„Magyarországnak nagyon fontos az űrtevékenységben részt vennie” – Ferencz Orsolya az űrprogramról és a polgári politika hitelességéről
A Pirkadat augusztus 17-i adásában M. Kende Péter dr. Ferencz Orsolya űrkutatóval, villamosmérnökkel és egyetemi oktatóval beszélgetett a magyar űrprogram jövőjéről, a saját nemzeti képességek jelentőségéről és az állami szerepvállalás szükségességéről. A beszélgetés második felében a közéletre tértek át: Ferencz Orsolya arról is beszélt, mit jelent számára a polgári politika, és miért tartja veszélyesnek a közélet eldurvult hangnemét.
Az űrkutatás évtizedekben gondolkodik
Ferencz Orsolya villamosmérnökként híradástechnikával, antennarendszerekkel, mikrohullámú sugárzással, elektromágneses hullámterjedéssel és légköri modellezéssel foglalkozik. Több mint három évtizede kötődik az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez.
Felidézte, hogy 2018-ban miniszteri biztosként kezdett dolgozni a magyar űrszektor újjáépítésén. Ekkor készült el az űrstratégia, és több javaslat született a műholdas képességek, valamint a földi antennarendszerek fejlesztésére is.
„Magyarországnak nagyon fontos az űrtevékenységben részt vennie, illetve saját képességeket szerezni vagy fejleszteni.”
Szerinte ez egyszerre szuverenitási, gazdasági és biztonságpolitikai kérdés.
Az állami érdeknek kell első helyen állnia
Ferencz Orsolya hangsúlyozta, hogy az űriparban létrehozott technológiai tudás magas hozzáadott értéket képvisel, ezért a 21. századi gazdaság fontos része lehet.
Ugyanakkor olyan kritikus infrastruktúráról van szó, amelyet szerinte nem lehet kizárólag piaci szereplőkre bízni.
„A magyar állam érdekének kell elsődlegesnek lennie.”
Példaként az Egyesült Államokat említette: az olyan magánvállalatok mellett, mint Elon Musk cégei, az amerikai államnak is meg kell őriznie a stratégiai befolyását.
Izrael űrprogramját tartja követendő példának
Ferencz reméli, hogy az új kormányzat továbbra is kiemelt területként kezeli az űrkutatást, és felhasználja az elmúlt években elkészített szakmai munkát.
Elmondta, hogy az új döntéshozók egyelőre nem keresték szakértőként, ugyanakkor kész együttműködni bárkivel, aki szakmai segítséget kér.
„Ezek a kérdések […] politikán felül, politikán túlmutató terület.”
Szerinte egy űrprogramot eleve nem lehet négyéves kormányzati ciklusokra tervezni. Izraelt azért emelte ki példaként, mert hasonló lélekszámú országként hosszú távú, az oktatástól a biztonságpolitikáig terjedő rendszert épített fel.
Mitől polgári egy politikus?
A beszélgetés második felében M. Kende Péter arra kérdezett rá, mit jelent ma Ferencz Orsolya számára a polgári politika.
Ferencz szerint ehhez szorosan kapcsolódik a konzervativizmus, a hagyományok és a kultúra tisztelete, valamint egy stabil morális alap.
Legalább ilyen fontosnak tartja a politikai stílust.
„Bizonyos dolgokat azt gondolom, nem engedhet meg magának senki sem.”
Ide sorolta a másik fél megalázását, verbális bántalmazását és a politikai boszorkányüldözést. Úgy látja, demokratikus választáson ilyen magatartásra senki nem kap felhatalmazást.
A közélet hangneme a gyerekekhez is eljut
Ferencz Orsolya szerint az agresszív politikai kommunikáció társadalmi mintát is teremt.
Ha a fiatalok azt látják, hogy egy vitában elfogadható a másik ember megalázása, maguk is könnyebben veszik át ezt a viselkedést.
Különösen veszélyesnek tartja ezt azért, mert az iskolákban már most is jelentős probléma a bullying.
„Az értékelvű, mérsékelt, tisztességes hangú, a másikat, ha vitában is legyőző, de tisztelő hangvétel […] alapvető egy élhető társadalomhoz.”
„A történelem benyújtotta a számlát”
M. Kende Péter azt vetette fel, hogy a polgári értékek hangoztatása önmagában kevés, ha a politikai gyakorlat nem igazolja azokat.
Ferencz ezzel egyetértett, és a Fidesz választási vereségének egyik okát éppen a hitelességi problémákban látta.
Szerinte több esetben túlságosan nagy különbség alakult ki a hirdetett elvek és a tényleges politikai vagy személyes magatartás között.
„A történelem benyújtotta a számlát.”
Úgy látja, ebből azt kell megtanulni, hogy értékeket hitelesen és önazonosan kell képviselni, a választók jelzéseit pedig komolyan kell venni.
Egyetlen politikai oldal sem az egész nemzet
Ferencz Orsolya szerint a választási eredmény sem adhat alapot arra, hogy bármely politikai erő kizárólagos képviselőjének tekintse magát az országnak.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy több millió ember szavazott a kormánypártra, és több millió az ellenzékére, ezért egyik közösségről sem lehet lemondani.
„A nemzet egy, a nemzet egy egységes halmaz, aminek részei vannak.”
M. Kende Péter elul hónapjához kapcsolva az önvizsgálat fontosságát emelte ki. Ferencz szerint ez a politikára is érvényes: a korábbi hibák felismerése és a hitelesebb közélet kialakítása minden politikai oldal közös érdeke.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
