindig lehetnek olyan kérdések, amelyekre az államfőnek érdemes ráirányítania a figyelmet, amelyeket érdemes a közbeszéd tárgyává tenni.
MTI: Tervez-e parlamenti pártokkal konzultációt?
Áder János: Minden olyan kérdésben, amelyben szükségesnek tartom kikérni és meghallgatni parlamenti pártok véleményét, számítani fogok rájuk, így a kiemelt jelentőségű személyi javaslatoknál is ezt a hagyományt folytatom.
MTI: Hogyan viszonyul a korábbi elnökök munkájához, teljesítményéhez?
Áder János: Tisztelem őket. Úgy vélem, mindegyikőjüktől van mit tanulnom. Ezért szándékomban áll minden elődömmel személyesen is találkozni. Őszintén sajnálom, hogy Mádl Ferenc néhai elnökünket már nem kérhetem meg arra, ossza meg velem elnöksége során szerzett személyes tapasztalatait. Pedig nagy szükségem volna rá, hiszen a Köztársasági Elnöki Hivatal felépítésében az általa megteremtett struktúrát nagyon jó, követendő példának tekintem.
MTI: Mikor költözik be az elnöki rezidenciába?
Áder János: A köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény nem ad módot a mérlegelésre, és a rezidenciát jelöli ki az elnök kötelező lakhelyéül. A költözésig sok más családi kérdést kell még megoldanunk. Például családomnak haza kell költöznie Brüsszelből, a gyerekek iskoláiról is gondoskodni kell, nem sorolom.
MTI: Hírré vált, hogy nem vesz részt a V4-ek találkozóján. Miért?
Áder János: Mert jelenleg még nem vagyok Magyarország beiktatott köztársasági elnöke, azaz még nincs alkotmányos lehetőségem elnöki jogaim gyakorlására. Így országunk hivatalos képviseletére sincs módom május 10-éig. A visegrádi országok államfőinek találkozója viszont május 10-e előttre esik.
MTI: Azt tudja már, hogy Geréb Ágnes kegyelmi kérvénye ügyében miként fog dönteni?
Áder János: Felelőtlenség volna bármely ilyen vagy ehhez hasonló ügyben a beiktatásom előtt véleményt formálni.
MTI: Új megbízatása a család életét is felbolydítja. Mit gondol, államfőként lesz egyáltalán ideje a családjára?
Áder János: Az élet egyensúlyt követel. Ahogy az ember hazátlanul sem élhet boldogan, éppúgy igazán boldog csak családjával együtt lehet. Ezért számomra mindig megmaradnak azok a határok, amelyeket nem vagyok hajlandó átlépni csak azért, mert sorsom bármilyen fontos, felelősségteljes és tiszteletre méltó közjogi tisztségbe emelt. Nem lennék elégedett magammal, ha gyermekeim és feleségem szemében államfőként helytállva épp családfőként vallanék szégyent. És persze gyerekkori szenvedélyemről, a horgászatról sem fogok lemondani.
