„A lojalitás megvásárlása” – Platthy Iván szerint a magyar egyházaknak a Vatikán segítségével kellene megszabadulniuk az állami függőségtől
A magyar katolikus püspöki kar novemberi vatikáni látogatása lehetőséget teremthet az állam és az egyházak pénzügyi kapcsolatának újrarendezésére. Erről beszélgetett M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral a Pirkadat október 22-i adásában. A korábbi egyházügyi vezető szerint a jelenlegi támogatási rendszer kiszolgáltatottá teszi az egyházakat, ezért a történelmi vagyonelvonások rendezésére, kiszámítható működési forrásokra és az egyházi autonómia megerősítésére lenne szükség.
Mit vihetnek magukkal a magyar püspökök Rómába?
M. Kende Péter a püspöki kar közelgő látogatásának lehetséges eredményeire volt kíváncsi. Felvetette, hogy a magyar katolikus vezetők kezdeményezhetnék a Szentszékkel kötött államközi megállapodás módosítását, akár a többi történelmi egyház támogatásával.
Platthy Iván szerint a lehetőséget mindenképpen érdemes lenne kihasználni. Az egyik legfontosabb feladat az egyházi intézmények működési feltételeinek rendezése, mert a jelenlegi finanszírozás több területen elégtelen.
Példaként az egyházi fenntartású egészségügyi intézményeket említette, amelyek szerinte nem mindig jutnak az állami intézményekével azonos mértékű támogatáshoz. A különbözetet saját forrásaikból kellene előteremteniük, miközben erre sok esetben nincs fedezetük.
A műsorvezető az egyházi társadalmi tanítással kapcsolatos korábbi körlevelek sorsát is felvetette. Kérdésnek nevezte, mennyire érvényesülnek a bennük megfogalmazott elvek a mai intézményi működésben.
Felújított templomok, hiányzó működési források
Platthy szerint az elmúlt évtizedekben számos templom és egyházi intézmény újult meg, miközben a mindennapi működés pénzügyi biztonsága továbbra sem rendeződött.
A korábban állami tulajdonba került egyházi földek és más vagyonelemek egykor a hitéleti tevékenység finanszírozásához járultak hozzá. Az államtitkár a történelmi vagyonelvonások rendezését ezért az egyházi önállóság egyik alapfeltételének tartja.
Javaslata szerint a megoldást a már működő járadékrendszer kibővítése jelenthetné. Ennek segítségével az egyházak szabadon felhasználható, kiszámítható bevételhez jutnának a papok és lelkészek ellátására, valamint a hitéleti tevékenység fenntartására.
A jelenlegi helyzetben Platthy különösen veszélyesnek látja, hogy az intézményi támogatások és a személyes jövedelemkiegészítések az állami döntéshozók jóindulatától függhetnek.
Az állami támogatás politikai függőséget teremthet
A volt államtitkár úgy értékelte, hogy az elmúlt évtizedekben erős függőségi viszony alakult ki az állam és az egyházak között. A támogatások eseti odaítélése szerinte alkalmas lehet arra, hogy politikai lojalitást várjanak el értük.
M. Kende Péter ezzel kapcsolatban Ferenc pápa magyarországi látogatását és Németh László belgrádi bíboros kritikus megnyilatkozását említette. Arra kérdezett rá, hogy az egyházi önállóság megerősítése kedvezőbb feltételeket teremthetne-e XIV. Leó pápa esetleges magyarországi látogatásához.
Platthy elképzelhetőnek tartja, hogy a Vatikán számára is fontos lenne a magyarországi egyházfinanszírozás rendezése. Úgy gondolja, egy sikeres megállapodás a későbbi pápalátogatás szempontjából is kedvező körülmény lehetne, bár konkrét látogatási döntésről nem számolt be.
Felsőházban adnának szerepet az egyházaknak
Platthy az alkotmány tervezett átalakítását is lehetőségnek tekinti. Szerinte az új szabályozásban rendezni kellene az egyházak jogalkotási részvételét, és ismét létre lehetne hozni egy felsőházat.
Elképzelése alapján ez delegáltakból álló testület lenne, amelyben az egyházak mellett a nemzetiségek, az önkormányzati szövetségek, a szakmai kamarák, a tudományos és művészeti intézmények, valamint a határon túli magyarság képviselői is helyet kapnának.
A volt államtitkár azzal érvelt, hogy így a társadalmi szervezetek intézményesített módon vehetnének részt a jogalkotási folyamatban. A felsőház visszaállítását egyúttal a társadalmi egyeztetés erősítésének eszközeként mutatta be.
Hangsúlyozta, hogy mindez politikai döntést igényelne. Egy esetleges szentszéki megállapodás azonban szerinte rögzíthetné az egyházak ilyen irányú igényét.
A korábbi vagyonrendezés tapasztalataira építene
Platthy részletesen felidézte az egyházi ingatlanok korábbi rendezését. Elmondása szerint a katolikus egyház mintegy 1200 ingatlanról mondott le a szentszéki megállapodás keretében, a többi egyházzal együtt pedig körülbelül 1700 ingatlanról született ilyen döntés.
Az akkori, hozzávetőleg hatvanmilliárd forintos érték után az egyházak ötszázalékos mértékű örökjáradékhoz jutottak. Ez szabadon felhasználható bevételt biztosított számukra.
Ezt egészítette ki a személyi jövedelemadó egyházi felajánlásának rendszere, valamint az egyházi intézményfejlesztésekre kialakított címzett támogatások köre.
Platthy szerint az utóbbi rendszer visszaállítása átláthatóbbá tenné a költségvetési támogatásokat. A parlament pontosan láthatná, melyik egyház milyen célra és mekkora összeget kap, például oktatási, szociális, kulturális vagy műemléki beruházásokra.
A vatikáni látogatás a diplomáciai kapcsolatokban is fordulatot hozhat
A beszélgetés végén a Szentszék magyarországi diplomáciai képviselete is előkerült. Platthy felidézte a korábbi nunciusok szerepét, és azt a lehetőséget, hogy a püspöki látogatás alkalmával egy új magyarországi pápai nuncius kinevezése is napirendre kerülhet.
Példaként Pintér Gábor magyar származású pápai diplomatát említette, akinek esetleges magyarországi megbízását kedvezőnek tartaná. Ez azonban saját felvetése volt, konkrét kinevezési döntésről nem beszélt.
Platthy végül hangsúlyozta, hogy a pénzügyi és jogi rendezés kezdeményezése nem kizárólag az egyházi vezetők lehetősége. Ha a püspöki kar nem tesz lépéseket, szerinte a magyar parlament is kezdeményezheti a megállapodás módosítását. Ennek jogi lehetőségeit a következő beszélgetésben szeretné részletesebben bemutatni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
