„Elfogadhatatlan, hogy egy magyar kisgyermek kanyaróban haljon meg” – Szlávik János az oltásokról, a szifiliszről és az egészségügy gondjairól
A Pirkadat szeptember 17-i adásában Breuer Péter dr. Szlávik János infektológussal, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosával beszélgetett az egészségügy előtt álló feladatokról, a fertőző betegségek helyzetéről és a kötelező gyermekkori oltások körüli egyre erősebb vitáról. Szóba került a kórházak állapota, a szifilisz terjedése, a nyugat-nílusi láz, az ebolajárvány, valamint az is, hogy egyre kevesebb orvos választja az infektológiát.
Béremelést és korszerűbb kórházakat várnak
Szlávik János szerint minden kormányváltás komoly várakozásokat kelt az egészségügyben is. A szakdolgozók a beígért béremelésre várnak, a kórházak az adósságaik rendezésére, közben pedig jelentős korszerűsítésekre lenne szükség.
Külön kiemelte a kórtermek klimatizálását. A koronavírus-járvány idején ezen a területen már történt előrelépés, de a munka nem fejeződött be.
„Ma még mindig nagyon sok kórházban van nem klimatizált kórterem.”
A nyári hőségben ez szerinte már betegbiztonsági kérdés.
A valódi reform még ennél is nagyobb feladat
A kórházi infrastruktúra csak az egyik része a problémának. Szlávik szerint hozzá kellene nyúlni az alapellátáshoz, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátáshoz, a betegutakhoz és a kórházi ágyszámokhoz is.
Újra és újra felmerül, szükség van-e minden jelenlegi osztályra vagy akár minden kórházra.
A Dél-pesti Centrumkórház helyzetét különlegesnek nevezte, mert olyan országos jelentőségű területeken dolgoznak, mint a trópusi betegségek, a központi infektológiai ellátás, valamint az onkológia és onkohematológia.
A nemzetközi kutatásokhoz a magyar betegek is hozzáférhetnek
Szlávik elmondta, hogy 1986 óta vesz részt kutatásokban, kezdetben elsősorban a HIV kezelésével kapcsolatban.
Szerinte ezeknek óriási előnye, hogy a magyar betegek olyan korszerű gyógyszerekhez juthatnak hozzá, amelyek még nem részei a mindennapi terápiának.
Ugyanez igaz a daganatos betegségekre is.
A klinikai vizsgálatok természetesen kockázatokat és bizonytalanságot is jelentenek, ezért a betegeket minden részletről pontosan tájékoztatni kell.
Újra komoly problémává vált a szifilisz
Az egyik legsúlyosabb figyelmeztetés a szifilisz terjedésére vonatkozott.
Szlávik szerint néhány éve még alig fordult elő veleszületett szifilisz Magyarországon, most viszont már újszülöttek is meghalnak miatta.
„Idén pedig már tucatjával halnak meg kisbabák veleszületett szifiliszben.”
A helyzet miatt bevezették a várandósság alatti kétszeri szifiliszszűrést, egyes esetekben pedig közvetlenül a szülés előtt gyorstesztet is végeznek.
Az oktatás nélkül az egészségügy sem tud mindent megoldani
Szlávik szerint sok fiatal egyszerűen nincs tisztában a nemi úton terjedő betegségek következményeivel.
Úgy látja, ezen már iskolai korban változtatni kellene.
„Nagyon-nagyon komoly következményei lehetnek.”
Azt mondta, az egészségügyet és az oktatást sokkal szorosabban kellene összekapcsolni.
A közegészségügyi viszonyok is betegségeket termelnek
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon 2026-ban még mindig vannak olyan térségek, ahol családok vezetékes víz és megfelelő csatornázás nélkül élnek.
Ez kedvez az étellel, vízzel és szennyezett kézzel terjedő fertőzéseknek.
Példaként az A típusú májgyulladás terjedését említette, amely szerinte jól mutatja az adott terület közegészségügyi állapotát.
A védőnői hálózat működik, de vannak olyan társadalmi csoportok, amelyeket nagyon nehéz elérni.
Előfordul, hogy egy várandós nő a terhessége alatt egyáltalán nem kerül kapcsolatba a védőnői szolgálattal.
A nyugat-nílusi láztól nem kell pánikba esni
Magyarországon jelenleg kevés nyugat-nílusi lázas esetről tudnak.
A fertőzést szúnyogok terjesztik a madarakról az emberre, emberről emberre azonban már nem terjed tovább.
Szlávik szerint a fertőzöttek körülbelül 80 százaléka tünetmentes, további 20 százalékuknál influenzaszerű panaszok jelentkeznek.
Súlyos, idegrendszeri szövődmény csak nagyon kis arányban alakul ki.
Az ebola elleni védekezést fegyveres csoportok akadályozzák
Kongóban továbbra is nehéz ellenőrzés alá vonni az ebolajárványt.
Szlávik szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a fertőzés olyan területeken terjed, ahol gyenge az egészségügyi infrastruktúra, és fegyveres csoportok akadályozzák az orvosok és segélyszervezetek munkáját.
Kísérleti oltóanyag már rendelkezésre áll, de nem mindenhová jut el.
A védekezés alapja továbbra is a kontaktkutatás és a betegek elkülönítése.
Az oltásellenesség már járványszerű
Szlávik különösen veszélyesnek tartja az Egyesült Államokból érkező oltásellenes üzeneteket.
Szerinte az a döntés, amely több gyermekkori oltást kivett az amerikai oltási rendből, azt az üzenetet küldheti, hogy a védőoltások általában szükségtelenek.
„Az üzenet az lett, hogy látjátok, hát nem kell ennyi oltás.”
Ezt Magyarország szempontjából kifejezetten veszélyesnek tartja.
A magyar oltási rendszer egyik legnagyobb közegészségügyi sikerünk
A kanyaró elleni 95–98 százalékos átoltottság biztosította, hogy Magyarországon ne alakuljanak ki nagyobb járványok.
Szlávik szerint ha ez az arány csökken, a betegség vissza fog térni.
„Elfogadhatatlan 2026-ban, hogy egy magyar kisgyermek kanyaróban haljon meg azért, mert a szülei úgy gondolták, hogy neki nem tesz jót az oltás.”
Azt is hangsúlyozta, hogy a beoltott emberek között is jelen lehetnek bizonyos kórokozók, ezért az oltatlan gyermek nincs automatikusan biztonságban attól, hogy a környezetében sokan oltottak.
Az infektológia közben „haldoklik”
Szlávik saját szakmájáról is aggasztó képet festett.
Pályája elején a László Kórházban több különálló fertőző osztály működött, mára ezek száma drasztikusan visszaesett.
„A szakmám haldoklik.”
Egyre kevesebb fiatal orvos választja az infektológiát, miközben az igény továbbra is jelentős.
Különösen az immunhiányos, daganatos és hematológiai betegek kezelésében nélkülözhetetlen az infektológus jelenléte.
Jogszabállyal kell fenntartani a kötelező oltási rendet
A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte, hogyan lehet megakadályozni, hogy a szülők kivonják gyermekeiket a kötelező oltások alól.
Szlávik szerint ez elsősorban jogszabályi kérdés.
Amíg Magyarországon kötelező oltási rend működik, azt következetesen fenn kell tartani.
Az olasz példát említette, ahol bizonyos oltások nélkül a gyermek nem járhat óvodába vagy iskolába, ugyanakkor szerinte még ott is túl sok kiskapu maradt.
A legnagyobb problémának azt tartja, hogy az interneten terjedő tévhitek sok szülő számára meggyőzőbbé válnak a tudományos bizonyítékoknál, és ezzel végül saját gyermekük egészségét sodorják veszélybe.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
