Pirkadat: Tóth Tünde – Költségvetés és pedagógusok

„Több a nyitott kérdés, mint a válasz” – Tóth Tünde szerint a pedagógusbérek és az oktatási reform körül továbbra is nagy a bizonytalanság

Bombariadók az iskolákban, nehezen értelmezhető béremelési ígéretek, elmaradó érdekegyeztetések és bizonytalan oktatási reform: ezekről kérdezte M. Kende Péter Tóth Tündét, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét a Pirkadat október 21-i adásában. Bár a kormány az oktatást a 2027-es költségvetés egyik legnagyobb nyertesének nevezte, a szakszervezet egyelőre nem látja, mekkora béremelésre számíthatnak a dolgozók, és milyen irányba változna az iskolarendszer működése.

Bombariadók: a telefonkorlátozás is gondot okozott

M. Kende Péter az iskolákat érintő újabb bombariadókkal kezdte a beszélgetést. Felháborítónak nevezte, hogy a fenyegetések megakasztják az oktatást, és a gyerekek, valamint a pedagógusok biztonságérzetét is súlyosan érintik.

Tóth Tünde emlékeztetett arra, hogy másfél évvel korábban már volt hasonló fenyegetéshullám. Akkor az iskolai mobiltelefon-használat korlátozása további nehézségeket okozott: egyes helyeken a telefonok elzárva maradtak, így a gyerekek a kialakult pánikban nem tudták értesíteni szüleiket.

A szakszervezet mélyen elítéli a fenyegetéseket. A Belügyminisztériumtól kapott tájékoztatás alapján úgy tudják, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja az eseteket, a mostani intézkedések pedig a megfelelő protokollok szerint történtek. Tóth ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az iskolai élet rendszeres megzavarása hosszú távon elfogadhatatlan.

Mit jelent valójában a beígért nettó béremelés?

A 2027-es költségvetés hétfői ismertetése előtt az oktatási miniszter azt ígérte, hogy az oktatás az egyik legnagyobb nyertes lesz. M. Kende Péter ezért arra volt kíváncsi, a pedagógusok és az iskolai dolgozók valóban érzékelhetik-e majd ezt.

Tóth Tünde szerint a bejelentések egyelőre több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak. A miniszterelnök ugyanis átlagos nettó béremelkedésekről beszélt, amiből nem derül ki egyértelműen, mekkora tényleges munkáltatói béremelés várható.

A szakszervezet attól tart, hogy a közölt számok az adókedvezmények hatását és a garantált bérminimum várható emelését is tartalmazzák. Így a dolgozók számára nehéz megállapítani, pontosan mennyivel nőhet a fizetésük.

A költségvetés részletes tervezetének október végi megjelenéséig ezért a szakszervezet sem tudja érdemben értékelni az ígéreteket.

„Az intézmények Jolly Jokerei” továbbra is nagyon keveset keresnek

Különösen nehéz helyzetben vannak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és a technikai dolgozók. Tóth elmondta, hogy sokuk havi nettó keresete még mindig kétszázezer forint körül alakul, miközben munkájuk nélkül az intézmények működésképtelenek lennének.

Őket nevezte az iskolák és óvodák „Jolly Jokereinek”, mert gyakran a munkaköri feladataikon túl is bevetik őket, többek között a pedagógushiány következményeinek enyhítésére.

Korábban olyan ígéretek hangzottak el, hogy már október 15-étől megkezdődik a bérrendezés, januárban pedig újabb emelés következik. A szakszervezet azonban nem látja ennek pontos tartalmát, és a most ismertetett számokat sem tartja elegendőnek egy érdemi bérrendezéshez.

Tóth szerint a közszféra különböző területeinek eltérő mértékű béremelése újabb feszültségeket teremthet. Hosszabb távon átlátható, kiszámítható bértáblarendszerre lenne szükség, amelyről egyelőre nem érkezett kormányzati bejelentés.

Az oktatási reformról még nincs érdemi egyeztetés

M. Kende Péter a tankerületek, a Nemzeti alaptanterv és a pedagógusok munkaterheinek átalakításáról is kérdezte vendégét.

Tóth Tünde szerint a legnagyobb akadály továbbra is az intézményesített érdekegyeztetés hiánya. A szakszervezet olyan háromoldalú tárgyalási rendszert szeretne, amelyben az állam, a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek egyenrangú félként vesznek részt.

A Pedagógusok Szakszervezete már a választások előtt valamennyi induló párthoz eljuttatta ötvenpontos javaslatcsomagját, és az új minisztérium is megkapta azt. Érdemi tárgyalások azonban még nem kezdődtek a dokumentumról.

Az oktatási miniszter ígérete szerint december végéig nyilvánosságra kerülhet a tárca hosszú távú reformelképzelése. Addig a szakszervezet nem tudja megítélni, milyen változtatásokat támogatna, és melyek ellen emelne kifogást.

Tankerületvezetőket választanak egy még ismeretlen rendszerhez

A minisztérium már megkezdett bizonyos átalakításokat, például a pedagógusok teljesítményértékelésének és továbbképzésének területén. Közben zajlik az új tankerületvezetők kiválasztása is.

A pályázatokat öt évre írták ki, novembertől pedig már az újonnan kinevezett vezetőknek kellene munkába állniuk. Csakhogy az oktatási rendszer tervezett átalakításának iránya továbbra sem ismert.

M. Kende Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázók jelenleg nem tudhatják pontosan, milyen szervezetet kell majd vezetniük, ha időközben változnak a tankerületek feladatai és működési feltételei.

Tóth egyetértett a felvetéssel. Szerinte akár az is előfordulhat, hogy egy sikeres pályázó a később megismert feltételek miatt mégsem vállalja el a megbízatást.

A pedagógusok és a diákok túlterheltsége is megoldásra vár

A jelenlegi tanévben Tóth már nem számít jelentős változásokra a pedagógusok kötelező óraszámában. Az adminisztráció csökkentésére ugyan ígéretet kaptak, de a tényleges munkaterhek mérsékléséhez ennél átfogóbb intézkedésekre lenne szükség.

A túlterheltség szerinte szorosan összefügg a Nemzeti alaptantervvel és az oktatás egészének szerkezetével. A szakszervezet javaslatcsomagja az óvodától a szakképzésen át a felnőttképzésig foglalkozik a dolgozók terheinek csökkentésével.

M. Kende Péter végül egy további problémára figyelmeztetett: ha a pedagógusoktól adminisztratív feladatokat vesznek el, azokat valakinek továbbra is el kell végeznie. Ez könnyen újabb terheket róhat azokra a nevelést-oktatást segítő dolgozókra, akiknek a bérezése már most is rendezetlen.

Tóth Tünde és a műsorvezető abban maradtak, hogy a részletes költségvetési számok megismerése után visszatérnek a béremelések és az oktatási reform kérdéseire.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.