„A világ nélkülünk is, meg velünk is össze fog dőlni” – Szanyi Tibor a baloldalról, az AI-ról és a kormány mozgásteréről
A Pirkadat október 1-jei adásában Breuer Péter dr. Szanyi Tiborral, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom vezetőjével beszélgetett a baloldal jelenlegi állapotáról, az ökológiai válságról, a mesterséges intelligencia politikai következményeiről, valamint az új kormány gazdasági és társadalompolitikai lehetőségeiről. Szanyi több kérdésben is élesen fogalmazott: szerinte a hazai baloldal szervezetileg gyenge, miközben éppen most lenne szükség egy modern, ökológiai és technológiai kérdésekre is választ adó baloldali politikára.
„A világ nagyon rosszul áll”
Szanyi Tibor a beszélgetést azzal kezdte, hogy szerinte a jelenlegi gazdasági rendszer egyre súlyosabb környezeti és társadalmi problémákat termel. „A világ nélkülünk is, meg velünk is össze fog dőlni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az emberiség továbbra is olyan gazdasági logikát követ, amelyben minden növekedési lehetőséget azonnal üzleti haszonná próbálnak alakítani.
A baloldal egyik fontos feladatának ezért a természettel való együttműködés és az ökológiai egyensúly helyreállítását tartja. Példaként a vízvisszatartást említette, amelyet más politikai szereplők is meghirdettek, de véleménye szerint tényleges végrehajtás eddig alig történt.
Egyesülést sürgetne a baloldali pártok között
A hazai baloldal helyzetét meglehetősen gyengének látja. Az MSZP-t már hosszú ideje nem tekinti valóban baloldali pártnak, és az ott zajló vezetőválasztási vitákban sem lát olyan programot, amely szerinte megfelelő választ adna a mai társadalmi vagy ökológiai kérdésekre.
Szanyi azt szeretné, ha a jelenlegi baloldali szervezetek közül legalább néhány eljutna az együttműködés vagy egyesülés gondolatáig. Nem állította, hogy ettől önmagában jelentős politikai erő jönne létre, de úgy fogalmazott: a „jelenlegi nullához képest” ez már előrelépés lenne.
A Túl a Tőkén mozgalmat olyan szellemi műhelyként említette, amely szerinte sok politikai tézist és programot dolgoz ki, de maga nem párt. A problémát inkább abban látja, hogyan lehet ezeket a gondolatokat eljuttatni a nyilvánossághoz egy olyan médiatérben, ahol kevés lehetőségük van megszólalni.
Az AI-t baloldali szemmel is szabályozni kellene
A mesterséges intelligenciát Szanyi az egyik legfontosabb új politikai kérdésnek nevezte. A Túl a Tőkén mozgalomban éppen azon dolgoznak, hogy baloldali álláspontot fogalmazzanak meg az AI munkára, kultúrára és társadalomra gyakorolt hatásáról.
Provokatív hasonlattal azt mondta, a mesterséges intelligencia bizonyos értelemben a migráció kérdéséhez hasonló: munkahelyeket alakíthat át vagy szüntethet meg, és a kultúrára is jelentős hatással lehet. Különösen az amerikai és kínai technológiai térnyerést tartja aggasztónak, mert szerinte ezek olyan területekre terelhetik a világot, ahol az emberek könnyen elveszíthetik az ellenőrzést.
Ebből nem az AI elutasítását vezette le, hanem erősebb szabályozási igényt. A modern baloldaliság egyik új területének éppen azt tartja, hogyan lehet az innovációt úgy kezelni, hogy közben a munka és a társadalom érdekei is védelmet kapjanak.
Fél év után kevés eredményt lát az új kormány munkájában
Breuer Péter arra is rákérdezett, mennyire tudja teljesíteni vállalásait az új kormány. Szanyi válasza egyértelműen kritikus volt: szerinte a kabinet olyan mértékben túlígérte magát, hogy a vállalásokat akkor sem tudná maradéktalanul teljesíteni, ha akarná.
Külön problémaként említette a bérek alakulását, valamint azt, hogy megítélése szerint az egészségügyben, az oktatásban és a lakásépítésben hónapok alatt sem történt érzékelhető áttörés. Az ökológiai beruházásokat gazdasági szempontból is fontosnak tartja: úgy érvelt, hogy például a vízgazdálkodás rendezése önmagában is termelhet gazdasági teljesítményt.
Az uniós pénzeket egyelőre „elméleti pénznek” nevezte
A műsorvezető felvetette, hogy az új kormány számára elérhetővé váltak bizonyos uniós források. Szanyi ezzel kapcsolatban azt állította, hogy fizikailag ezekből még nem érkezett pénz, ezért jelenleg „elméleti pénznek” tekinti őket.
Ezzel szemben azt emelte ki, hogy a kormány júliusban mintegy hárommilliárd eurónyi forrást vont be kötvénykibocsátással. Arra is kitért, hogy szerinte körülbelül 300 milliárd forintot fizettek vissza nagyvállalatoknak korábban beszedett adók címén. Ezeket a lépéseket annak példájaként hozta fel, hogy az állam finanszírozása továbbra is komoly kérdés.
A falufejlesztésben a beton helyett a talajt védené
A beszélgetés végén Breuer Péter Szanyi korábbi vidékfejlesztési elképzeléseit idézte fel. Szanyi szerint a magyar falvak fejlesztését nem lehet pusztán közterületi felújításokkal vagy térkövezéssel azonosítani.
Éppen ellenkező irányt tartana szükségesnek: a már lebetonozott területek egy részének visszaadását a természetnek, valamint azt, hogy új ipari beruházásokat lehetőleg úgynevezett barnaövezetekben valósítsanak meg. Így szerinte elkerülhető lenne, hogy újabb termőföldeket, erdőket és mezőket vonjanak ki a természetes vagy mezőgazdasági használatból.
A következő beszélgetésre így több téma is nyitva maradt: a baloldali együttműködés lehetősége, az AI szabályozása és az a kérdés, hogyan lehet gazdasági fejlődést úgy elérni, hogy közben a természeti erőforrások ne fogyjanak tovább.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
