„Izrael létét nem lehet megkérdőjelezni” – Zeitler Ádám arról, hogyan tanítják a zsidóságot és Izraelt a Lauderben
A Pirkadat augusztus 25-i adásában Breuer-Zehevi Ádám Zeitler Ádámmal, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola vezetőjével beszélgetett a közelgő tanévkezdésről, az Izrael körüli viták iskolai kezeléséről, a zsidó identitásról, a vallási programok iránti növekvő érdeklődésről és arról, hogyan lehet óvodától érettségiig korszerűen tanítani a zsidóságot. A Lauderben két alapelv jelöli ki a közéleti diskurzus határait: minden emberélet egyformán értékes, Izrael állam létét pedig nem lehet megkérdőjelezni.
A vitákat keretek között tartják
Zeitler Ádám szerint egy nyolcszáz gyereket nevelő intézményben természetes, hogy nagyon különböző nézetek jelennek meg, különösen kamaszkorban, amikor a lázadás önmagában is része a fejlődésnek.
Az iskola feladata szerinte az, hogy az Izraelről, a Közel-Keletről és a politikáról szóló vitákat moderálja, és megfelelő információt adjon a diákoknak.
„Az egyik irányban minden egyes emberélet ugyanannyit ér. (…) A másik pedig az, hogy Izrael létét nem lehet megkérdőjelezni.”
E két alapelv között azonban széles tér marad a vitára és az eltérő véleményekre.
Közel-Keletet is tanulnak, hogy értsék a konfliktusokat
A Lauderben ezért indítottak Közel-Kelet-tanulmányokat is. Zeitler szerint a térség története annyira összetett, hogy attól függően is megváltozhat valakinek az értelmezése, milyen történelmi rétegig ás le.
Az iskola zsidó közösségként azt is szeretné átadni, hogy az Izraelben élő emberek nem távoli szereplők.
„Az ott élő emberek azért a testvéreink.”
Zeitler saját családi példájával érzékeltette ezt: szerinte az, hogy valaki Budapesten született és nem Jeruzsálemben, sok esetben korábbi generációk személyes döntéseinek következménye.
A vallási programok iránt meglepően nagy az érdeklődés
A Lauder nem vallásos iskola, mégis egyre több olyan programot kínál, amely lehetőséget ad a spirituális kapcsolódásra.
Péntek esti alkalmakat szerveznek, reggeli sáhárit imákat terveznek, és bár- illetve bát micva program is működik.
Zeitler hangsúlyozta: ezek egyike sem kötelező.
Szerinte éppen ez a szabadság teszi vonzóvá őket.
„Önmagában már az vonzó sokszor, hogy valami nem kötelező, hanem van lehetőséged.”
Őt magát is meglepte, mennyi gyereket és családot érdekelnek a péntek esti, szombati vagy hétköznapi vallási alkalmak.
A mostani szülői generációnak már természetesebb a zsidó kötődés
Zeitler szerint a változás mögött részben generációs okok állnak.
A mai óvodások szülei közül sokan már Szarvason, külföldi egyetemeken vagy más zsidó közösségekben szerezték meg saját zsidó élményeiket.
Ezért számukra a bár micva, a héber nyelv, a zsidó ünnepek vagy egy közösségi péntek este kevésbé idegen.
„Nekik ez így része volt már (…) az életüknek.”
Az iskola ebből a szempontból széles választékot kínál: aki szeretne kapcsolódni a vallási oldalhoz, megteheti, aki pedig nem, azt erre nem kényszerítik.
Nem a származást, a kötődést nézik
A Lauderben nem kizárólag zsidó családok gyermekei tanulnak.
Zeitler szerint az iskola számára a kötődés a fontos.
A jelentkező családokkal ugyanakkor világosan közlik, mit jelent egy zsidó közösségi iskola: a gyerek héberül tanul, judaisztikával foglalkozik, az étkezés kóser, az iskolai naptár a zsidó ünnepekhez igazodik, péntek délután és szombaton pedig nincs hagyományos iskolai élet.
A kevés előzetes ismerettel rendelkező szülőknek külön bevezető képzést is tartanak a zsidóságról.
Ennek célja, hogy a gyerek és a szülő között ne alakuljon ki kulturális szakadék.
Óvodától érettségiig másként közelítenek a zsidósághoz
Zeitler szerint a Lauder egyik nagy előnye, hogy az egész nevelési ívet fel tudja építeni óvodától az érettségiig.
A legkisebbek játékokon és dalokon keresztül találkoznak a zsidósággal, majd fokozatosan megjelenik a héber nyelv és az összetettebb ismeretanyag.
A gimnáziumban már választási lehetőséget is kapnak a diákok.
Az egyik irány inkább klasszikus szövegekkel foglalkozik: Talmuddal, tórai szövegekkel és kommentárokkal. A másik irány izraeli kultúrát, művészetet, történelmet, antropológiát és társadalomtudományi témákat kínál.
„Érdeklődési és intellektuális orientációja szerint választhasson egy kamasz, hogy a zsidóságot melyik oldalról érzi magához közelebbnek.”
Izraeli tanárok és külső szakértők segítik a naprakész oktatást
A modern Izrael tanítása folyamatosan frissülő tudást igényel.
Zeitler szerint az iskola nemzetközi tananyagokat, korábban kidolgozott magyar oktatási programokat, izraeli származású tanárokat és Izraelből érkező fiatal önkénteseket is bevon.
Emellett rendszeresen hívnak egyetemi oktatókat és más külső szakembereket, különösen a társadalomtudományi témákhoz.
A gimnazistákkal ebből gyakran „parázsviták” alakulnak ki.
Zeitler szerint ez természetes, és pedagógusként arra is emlékezni kell, hogy a felnőttnek látszó diákok továbbra is kamaszok.
A Lauder célja ezért nem az, hogy kész válaszokat adjon minden kérdésre, hanem hogy olyan tudást és kereteket biztosítson, amelyek között a diákok saját zsidó identitásukat is felépíthetik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
