„Nagyon jól tette, hogy nem engedett” – Kis-Benedek József Ukrajnáról, Trump kiszámíthatatlanságáról és a közel-keleti kockázatokról
A Pirkadat október 16-i adásában M. Kende Péter Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményeiről, Donald Trump ellentmondásos politikájáról, az ukrán energetikai támadásokról és a Közel-Keleten növekvő katonai kockázatokról. Kis-Benedek szerint az amerikai és az európai irány egyre látványosabban távolodik egymástól, miközben Ukrajna továbbra is keményen ellenáll, a Közel-Keleten pedig bármikor újabb eszkaláció indulhat.
Trump és Európa két külön irányba megy
A beszélgetés azzal indult, hogy Donald Trump korábban olyan megállapodásról beszélt, amely szerint Oroszország és Ukrajna nem támadná egymás energetikai létesítményeit, később viszont külön is közeledett Vlagyimir Putyinhoz. Zelenszkij ezzel párhuzamosan európai vezetőkkel tárgyalt, majd jelezte, hogy Ukrajna továbbra is támadni fogja az orosz olajfinomítókat.
Kis-Benedek erre úgy reagált: „Nagyon jól tette, hogy nem engedett.” Szerinte az amerikai és az európai politika jelenleg szinte homlokegyenest ellentétes. Miközben az Európai Unió újabb szankciókról döntött Oroszországgal szemben, Trump éppen olyan lépéseket tesz, amelyek Moszkva helyzetét könnyíthetik.
A szakértő úgy látja, ez a NATO egységét is nehezen értelmezhető helyzetbe hozza. Közben az orosz támadások folytatódnak, az ukránok is válaszolnak, de kisebb kapacitással. A civil lakosságot súlyos nyomás éri, Kijevből is sokan távoznak, miközben az orosz erők szerinte nem válogatnak eléggé a célpontok között.
Az ukrán nemzeti összetartás inkább erősödik
M. Kende Péter azt vetette fel, hogy a folyamatos támadások nem törik-e inkább össze az ukrán társadalmat, vagy éppen ellenkezőleg: erősítik a nemzeti összetartozást.
Kis-Benedek szerint inkább az utóbbi történik. Az ukránok komoly szenvedésnek vannak kitéve, de a fronton továbbra is erős ellenállást tanúsítanak. Ez az egyik oka annak, hogy az orosz előrenyomulás lassú.
A háború szerinte addig húzódhat, amíg Ukrajna külső támogatást kap. Az amerikai hírszerzési segítség mértékét ugyan nem látja teljesen világosan, de úgy gondolja, valamilyen formában továbbra is folyik, csak kisebb intenzitással, mint korábban.
A brit és francia hírszerzés részben pótolhatja az amerikaiakat
A műsorvezető arra is rákérdezett, hogy ha az Egyesült Államok visszafogja hírszerzési támogatását, más országok képesek-e részben átvenni ezt a szerepet.
Kis-Benedek szerint igen. A britek és a franciák is adnak hírszerzési információkat Ukrajnának, és bár képességeik kisebbek az amerikaiaknál, nem szabad lebecsülni őket. Különösen a brit hírszerzés tud komoly szerepet vállalni, főleg úgy, hogy London viszonya Moszkvával kifejezetten rossz.
A szakértő el tudja képzelni, hogy ha Washington tovább csökkenti a támogatást, akkor a brit és más európai szolgálatok nagyobb részt vállalnak majd az információk biztosításából.
Civil célpontok támadását nem támogatná
M. Kende Péter direkt provokatív kérdést tett fel: ha Kis-Benedek ukrán stratéga lenne, javasolná-e, hogy a tálió elve alapján ne csak katonai és energetikai, hanem civil célpontokat is támadjanak Oroszországban.
A válasz egyértelmű volt: nem.
Kis-Benedek két okot mondott. Egyrészt Ukrajna katonai képességei jóval gyengébbek az oroszokénál. Másrészt a civilek elleni támadás háborús bűncselekmény lenne, és ezzel Ukrajna saját nyugati támogatását kockáztatná.
Úgy fogalmazott, az ukrán támadások célpontjai jellemzően energetikai és katonai létesítmények, és szerinte éppen ezt várják el tőlük a nyugati támogatók is.
Putyin felelősségét egyértelműnek látja
A beszélgetés innen a háborús bűncselekmények kérdésére fordult. Kis-Benedek szerint az orosz hadsereg Vlagyimir Putyin utasítására több ilyen cselekményt követett el.
Külön kiemelte a civil célpontok elleni támadásokat, amelyeket a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlennek tart. Szerinte óvodák, iskolák és más, katonai jelenléttel nem rendelkező létesítmények támadása egyértelműen ide tartozik.
Azt is hozzátette, hogy ha a nemzetközi rendszer következetesen működne, Putyinnal szemben személyes felelősségi következményeknek is lennének. Azt azonban már jóval kevésbé tartja reálisnak, hogy ezt valaha ténylegesen számon is kérik rajta.
Ukrajnának lesz fegyvere, de nem korlátlanul
A műsorvezető azt kérdezte, várható-e, hogy Ukrajna olyan új rakétákat kapjon, amelyekkel hatékonyabban védekezhet vagy támadhat.
Kis-Benedek szerint a nyugati támogatás folytatódhat, de az amerikai készletek sem végtelenek. Az Egyesült Államoknak ráadásul egyszerre több térségre kell figyelnie, különösen Iránra és a Közel-Keletre.
Ez szerinte közvetlenül befolyásolja azt is, mennyi fegyver és milyen rendszer kerülhet Ukrajnába. Ha Washington komolyabb közel-keleti műveletre készül, saját készleteit és kapacitásait is ennek megfelelően kell beosztania.
Irán vagy Libanon lehet a következő eszkaláció helyszíne
A beszélgetés végén a Közel-Kelet került előtérbe. Kis-Benedek szerint Izrael újabb katonai műveletre készülhet, és nem biztos, hogy kizárólag Irán ellen.
Felmerülhet Libanon is, bár ebben az esetben kevésbé számít közvetlen amerikai részvételre. Irán ellen viszont már más lenne a helyzet: ott szerinte az Egyesült Államok jóval nagyobb eséllyel kapcsolódna be.
Trump ugyan azt mondta, hogy a félidős választások előtt nem indít támadást Irán ellen, Kis-Benedek azonban erre sem „kötne nagy fogadást”. A közel-keleti helyzetet annyira bizonytalannak látja, hogy szerinte bármelyik hétvége hozhat újabb olyan fejleményt, amely teljesen átírja a következő napok napirendjét.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
