„Nem látni a célt sem, nem látni az odavezető utat sem” – Naszályi Gábor a budapesti közlekedés bizonytalanságairól
A Pirkadat október 14-i adásában M. Kende Péter Naszályi Gáborral, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökével beszélgetett arról, mit jelenthet a főváros és a kormány megállapodása Budapest közlekedésének, a BKV-nak és a dolgozóknak. Naszályi szerint egyelőre még az sem világos, hogy a 120 milliárd forintos megállapodás elegendő lesz-e az idei év biztonságos lezárásához, miközben már a következő évek finanszírozásáról és a közlekedésszervezés teljes átalakításáról kellene tárgyalni.
A 120 milliárd után is sok a kérdőjel
„Szerintem semmit nem tudunk” – válaszolta Naszályi arra a kérdésre, mennyivel látni tisztábban Budapest helyzetét, mint egy héttel korábban. A bizonytalanság szerinte nemcsak arról szól, hogy végül mennyi pénz marad a fővárosnál, hanem arról is, pontosan milyen jogi és szervezeti következménye lesz a megállapodásnak.
Különösen aggasztónak tartja, hogy az állami közlekedési irányítás a jövőben jóval nagyobb szerepet kaphat Budapest ügyeiben. Azt már egészségtelen iránynak látja, ha egy miniszternek olyan mélységű beleszólása lehet a fővárosi közlekedésbe, amely akár egy konkrét buszjárat menetrendjéig is elérhet. Szerinte itt már az a kérdés, hol húzódik a határ az összehangolás és a fővárosi önállóság elvesztése között.
A mostani helyzet ugyanakkor régebbi problémákra is rávilágít. Naszályi szerint Budapest két szintű önkormányzati rendszere évtizedek óta úgy működik, hogy a kerületek egyes bevételeikhez erősen ragaszkodnak, miközben a közösségi közlekedés finanszírozásának jelentős részéből kimaradnak. Ezt különösen a parkolási vita teszi láthatóvá: miközben több kerület komoly sérelemként éli meg parkolási bevételeinek elvesztését, kevésbé kerül szóba, hogy a város egészét kiszolgáló közlekedési rendszer fenntartásából milyen arányban veszik ki a részüket.
A régi rendszerhez új pénzügyi valóság társult
A szakszervezeti vezető szerint az önkormányzati rendszer alapjai még a rendszerváltáskor alakultak ki, azóta azonban senki nem vizsgálta végig komolyan, hogy az akkori feladat- és bevételmegosztás megfelel-e a mai Budapest működésének.
Ehhez járultak 2010 után azok az elvonások, amelyek nemcsak a fővárost, hanem a kerületeket és más önkormányzatokat is érintették. Naszályi azt kifogásolja, hogy a bevételek növekedésére hivatkozva vontak el forrásokat, miközben a kiadások legalább ilyen ütemben emelkedtek.
A közlekedésben ezt nagyon konkrét számok mutatják. Felidézte, hogy 2009 körül a BKV körülbelül 900–950 forintos órabérrel vett fel autóbuszvezetőket, ez az összeg mára többszörösére nőtt. Ezt a bérköltséget ugyanúgy ki kell gazdálkodni, mint az üzemanyagot, az alkatrészeket vagy a szolgáltatás más elemeit. A régi finanszírozási összegek ezért szerinte ma már nem értelmezhetők ugyanúgy.
A BKV jövőjét is tisztázni akarják
Naszályi elmondta, hogy a BKV képviseletében a következő héten találkozni szeretnének a főpolgármesterrel. A munkavállalói oldalnak olyan információi vannak, amelyek miatt attól tartanak, hogy akár a BKV szervezeti szétszedése is felmerülhet.
Ezt különösen azért tartaná problémásnak, mert nem világos számára, milyen alapon szólhatna bele az állami közlekedési miniszter egy fővárosi tulajdonú társaság belső szerkezetébe. A találkozón ezért nemcsak a finanszírozásról, hanem a BKV intézményi jövőjéről is kérdeznének.
A következő évre emlegetett 170–170 milliárd forintos állami és fővárosi hozzájárulás első pillantásra megnyugtatónak tűnhet, Naszályi azonban arra figyelmeztetett, hogy ez már nem feltétlenül kizárólag Budapest közlekedését finanszírozza. Ha a rendszer az agglomeráció egy részét és új feladatokat is magába foglal, akkor ugyanaz az összeg többfelé oszlik.
Ezért számára továbbra sem világos, hogy mennyi pénz jut majd ténylegesen a BKV működésére, mennyi a bérekre, és hogyan lehet hosszabb távon fenntartani azt a szolgáltatási színvonalat, amelyet a budapestiek megszoktak. „Nem látni a célt sem, nem látni az odavezető utat sem” – fogalmazott.
A pénteki közgyűlés a megállapodás határait is feszegetheti
A fővárosi politika következő állomása a péntekre összehívott rendkívüli közgyűlés lehet. A Fidesz olyan javaslattal készült, amely szabályozná, milyen ügyekben és milyen felhatalmazással járhat el a főpolgármester a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.
Naszályi ebben ellentmondást lát. Egyrészt szerinte valóban jogos kérdés, milyen mandátummal ül le a főpolgármester egy ekkora horderejű megállapodást megkötni. Másrészt furcsának tartja, hogy éppen az a Fidesz kezdeményez utólagos korlátozást, amely szerinte jelentős szerepet játszott Budapest jelenlegi pénzügyi helyzetének kialakulásában.
A szakszervezeteknek közben azt kell eldönteniük, milyen formában próbálják elérni a döntéshozókat a hónap végén esedékes rendes közgyűlés előtt. Naszályi szerint leveleket lehet írni a képviselőknek, de önmagában ez kevés, ha továbbra sincs tiszta kép arról, mi lesz a közlekedés finanszírozásával.
A munkavállalók számára most az ad némi biztonságot, hogy a főváros jelezte: a megállapodást be kívánja tartani. Ezen túl azonban Naszályi szerint továbbra sincs konkrét jel arra, hogy több pénz jutna a közlekedésre vagy az ott dolgozókra. A pénteki rendkívüli ülés ezért nem lezárhatja, inkább új szakaszba viheti azt a vitát, amelyben még az sem tisztázott, milyen Budapestet és milyen közlekedési rendszert akarnak felépíteni a következő évekre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
