Az ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ – ZSIDÓ EGYETEM felvételi tájékoztatója

Az ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ –
ZSIDÓ EGYETEM
felvételi tájékoztatója

A szakokra történő jelentkezésnek nincs korosztályi határa.
Az írásbeli jelentkezéseket követően a hallgatókat tájékoztatjuk a felvételi elbeszélgetés időpontjáról és követelményeiről.

A zsidó felekezeti szociális munkás szakra jelentkezők pszichológiai attitűdvizsgálaton is részt vesznek.

Az esti tanítási rendű képzésben a hallgatók tanóráira az adott szakon heti egy alkalommal kerül sor.

A levelező munkarendű képzésben a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor. Ennek megfelelően az adott szakon a képzés gyakorisága:csütörtökön egész nap, a zsidó közösségszervező szakon szerdán és vasárnap.

Az Egyetem és a szakok részletes ismertetése itt, a www. felvi.hu, valamint
a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató című kiadványban is megtalálható.

A jelentkezéshez a kitöltött intézményi saját jelentkezési lapot, rövid önéletrajzot, 2 db igazolványképet, érettségi bizonyítvány másolatot, nyelvvizsga bizonyítvány másolatot és az Intézmény által adott csekk befizetését igazoló szelvényt kell beküldeni. Az eredeti érettségi- és nyelvvizsga bizonyítványt a felvételi elbeszélgetésen kell bemutatni.

Jelentkezési lap itt letölthető és kinyomtatható, vagy az alábbi címen, telefonon vagy faxon kérhető, amennyiben csak intézményünkbe kíván jelentkezni. A felvételi vizsga díját (3500,- Ft) a jelentkezési laphoz mellékelt csekken kell befizetni!

A felvételi vizsgához szakirodalmat is ajánlunk, megtekinthető itt!

A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei

Az intézményi jelentkezési lap az Egyetem honlapjáról (www.rabbi.hu) tölthető le. Jelentkezési határidő: 2012. február 15.

A felekezeti szociális munkás alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a szociális munka ellátására, vagyis olyan szakmai tevékenységre, mely segíti, javítja, illetve helyreállítja az egyének, csoportok, és közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul a szükséges komplex feltételek megvalósításához. A szak képesítési követelményei tartalmazzák az általános szociális munkás alapképzési szak követelményeit is.

A judaisztika alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik a judaisztikának, mint a zsidó műveltséggel, gondolkodásmóddal, vallással, történelemmel, irodalommal és nyelvekkel foglalkozó tudományágnak avatott művelőivé válnak; valamint a zsidó vallásról, filozófiáról, történelemről, irodalomról átfogó ás alapos ismeretekkel rendelkeznek; továbbá megfelelő jártassággal és készséggel bírnak a bibliai- és a modern héber nyelvben. A judaisztika alapképzési szakon sikerrel végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre és kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek zsidó kultúratörténet, hebraisztika, vallástörténet, vallástudomány területén, azt követően pedig a doktori képzésben (PhD) való részvételhez. Tanulmányaik sikeres befejezése és a záróvizsga után a hallgatók judaisztika alapszakos judaista (basic degree in Judaic Studies) oklevelet kapnak.

A rabbihelyettes alapképzési szak célja olyan rabbihelyettesek (rabbi asszisztensek) képzése, akik tanulmányaik során megismerik a zsidó vallás hitbéli és tudományos rendszerét, idegen nyelvi ismeretekkel rendelkeznek, azon kommunikálni képesek. Gyakorlati képzésük során felkészülnek a rabbihelyettesi (rabbi asszisztensi) praxisra, amely – egyedi helyzetéből adódóan – magában foglalja a hitszónoki, karitatív, vallásoktatói és a zsinagógai liturgiához köthető feladatokat, melyeket határon innen és határon túl egyaránt elláthatnak. A szakra csak zsidó vallású férfiakat vesznek fel. Az oklevél sikeres megszerzése után a végzettek az Egyetem rabbi, illetve zsidó kultúratörténet mesterképzési szakán folytathatják tanulmányaikat.

A rabbi egységes, osztatlan képzésre csak zsidó vallású férfiakat vesznek fel. A szakra felvett hallgatók a zsidó vallás tudományainak elsajátítása mellett a humán és társadalomtudományok szinte minden ágában folytatnak tanulmányokat. Mesterszintű oklevelük kézhezvétele után közösségük vezetőjeként működhetnek.

Az egyházi/felekezeti közösségszervező alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik a budapesti és a vidéki zsidó közösségek megfelelő kompetenciákkal rendelkező vezetői lehetnek, de megszerzett ismereteiket, képességeiket alkalmazhatják bármilyen közösség (civil, alapítványi, egyéb) vezetésében. Tanulmányaik során a hallgatók a zsidó vallás alapjainak megismerésén kívül alapvető pszichológiai-, szociológiai-, jogi-, gazdasági-, vezetési- és pénzügyi ismeretekre tehetnek szert. A szakot megfelelő eredménnyel elvégzettek az Egyetem zsidó kultúratörténet mesterképzési szakán, valamint bármely más egyetem illeszkedő mesterképzési szakán folytathatják tanulmányaikat.

A zsidó liturgika alapképzési szakon jelentkezési feltétel a zsidó vallás gyakorlatának legalább alapfokú ismerete. A szak a zsidó valláskultúrában jártas férfiakat és nőket képez. A szakon végzett, megfelelő zenei adottságokkal rendelkező zsidó férfiak továbbtanulhatnak a kántor szakirányú továbbképző szakon.

A rabbi mesterképzési szakra csak zsidó hitéleti szakon végzett zsidó vallású férfiakat vesznek fel. A szakra felvett hallgatók a zsidó vallás tudományágainak elsajátítása mellett a humán és társadalomtudományok szinte minden ágában folytatnak tanulmányokat. Mesterszintű oklevelük kézhezvétele után közösségük vallási vezetőjeként működhetnek.

A zsidó kultúratörténet (művelődéstörténet) mesterképzési szak mesterfokozatot ad a következő tárgykörökben: zsidó történelem, vallástörténet, filozófia, irodalomtörténet, a zsidó alkotók a művészetben stb. Jelentkezhetnek az Egyetem bármely szakán, valamint más egyetemek és főiskolák bölcsészet-, társadalom-, valamint vallástudományi szakjain végzettek.

Felvételi pontok számítása

Judaisztika alapképzési szakon:
Többletpontok: emelt szintű, eredményes érettségi vizsgáért tantárgyanként 40 többletpontot; B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 35 többletpontot; C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 50 többletpontot kap a jelentkező.
Felvételi minimum: csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségi vizsgáért adott többletpontokkal együtt, de a nyelvvizsga jogcímén adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 236 pontot.
Pontszámítás: A judaisztika vagy történelem közül a leginkább kedvező érettségi tárgy vizsgaeredménye százalékos teljesítményének négyszereséből számítják a pontokat. A pontok száma egyenlő (mind közép-, mind emelt szinten) az érettségi vizsgán elért százalékos eredmény négyszeresével. A 2005 előtt érettségizetteknél a tantárgyi vizsgák automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek. Az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítményeknek felelnek meg:
jeles (5) = 100%,
jó (4) = 79%,
közepes (3) = 59%,
elégséges (2) = 39%.

Intézményi vizsgák sajátos követelményei

Az alkalmassági és saját vizsgák követelményeire vonatkozóan információ közvetlen az Intézménytől kérhető.

Támogatások és ösztöndíjak

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem hallgatói a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXIX. törvényben és a 51/2007 (III.26.) Kormányrendeletben meghatározott módon az állami költségvetési forrásból biztosított támogatásként a következő jogcímeken kaphatnak hallgatói juttatásokat:
a)tanulmányi ösztöndíj
b) rászorultsági alapon adható juttatások:
c) rendszeres szociális ösztöndíj,
d) rendkívüli szociális támogatás,
e) lakhatási támogatás,
f) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi rész,
g) intézményi szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíj,
h) doktorandusz ösztöndíj,
i) köztársasági ösztöndíj,
j) tankönyv- és jegyzettámogatás,
k) a sporttevékenység támogatása,
l) a kulturális tevékenység támogatása,
m) internátus (kollégium) fenntartása,
n) a hallgatói önkormányzat működésének támogatása,
o) a külföldi hallgatók többlettámogatása.

Az Egyetem saját forrásaiból: hitéleti támogatás.

Az Egyetemen három szak költségtérítéses:

A költségtérítés a hallgató megalapozott és igazolt kérelmére csökkenthető, vagy elengedhető. Részletek a Szabályzatok között.

Cím: Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
1084 Budapest, Bérkocsis utca 2.
Postacím: 1444 Bp. Pf. 212.

Tel/fax: 317-2396, 318-7049

1. RABBIKÉPZŐ SZAK

A képzési idő 5 + 1 év (osztatlan képzés).

A rabbi egységes, osztatlan képzésre csak zsidó vallású férfiakat veszünk fel. A szakra felvett hallgatók a zsidó vallás tudományainak elsajátítása mellett a humán és társadalomtudományok szinte minden ágában folytatnak tanulmányokat.

Olyan érettségizett fiatalemberek jelentkezését várjuk, akik elhivatottságot éreznek a rabbi pálya iránt.
A hallgatók biblikus- és talmudikus tudományok, szertartástan, a zsidó történelem és irodalomtörténet, a zsidó vallásbölcselet és a gyakorlati lelkészkedés kötelező tárgyain kívül a következő stúdiumokat hallgathatják: a klasszikus irodalom zsidó vonatkozásai, filozófia, pedagógia, pszichológia, zsidó művészettörténet, zenetörténet, modern héber, arameus nyelv, Izrael ismerete, stb.

A jelentkezéshez rabbi, vagy a hitközségi elnök ajánlását kell csatolni, továbbá hitelesen igazolni kell az eddigi tanulmányokat. Az írásbeli jelentkezéseket követően szóbeli meghallgatásra kerül sor, amelynek időpontjáról értesítést küldünk.
Tanulmányainak sikeres befejezésével rabbi diplomát szerez a jelölt, amely egyetemi (MA) végzettséget jelent.

A diploma megszerzését követően a tudományos pályára (is) készülők az egyetem Zsidó Vallástudományi Doktori Iskolájában (PhD) folytathatják tanulmányaikat.

2. RABBIHELYETTES SZAK

A képzési idő négy év (8 félév).
A szakra csak zsidó vallású férfiakat veszünk fel.
A rabbihelyettes alapképzési szak célja olyan rabbihelyettesek (rabbi asszisztensek) képzése, akik tanulmányaik során megismerik a zsidó vallás hitbéli és tudományos rendszerét, idegen nyelvi ismeretekkel rendelkeznek, azon kommunikálni képesek. Gyakorlati képzésük során felkészülnek a rabbihelyettesi (rabbi asszisztensi) praxisra, amely – egyedi helyzetéből adódóan – magában foglalja a hitszónoki, karitatív, vallásoktatói és a zsinagógai liturgiához köthető feladatokat, melyeket határon innen és határon túl egyaránt elláthatnak. Az oklevél sikeres megszerzése után a végzettek az Egyetem rabbi, illetve zsidó művelődéstörténet mesterképzési szakán folytathatják tanulmányaikat.

A tantárgyak: ivrit, ivrit nyelvtani gyakorlatok, bibliai héber, bevezetés a Szentírásba, Tóra, háftárák és megillák, ókori zsidó történelem, középkori zsidó történelem, újkori zsidó történelem, a magyarországi zsidóság történelme, az ima világa, liturgia, Tóra és háftárá olvasási gyakorlatok, liturgika, liturgika gyakorlatok, pasztorális gyakorlatok, bevezetés a Szóbeli Tanba, Misna, Talmud cursorie, Talmud statarie, midrások és kommentárok, Sulhán áruh, responzumok, zsidó etika, háláhá, kateketikai szakdidaktika, kateketikai gyakorlatok, bevezetés a zsidó művelődéstörténetbe, kötelező és szabadon választható tantárgyak, szakdolgozati szeminárium.

A végzettek rabbihelyettes (BA) diplomát kapnak.

3. JUDAISZTIKA SZAK

A képzési idő három év (6 félév).

A judaisztika alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik a judaisztikának, mint a zsidó műveltséggel, gondolkodásmóddal, vallással, történelemmel, irodalommal és nyelvekkel foglalkozó tudományágnak avatott művelőivé válnak; valamint a zsidó vallásról, filozófiáról, történelemről, irodalomról átfogó ás alapos ismeretekkel rendelkeznek; továbbá megfelelő jártassággal és készséggel bírnak a bibliai- és a modern héber nyelvben. A hallgatóknak lehetőségük van a tanári pályára felkészítő pedagógiai-pszichológiai modul elvégzésére is a szabadon választható órák keretében.

A judaisztika alapképzési szakon sikerrel végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre és kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek zsidó művelődéstörténet, hebraisztika, vallástörténet, vallástudomány vagy valamely tanári mesterképzési szakon, azt követően pedig a doktori képzésben (PhD) való részvételhez. Tanulmányaik sikeres befejezése és a záróvizsga után a hallgatók judaisztika alapszakos judaista (basic degree in Judaic Studies) (BA) diplomát kapnak.

Felvételi pontok számítása:
Többletpontok: emelt szintű, eredményes érettségi vizsgáért tantárgyanként 40 többletpontot; B2 (vagy középfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 35 többletpontot; C1 (vagy felsőfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 50 többletpontot kap a felvételiző.
Felvételi minimum: csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségi vizsgáért adott többletpontokkal együtt, de a nyelvvizsga jogcímén adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 236 pontot.
Pontszámítás: A judaisztika vagy történelem közül a leginkább kedvező érettségi tárgy vizsgaeredménye százalékos teljesítményének négyszereséből számítjuk a pontokat. A pontok száma egyenlő (mind közép-, mind emelt szinten) az érettségi vizsgán elért százalékos eredmény négyszeresével. A 2005 előtt érettségizetteknél a tantárgyi vizsgák automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek. Az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítményeknek felelnek meg:
jeles (5) = 100%,
jó (4) = 79%,
közepes (3) = 59%,
elégséges (2) = 39%.
A jelentkezéshez a kitöltött jelentkezési lapot, rövid életrajzot, 2 db igazolványképet, érettségi valamint a nyelvvizsga bizonyítvány másolatát (ha az idén érettségizik, akkor az eredeti érettségi bizonyítványt illetve nyelvvizsga bizonyítványt hozza a felvételi elbeszélgetésre!) és az egyetem által adott csekk igazoló szelvényét kell beküldeni.

Tandíj: Nincs. (Ösztöndíj van!)

4. ZSIDÓ FELEKEZETI SZOCIÁLIS MUNKÁS SZAK

A képzési idő három és fél év (7 félév).
Az alapszak célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a szociális munka ellátására, vagyis olyan szakmai tevékenységre, mely segíti, javítja, illetve helyreállítja az egyének, csoportok, és közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul a szükséges komplex feltételek megvalósításához. A szak képesítési követelményei tartalmazzák az általános szociális munkás alapképzési szak követelményeit is.

A szakon végzettek
– felkészültek arra, hogy a zsidó közösség intézményeiben szociális munkát és gondozást, szervező és döntés előkészítő tevékenységet végezzenek, különös tekintettel a holokausztot túlélő idős emberekre,

– képesek arra, hogy a zsidó intézményrendszerben szociális menedzserként intézményeket irányítsanak és szociális projekteket tervezzenek, és e célkitűzéseket felelősséggel, a szakma etikai normáinak megfelelve teljesítsék.

A hallgatók szociológiát, pszichológiát, jogot, társadalomtörténetet, a szociális gondoskodás történetét, judaisztikát, és zsidó történelmet tanulnak, továbbá a gyakorlatban is megismerkednek a szociális intézményrendszerrel valamint a zsidó közösség szervezeteivel. Gyakorlataikat a zsidó közösség intézményeiben végzik. A gyakorlatokat szakképzett tereptanárok vezetik.

A tanulmányaikat sikeresen befejező hallgatók zsidó felekezeti szociális munkás (BA) diplomát kapnak.

A szakon oklevelet szerzők tanulmányaikat az egyetem Zsidó Művelődéstörténet (MA) szakán, vagy pl. az ELTE szociális munka mesterképzési szakán folytathatják – a sikeres felvételi vizsga után..

5. ZSIDÓ LITURGIKA SZAK

A képzési idő négy év (8 félv).
A képzés levelező oktatási formában, az előírt konzultációkon való kötelező megjelenéssel és otthoni, egyéni munkával történik.

A hallgatók a képzési idő alatt tanulmányokat folytatnak többek között a Szentírással, a zsidó vallással, a vallási élettel, a törvényekkel, az ünnepekkel, az imákkal, a zsidó liturgikus zenével és a történelemmel kapcsolatos tárgykörökben.
Tantárgycsoportok többek között: ivrit nyelv (modern héber), zsidó vallási ismeretek, liturgikus ismeretek, zsidó történelem, stb.

Az ismeretek a hallgatók számára alapot nyújtanak ahhoz, hogy részt vehessenek a vallási élet fenntartásában, hagyományos és új gyülekezetek szervezésében, működésében és a közösségek világi vezetésében.

A hallgató a nyolc félév sikeres elvégzése és a záróvizsga után zsidó liturgikus (BA) diplomát kap.

Továbbtanulási lehetőség a diploma megszerzése után:
1. Sikeres felvételi vizsga alapján a Zsidó Művelődéstörténet szakon folytathatja tanulmányait, amelynek elvégzése után a hallgató Zsidó kultúratörténész (MA) diplomát kap.
2. Zsidó férfiak részére, akik megfelelő énekhanggal, muzikalitással, jó hallással rendelkeznek és elhivatottságot éreznek a kántorművészet (cházánut) iránt, a Zsidó kántorhelyettes szakirányú továbbképzési szakon folytathatják tanulmányaikat. Ezen a szakon hallgató zsidó kántorhelyettes szaképesítést szerezhet.

6. ZSIDÓ KÁNTORKÉPZŐ SZAK
(szakirányú továbbképzés)

A képzési idő összesen 4 év (2 + 2 év).

A zsidó kántori funkció lényegéből fakadóan a szakra csak zsidó vallási gyakorlattal rendelkező férfiak jelentkezését tudjuk elfogadni.
Megfelelő énekhang, illetve zenei előképzettség is szükséges.

A kántorképzés a kántorhelyettes szak (2 év) elvégzésével kezdődik. Erre a szakra csak liturgiatörténet előadó, judaisztika tanár, judaisztika alapszakos judaista, vagy zsidó liturgikus végzettséggel rendelkező zsidó férfiak jelentkezhetnek !

A képzést levelező oktatási formában, konzultációkkal szervezzük.

A tananyag itt a chazanut – kántori ismeretek, zenei alap- és továbbképzés.
A gyakorlati foglalkozások során a hallgatók kis csoportokban, illetve egyénileg, zenetanárok, gyakorló kántorok vezetésével sajátítják el a zsidó liturgiát és a chazanutot. Ennek elsajátításához speciális, neves kántorok által hanghordozóra vett szakanyaggal látjuk el hallgatóinkat.

A négy évnyi képzés sikeres befejezése után a hallgatók zsidó kántor diplomát (szakirányú továbbképzés) kapnak.

7. ZSIDÓ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET SZAK

Mesterképzés.(költségtérítéses!)

A képzési idő két év (4 félév).

A judaizmus, a judaisztika, a zsidó történelem, a zsidó irodalom, a zsidó filozófia, a zsidósággal foglalkozó tudományterületek és a művészettudományokban, valamint az egyetemes kultúra diszciplínáiban jártas, és a héber mellett legalább egy modern világnyelven kommunikálni képes kultúratörténészek képzése. A szakon diplomát szerzők a zsidó kulturális, szociális, és közösség-politikai élet területei mellett, az általában vett kulturális, oktatási, és tudományos életben is alkalmazhatják itt szerzett ismereteiket. A mesterképzési szakon végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

A jelentkezés feltétele: BA (alapképzésben szerzett) diploma vagy főiskolai oklevél, amelyet a jelentkező bölcsészettudományi, társadalomtudományi vagy hittudományi fakultáson szerzett (a máshol végzettek jelentkezését az egyetem egyénileg bírálja el).

A szakon az egyetemes és összehasonlító kultúra-, társadalom- és embertudományok mellett a zsidóság vallástudományait és kultúratudományait hallgatják. Ezek mellett tanulhatóak pl. bibliai héber, modern héber, jiddis nyelvek.

Az oklevél kiadásának feltétele egy idegen nyelvből középfokú, C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, valamint egy alapfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

A tanulmányok sikeres elvégzése után a hallgatók (MA) „Zsidó kultúratörténész” diplomát kapnak.

A végzettek sikeres felvételi vizsga után folytathatják tanulmányaikat az egyetem Zsidó Vallástudományi Doktoriskolájában (PhD).

Tandíj: 95.000,- Ft/szemeszter

8. ZSIDÓ KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ SZAK

A képzési idő három év. (6 félév).

A képzés célja olyan jól felkészült, a zsidó hitéletben is jártas, a tudományosságban megfelelően tájékozott, idegen nyelvi és számítástechnikai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik alkalmasak lesznek a közösségszervezés tevékenységeinek ellátására különféle közösségeknél, alkalmasak egy település vagy egy nagyobb régió kulturális életének megszervezésére és annak akár intézményi szintű (pl. közösségi házak) irányítására, a települési kisközösségek önálló menedzselésére, stb.

A végzett közösségszervezők számára budapesti és vidéki közösségeknél, ifjúsági szervezeteknél, vallási és egyéb szervezeteknél, és a határontúli magyarajkú közösségeknél, hitközségeknél nyílik mód végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy a zsidó művelődéstörténet mesterképzésben (MA) tovább képezzék magukat.

A tanulmányaikat sikeresen befejező hallgatók zsidó közösségszervező (BA) diplomát kapnak.

ZSIDÓ VALLÁSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

A jelentkezés feltétele: MA diploma vagy egyetemi végzettség, hittudományi, bölcsészettudományi, vagy társadalomtudományi fakultáson. A magyaron kívül, a héber és az angol nyelv középfokú ismerete.

A tanulmányi idő: 3 év.

Tandíj:
Magyar állampolgárok részére: 140 000 Ft/félév
Külföldi állampolgárok részére: 1 400 Euró/félév

A felvételi eljárás díja: 8000 Ft

A jelentkezés határideje: minden évben külön tájékoztató szerint a honlapon

A felvételi időpontja és helye: minden évben külön tájékoztató szerint a honlapon(Bérkocsis u. 2., II/6.)

A felvétel követelményei és feltételei:

MA szintű oklevél, hitéleti, bölcsészettudomány vagy társadalomtudomány képzési terület szakjain; (más végzettség esetén, a DT javaslatára, külön bizottsági meghallgatás szükséges);

a bibliai héber és az angol nyelv – dokumentált – ismerete, amelyek nem helyettesítik a kötelezően előírt két középfokú (B2) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsgát;

szakmai-tudományos életrajz;

min. 30 oldal terjedelmű zsidó vallástudományi tanulmány benyújtása, ami lehet nem-publikált is.

Az értékelés szempontjai:

A vallás- és hittudomány tudományos kutatására való alkalmasság, az átlagot meghaladó általános műveltség, a héber és angol nyelven olvasási képesség.

A jelentkezéshez szükséges további felvilágosítás:www.or-zse.hu/doktor/altism.htm