„Donald Trumpnak nagyon kéne valami” – Gyarmati István szerint egyre nagyobb a zűrzavar Washingtonban és a Közel-Keleten
A Pirkadat augusztus 31-i adásában M. Kende Péter dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett Donald Trump külpolitikai mozgásteréről, az Iránnal szembeni amerikai stratégiáról, a félidős választások várható következményeiről és az amerikai belpolitikai megosztottságról. Szóba került Izrael helyzete, Benjamin Netanjahu politikai jövője és az is, milyen következményekkel járhat, ha az Egyesült Államok vezetése hosszabb időre megbénul.
Gyarmati szerint Trump hibásan méri fel Iránt
Gyarmati István szerint Donald Trump továbbra is abból indul ki, hogy katonai nyomással rá lehet kényszeríteni Iránt az amerikai feltételek elfogadására.
„Ez a rögeszméje, hogy majd ha jól megbombázzuk Iránt, akkor majd ők megadják magukat.”
A szakértő ezt téves elképzelésnek tartja. Úgy látja, néhány iráni rakétaindító megsemmisítése önmagában nem változtatja meg Teherán stratégiai helyzetét, mert az országnak további jelentős katonai kapacitásai maradnak.
Szerinte az Egyesült Államoknak választania kellene: vagy valóban nagyszabású műveletet indít az iráni képességek ellen, vállalva annak súlyos költségeit és következményeit, vagy más eszközöket keres.
A Hormuzi-szoros lett az egyik központi kérdés
Gyarmati szerint Trump jelenlegi politikájában már kevésbé hangsúlyos az iráni nukleáris program, miközben egyre inkább a Hormuzi-szoros teljes megnyitása került előtérbe.
A probléma szerinte az, hogy az amerikai vezetés részleges katonai akcióktól vár stratégiai eredményt.
„Itt nem lehet ilyen félszívvel játszani.”
Hozzátette, hogy egy szélesebb támadás viszont sokba kerülne, és a precíziós fegyverkészletek csökkenése miatt a civil veszteségek kockázata is növekedne.
A félidős választás egyre fontosabb Trump számára
Gyarmati arra számít, hogy Trump komoly politikai veszteséget szenvedhet a félidős választásokon.
Ha az elnök elveszítené a kongresszusi hátterét, az szerinte az Egyesült Államok külpolitikai mozgásterére is kedvezőtlenül hatna.
„Egy béna kacsa Amerika egyáltalán nem jó.”
Különösen veszélyesnek tartaná, ha Trump úgy kerülne gyengébb belpolitikai helyzetbe, hogy közben továbbra is teljes cselekvési szabadságot tulajdonít magának.
A környezetéből is eltűnhetnek az ellentmondó hangok
M. Kende Péter azt kérdezte, nincs-e Trump környezetében olyan tanácsadó, aki képes lenne visszafogni az elnököt.
Gyarmati szerint az ilyen rendszerek egyik problémája éppen az, hogy aki rendszeresen olyasmit mond a vezetőnek, amit az nem szeretne hallani, az könnyen elveszítheti a hozzáférését.
Szerinte az amerikai adminisztrációban már most is komoly személyi konfliktusok és tisztogatások zajlanak, amelyek tovább csökkenthetik az eltérő szakmai vélemények súlyát.
Az impeachment sem feltétlenül lenne jó stratégia
Gyarmati felvetette, hogy egy demokraták által ellenőrzött kongresszus akár újabb impeachment-eljárást is indíthatna Trump ellen.
M. Kende Péter erre azt mondta, kampánystratégiai szempontból talán bölcsebb lenne, ha a demokraták nem erre építenének.
Gyarmati egyetértett azzal, hogy a következő elnökválasztási kampány gyakorlatilag azonnal elkezdődne a félidős választások után, így a demokratáknak saját politikai ajánlatuk felépítésére is koncentrálniuk kellene.
A demokraták oldalán is komoly belső vita zajlik
Gyarmati szerint azonban az amerikai ellenzék sincs jó állapotban.
Úgy látja, komoly küzdelem folyik a Demokrata Párt mérsékeltebb és radikálisabb szárnya között, amely külpolitikai kérdésekben is megmutatkozik.
Külön aggasztónak tartja az Izraellel szembeni egyre szélsőségesebb álláspontokat.
Szerinte ha ilyen nézetek tartósan meghatározóvá válnak az amerikai politikában, az tovább gyengítheti az Egyesült Államok hagyományos nemzetközi szerepét.
Moszkva és Peking profitálhat az amerikai bizonytalanságból
A beszélgetésben szóba került, hogy az amerikai belpolitikai megosztottság milyen előnyöket jelenthet Oroszországnak és Kínának.
Gyarmati szerint Washington gyengülése mindkét nagyhatalom számára kedvező.
„Ez mindenkinek nagyon rosszul jön, kivéve az említett elvtársaknak.”
Úgy látja, egy kiszámíthatatlan vagy belpolitikai konfliktusok miatt megbénult Egyesült Államok nagyobb mozgásteret adna Moszkvának és Pekingnek.
Izraelnek is vezetésváltásra lenne szüksége
A beszélgetés végén Izrael helyzete került előtérbe.
Gyarmati szerint az Izraellel szembeni nemzetközi hangulat egyre súlyosabb következményekkel jár a diaszpórában élő zsidó közösségekre is.
Úgy véli, érdemi változás Izrael politikájában is csak vezetésváltással jöhet.
„Úgy tűnik, hogy Netanjahu túlélte a saját hasznos élettartamának a végét.”
Kritizálta, hogy az izraeli miniszterelnök szélsőséges pártokkal működik együtt, miközben egyes ügyekben igyekszik mérsékeltebb képet mutatni.
Gyarmati szerint az izraeli választók előbb-utóbb érzékelni fogják ennek az ellentmondásait.
Trumpnak és Netanjahunak is fogyhat a politikai ideje
Gyarmati szerint az amerikai és izraeli belpolitikai folyamatok egyre szorosabban kapcsolódnak a közel-keleti biztonsági helyzethez.
Trump számára külpolitikai sikerre lenne szükség a félidős választások előtt, Netanjahu pedig saját politikai túléléséért küzd.
A szakértő úgy látja, mindkét vezető mozgástere szűkül, miközben a térségben egy rosszul megválasztott katonai lépés gyorsan újabb eszkalációhoz vezethet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
