„Donald Trump elsősorban és mindenekelőtt trumpista” – Gyarmati István szerint Európának is fel kell készülnie egy veszélyesebb világra
A Pirkadat augusztus 17-i adásában M. Kende Péter dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárával beszélgetett Donald Trump külpolitikai gondolkodásáról, az Egyesült Államok és Európa kapcsolatáról, a kontinens katonai és társadalmi felkészültségéről, valamint a Magyar Külügyi Intézet jövőbeni szerepéről. Gyarmati szerint Európának nemcsak a haderejét kell erősítenie: a társadalmaknak is fel kell készülniük arra, hogy a biztonságért ismét nagyobb áldozatokat kell vállalni.
Trump mindenekelőtt a saját logikáját követi
M. Kende Péter azt kérdezte Gyarmatitól, mennyire nevezhető Donald Trump klasszikus értelemben atlantistának.
„Donald Trump elsősorban és mindenekelőtt trumpista” – válaszolta a szakértő.
Gyarmati szerint Trump döntéseiben elsősorban saját politikai érdekei dominálnak, ugyanakkor hosszabb távon neki is szembe kell néznie azzal, hogy az Egyesült Államok egyedül már nem képes ellenőrzése alatt tartani a nemzetközi folyamatokat.
Európa ezért minden kölcsönös nézeteltérés ellenére továbbra is Amerika legfontosabb megbízható szövetségese.
Európának hasznosabb szövetségessé kell válnia
Gyarmati szerint Trump Európával kapcsolatos kritikáinak egyik lényegi eleme, hogy a kontinens hosszú ideig nem volt kész megfelelő mértékben hozzájárulni saját védelméhez.
A védelmi kiadások növelése azonban csak az egyik része a problémának.
„Európa nincs fölkészülve” – fogalmazott.
Katonailag szerinte a kontinens szükség esetén képes lehet összeszedni magát, és egy nem nukleáris orosz támadással szemben is ellenállást tanúsítani. Sokkal súlyosabbnak tartja a politikai és pszichológiai felkészületlenséget.
Sokan saját hazájukért sem akarnának katonák lenni
Gyarmati arra hívta fel a figyelmet, hogy számos európai országban gyenge a társadalmi hajlandóság a honvédelemre.
Közvélemény-kutatások alapján szerinte Németországban és várhatóan Magyarországon is sokan vannak, akik még saját országuk védelmében sem vállalnának katonai szolgálatot.
Ezt részben az elmúlt évtizedek békés időszakának következményének tartja.
A hadsereg fejlesztése ezért önmagában kevés: a közvéleménynek is meg kell értenie, milyen biztonsági környezetben él Európa.
A társadalmi szervezetek hitelesebben beszélhetnek a biztonságról
Gyarmati szerint a kormányoknak érdemes lenne civil és szakmai szervezetekre is támaszkodniuk a társadalmi felkészítés során.
Úgy látja, az olyan intézmények, mint a Magyar Atlanti Tanács vagy más független elemző műhelyek bizonyos kérdésekben hitelesebben szólíthatják meg a közvéleményt, mintha kizárólag a kormány kommunikálna.
A szakértő szerint nem csupán finanszírozásról van szó, hanem arról is, hogy a döntéshozók használják fel a különböző szakmai közösségekben felhalmozott tudást.
Új szerepet kaphat a Magyar Külügyi Intézet
A beszélgetésben szóba került a Magyar Külügyi Intézet átalakulása és visszakerülése a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá.
Gyarmati bizakodóan beszélt az új vezetésről.
Szerinte az intézet fontos feladata lehet a külpolitikai stratégiai gondolkodás támogatása, valamint olyan háttértárgyalások és szakmai egyeztetések megszervezése, amelyekhez szélesebb elemzői kör bevonására is szükség van.
„Nagyon drukkolok nekik.”
Sok fiatal szakértő a kormányzaton kívül épített karriert
Gyarmati szerint az elmúlt másfél évtized egyik következménye, hogy sok tehetséges fiatal külpolitikai és biztonságpolitikai szakember nem akart kormányzati pályára lépni.
Így mára jelentős, harmincas-negyvenes korosztályhoz tartozó elemzői kör alakult ki különböző intézetekben és kutatóhelyeken.
Szerinte ezt a tudást a kormánynak tudatosan kellene bevonnia.
A Külügyi Intézet mellett a Külügyminisztérium, a Miniszterelnökség, a Honvédelmi Minisztérium, sőt bizonyos kérdésekben a Belügyminisztérium együttműködését is fontosnak tartja.
„Támaszkodni kell ezekre a szervezetekre”
Gyarmati saját példaként a Magyar Atlanti Tanácsot említette, amely elmondása szerint viszonylag kis működési költséggel képes szakmai programokat végrehajtani.
„Támaszkodni kell ezekre a szervezetekre.”
Úgy látja, a korábbi kormány csak szűk körből választott magának szakmai partnereket, az új kabinet pedig még nem jutott el odáig, hogy átfogóan feltérképezze a rendelkezésre álló független szakmai műhelyeket.
Gyarmati szerint ezen érdemes változtatni: a kül- és biztonságpolitika olyan terület, ahol a kormánynak minél szélesebb szakmai tudásra szüksége van.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
