„Ha 98 százalék alá csökken az átoltottság, esély van arra, hogy kanyarójárványok alakuljanak ki” – Szlávik János az oltásokról és az eboláról
A Pirkadat augusztus 13-i adásában Breuer Péter dr. Szlávik János infektológussal, a Dél-pesti Centrumkórház szakorvosával beszélgetett az amerikai oltáspolitika változásairól, a kanyaró veszélyéről, a vitaminok helyes pótlásáról, valamint a Kongóban terjedő ebolajárványról. Szóba került az is, jelenthetnek-e járványügyi kockázatot az olyan nagyrendezvények, mint a Sziget Fesztivál.
Szlávik szerint veszélyes irány az amerikai oltáspolitika
Szlávik János arról beszélt, hogy Robert F. Kennedy Jr. amerikai egészségügyi vezetőként régóta képvisel oltáskritikus nézeteket, és szerinte ennek már a hivatalos ajánlásokban is megjelent a hatása.
Különösen aggasztónak tartja a kanyaró, mumpsz és rubeola ellen alkalmazott MMR-oltás megítélését.
Felidézte azt a korábbi tanulmányt, amely kapcsolatot állított az MMR-oltás és az autizmus között. Mint mondta, később kiderült, hogy a tanulmány csaláson alapult, az állítás azonban továbbra is erősen jelen van a közvéleményben.
„Ez egy egész egyszerűen álhír” – fogalmazott.
A kanyaróhoz nagyon magas átoltottság kell
Az infektológus szerint a kanyaró különösen fertőző betegség, ezért nagyon magas közösségi átoltottság szükséges ahhoz, hogy ne tudjon terjedni.
„Ha a közösség átoltottsága 98 százalék alá csökken, akkor esély van arra, hogy bizonyos helyeken kanyarójárványok alakuljanak ki.”
Szlávik szerint Európa több országában már látható, milyen következménye lehet az oltottság csökkenésének. Az Egyesült Államokba utazó magyar családoknak ugyanakkor elsősorban azt kell ellenőrizniük, hogy gyermekeik a magyar oltási rend szerinti védőoltásokat megkapták-e.
Felnőttkorban is csökkenhet a védelem
Szlávik arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes oltások védőhatása idővel gyengülhet, ezért felnőttkorban is szükség lehet emlékeztető oltásokra.
A beszélgetésben a szamárköhögés is előkerült, amely idősebbeknél ugyancsak megjelenhet.
Az orvos szerint a ritka fertőzések ma nagyobb figyelmet kapnak, részben azért, mert egy-egy szokatlan eset önmagában is hírértékűvé válik.
Nem minden vitamint kell ugyanúgy szedni
A beszélgetés rövid időre a vitaminpótlásra is kitért.
Szlávik elmagyarázta, hogy a vízben oldódó vitaminok – például a C-vitamin – gyorsabban kiürülnek, ezért rendszeresebb pótlást igényelhetnek.
A zsírban oldódó A-, D- és E-vitamin ezzel szemben raktározódhat a szervezetben, ezért ezeknél nagyobb figyelmet kell fordítani az adagolásra.
A D-vitamin szintje vérvizsgálattal mérhető, és hiány esetén célzottan pótolható.
A vasról hangsúlyozta: nem vitamin, felszívódása pedig emberenként eltérhet. Ha a szájon át szedhető készítmények nem hatékonyak, bizonyos esetekben intravénás pótlásra is szükség lehet.
„Erről igenis beszélnünk kell”
Az adás legsúlyosabb járványügyi témája az ebola volt.
Szlávik szerint Kongóban rendkívül gyorsan terjed a fertőzés, és a halálozások száma aggasztó ütemben növekszik.
„Az a baj, hogy erről igenis beszélnünk kell.”
A helyzetet súlyosbítja, hogy az érintett területek egy részét fegyveres csoportok uralják, az egészségügyi dolgozókat támadások érik, az emberek sokat mozognak, és sok beteg nem kerül be az ellátórendszerbe.
A temetési szokások is növelhetik a fertőzésveszélyt
Az ebola testnedvekkel terjed, ezért különösen veszélyes lehet a beteg vagy elhunyt ember közvetlen érintése.
Szlávik szerint az érintett térségekben előfordul, hogy a családtagok a hagyományok szerint közvetlen kapcsolatba kerülnek a halottal, ami újabb fertőzésekhez vezethet.
Sokan otthon halnak meg úgy, hogy az egészségügyi rendszer nem is szerez tudomást arról, hogy ebolásak voltak, így a kontaktok felkutatása is elmarad.
Európában nagyon kicsi a behurcolás esélye
Breuer Péter arra kérdezett rá, mekkora veszélyt jelenthet az ebola Európára.
Szlávik szerint „gyakorlatilag semmi” az esélye annak, hogy a járvány széles körben megjelenjen Európában.
A behurcolt esetek lehetőségét természetesen nem lehet teljesen kizárni, például hazatérő segélymunkások révén, de az ilyen esetek rendkívül ritkák, és az egészségügyi dolgozók ismerik a szükséges védekezési szabályokat.
A Sziget nem a HIV terjedésének tipikus közege
Az adás végén a Sziget Fesztivál kapcsán a HIV-fertőzés kockázatáról is szó esett.
Szlávik felidézte, hogy éveken keresztül végeztek gyorsteszteket a fesztiválon, több ezer fiatalt szűrve.
„Szinte soha nem találtunk pozitívat” – mondta.
Egyetlen külföldi fiatalnál fedeztek fel HIV-fertőzést, de Szlávik tapasztalatai alapján a fesztivál közönsége nem tekinthető a HIV terjedésében kiemelten érintett csoportnak.
A korábbi szűrések szerinte azt mutatták, hogy a megelőzésben és a célzott tesztelésben más társadalmi csoportokra érdemes nagyobb figyelmet fordítani.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
