„Nekünk szerintem létérdekünk, hogy normalizáljuk a kapcsolatot Ukrajnával” – Szent-Iványi István Európa új törésvonalairól
A Pirkadat augusztus 31-i adásában M. Kende Péter Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel, volt nagykövettel és volt külügyi államtitkárral beszélgetett Izland elutasított uniós csatlakozási tervéről, a Nyugat-Balkán bővítési fáradtságáról, Szerbia politikai helyzetéről, a magyar kormány európai politikájáról és a diplomáciai kinevezésekről. Szent-Iványi szerint Magyarországnak világosabb európai stratégiára, Ukrajnával pedig gyorsabb kapcsolatjavításra lenne szüksége.
Izland nagyon szűken mondott nemet
Az izlandi népszavazáson mintegy 13 ezer szavazat döntött arról, hogy az ország egyelőre ne újítsa fel az Európai Unióval korábban megkezdett csatlakozási tárgyalásokat.
Szent-Iványi szerint ez mindkét fél számára veszteség.
Izland már 2008-ban megkezdte a tárgyalásokat, 2013-ban azonban egy euroszkeptikus kormány felfüggesztette a folyamatot. A mostani Európa-párti vezetés 2028-ig szerette volna lezárni az egyeztetéseket.
Az ország már 11 tárgyalási fejezetet lezárt, és az Európai Gazdasági Térség tagjaként gazdasági szabályainak jelentős része eleve harmonizált az uniós joggal.
A halászat és a szuverenitás döntött
Az uniós tagság ellenzői elsősorban az izlandi halászatot féltették.
Az ország hatalmas tengeri gazdasági övezettel rendelkezik, és sokan attól tartottak, hogy az uniós tagság után más országok nagy halászflottái is nagyobb hozzáférést kapnának ezekhez a vizekhez.
Emellett a bálnavadászat, a környezetvédelem és a szuverenitás kérdése is erősen megjelent a kampányban.
Szent-Iványi szerint az EU viszont egy gazdag, nettó befizető tagállamot veszített el, amelynek földrajzi helyzete az északi hajózási útvonalak miatt egyre fontosabb.
Grönland felértékelődése Izlandra is hatott
Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos tervei szerinte hozzájárultak ahhoz, hogy Izlandon ismét napirendre került az uniós csatlakozás.
A klímaváltozás miatt az északi hajózási útvonalak stratégiai jelentősége folyamatosan nő, és az Egyesült Államok, Oroszország, valamint Kína is egyre aktívabb a térségben.
Szent-Iványi szerint ezért az EU számára biztonságpolitikai és presztízsértéke is lett volna Izland tagságának.
Az 52–48 nem elég egy ilyen döntéshez
A beszélgetésben a Brexit példája is előkerült.
Szent-Iványi egyetértett M. Kende Péterrel abban, hogy egy ilyen horderejű integrációs döntéshez jóval stabilabb társadalmi támogatottság kellene.
„Legalább egy 60 százalékos stabil, nem pillanatnyi, hanem éveken át tartó stabil többség kell.”
Ez szerinte Nagy-Britannia esetleges későbbi visszatérésére és a nyugat-balkáni országok csatlakozására is igaz.
Szerbiában már az EU-tagság támogatottsága is megingott
Szent-Iványi szerint Szerbiában már 50 százalék alá csökkent azok aránya, akik támogatják az EU-tagságot.
Ennek egyik oka az orosz és kínai befolyás, másik pedig a hosszúra nyúlt csatlakozási folyamat.
„Van egy bővítési fáradtság.”
Szerbia 2014 óta tárgyal, mégis kevés fejezetet zárt le, és sok kérdésben messze van a tagságtól.
Szent-Iványi tavaly Belgrádban fiatal ellenzéki vezetőkkel beszélgetve is azt tapasztalta, hogy közöttük sem erős már az Európa iránti lelkesedés.
Koszovó ügyében az ellenzék sem sokkal engedékenyebb
A szakértő szerint Szerbiában nemcsak Aleksandar Vučić környezetében erősek a nacionalista érzelmek.
Az ellenzék és a fiatalabb generáció egy részénél is kemény álláspontot tapasztalt Koszovó ügyében.
„Nem érzékeltem ezt a kompromisszumkészséget az ellenzékben sem.”
Szerinte ez komoly akadály lehet, mert a szerb uniós csatlakozás egyik alapfeltétele a Belgrád és Pristina közötti viszony rendezése.
Vučić rendszere nehezen bontható le
Szent-Iványi úgy látja, Vučić olyan politikai rendszert épített ki, amelyben saját emberei ülnek a fontos állami pozíciókban, a média nagy részét ellenőrzés alatt tartja, és a szervezett bűnözés, valamint a hatalom között is veszélyesen szoros kapcsolatok alakultak ki.
Szerinte még egy ellenzéki választási győzelem után is rendkívül nehéz lenne gyorsan lebontani ezt a rendszert.
A nagyvárosok inkább ellenzékiek, míg a vidéki Szerbia továbbra is Vučić erős bázisa, ezért a következő választást két esélyesnek tartja.
Ukrajnával gyorsabban kellene rendezni a kapcsolatot
Szent-Iványi szerint Ukrajnában 70 százalék fölött van az EU-tagság támogatottsága, a kárpátaljai magyarok között pedig még ennél is magasabb, mintegy 82 százalék.
Ebből a szempontból különösen fontosnak tartja a magyar–ukrán viszony javítását.
„Nekünk szerintem létérdekünk, hogy normalizáljuk a kapcsolatot Ukrajnával.”
Elmondta, kárpátaljai magyaroktól maga is azt hallotta, hogy számukra kifejezetten hátrányos a két ország közötti feszült viszony.
Jól indult az új kormány Európa-politikája, aztán megtorpant
Szent-Iványi szerint a kormányváltás után több fontos gesztus történt: Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, jelezte az eurózónához való közeledés szándékát, és nem akadályozta tovább az Ukrajnának szánt támogatásokat.
Azóta azonban szerinte lelassult a folyamat.
Különösen hiányolja azt a kormányzati szereplőt, aki egyértelműen összefogja az európai ügyeket.
„A magyar kormánynak jelen pillanatban sincs európai politikája.”
Úgy véli, hitelességi problémát okoz az is, hogy több fontos uniós poszton ugyanazok az emberek maradtak, akik az előző kormány alatt képviselték Magyarországot.
A következő uniós költségvetésért kemény harc jön
Szent-Iványi szerint hamarosan döntő szakaszba jut a 2028-tól érvényes hétéves uniós költségvetés tárgyalása.
A nettó befizető államok csökkentenék a hagyományos kohéziós támogatások súlyát, és több pénzt költenének versenyképességre, digitalizációra és zöld átállásra.
Magyarország kedvezményezett országként ebben komoly tétekért tárgyal.
Szent-Iványi szerint ehhez tapasztalt és egységes magyar tárgyalócsapatra lenne szükség.
A nagykövetcserék első lépéseit jónak tartja
A külügyi személycserékről Szent-Iványi kedvezően nyilatkozott.
Kiemelte Mitrovits Miklós varsói és Ablonczy Balázs párizsi kinevezését, valamint Hajba Tamás szakmai hátterét.
Mitrovitsról különösen elismerően beszélt, mert régóta Lengyelországban él, kiváló polonista, és már kiépített kapcsolatrendszerrel érkezik a posztra.
Szerinte a diplomáciában ez kulcsfontosságú előny.
A folyamatot ugyanakkor lassúnak tartja, és azt várja, hogy a még betöltetlen állomáshelyekre is szakmailag felkészült emberek kerüljenek, mert a magyar külpolitika presztízsének helyreállításához szerinte éppen erre van szükség.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
