„Dolgunk van, hogy beleszóljunk a közügyekbe” – Varju László parlamenten kívül is folytatná
A Pirkadat augusztus 6-i adásában Breuer Péter Varju Lászlóval, a Demokratikus Koalíció újonnan megválasztott elnökével beszélgetett a választási vereség utáni újrakezdésről, a parlamenten kívüli politizálás lehetőségeiről és az őszre ígért alkotmányozási folyamatról. Szóba került a családi pótlék emelése, az európai minimálbér, a független média helyzete, az aszály elleni védekezés és az Orbán-kormány kínai hitelszerződése is.
Kevesebbet rágódnak a múlton
Varju László szerint a Demokratikus Koalíció a választás után igyekszik előre tekinteni. A következő időszaktól olyan országot vár, amelyben az emberek ismét beleszólhatnak saját ügyeikbe, és javulnak a megélhetés, a lakhatás és a közbiztonság feltételei.
A párt elfogadja, hogy az új kormánynak időre van szüksége, ezért megadja a száznapos türelmi időt. Varju ugyanakkor azt várja, hogy a korábbi ígéretekből konkrét intézkedések szülessenek.
Kiemelte a családi pótlék megduplázását, amely a DK programjában és később a Tisza vállalásai között is megjelent. A párt korábban tizenkilenc olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelyek több szociális és közjogi változtatást is előkészítettek volna.
Új alkotmányt szeretnének
Varju az egyik legfontosabb feladatnak a jelenlegi Alaptörvény hatályon kívül helyezését és egy új alkotmány megalkotását nevezte.
A hírek szerint az alkotmányozás folyamata ősszel kezdődhet. A DK parlamenten kívüli pártként is aktívan részt kíván venni az előkészítésben, amennyiben a kormány valódi társadalmi párbeszédet indít.
„Ha megváltozik az, hogy a társadalom véleményére valóban kíváncsi a kormányzat, akkor igenis bele tudunk szólni” – mondta.
A párt közvetlenül már nem nyújthat be országgyűlési javaslatokat, véleményével, szakmai anyagaival és nyilvános kezdeményezéseivel azonban hatni szeretne a döntésekre.
Más lehetőségeket ad a parlamenten kívüli szerep
A DK tizenöt éven keresztül dolgozott az Orbán-rendszer leváltásán. Varju sajnálja, hogy pártja a közvetlen parlamenti munkában már nem vehet részt, a kormányváltást mégis alapvető politikai eredménynek tekinti.
A Demokratikus Koalíció a választási eredménye alapján költségvetési támogatásban részesül, emellett európai parlamenti képviselői, polgármesterei és önkormányzati politikusai is vannak.
„Dolgunk van, hogy beleszóljunk a közügyekbe” – fogalmazott Varju.
Szerinte a politizálás nem korlátozódhat az Országgyűlés falai közé. Az önkormányzati munka, az európai képviselet és a társadalmi párbeszéd egyaránt lehetőséget ad a közérdek szolgálatára.
Az európai minimálbért is napirenden tartanák
A DK európai parlamenti képviselői korábban aktívan támogatták az európai minimálbérről szóló kezdeményezést. Varju szerint ennek magyarországi alkalmazását is meg kell vizsgálni.
Különösen fontosnak tartja a munkavállalói érdekképviseletek megerősítését és a kollektív szerződések szélesebb körű alkalmazását.
A cél az, hogy a dolgozókat ne lehessen kiszolgáltatott helyzetben tartani, és munkájuk után megfelelő jövedelemhez, védelemhez és tárgyalási lehetőséghez jussanak.
Az önkormányzati vezetők közben a helyi közösségekben segíthetnek az egyedül élőknek és azoknak, akik válsághelyzetben kevésbé képesek gondoskodni magukról.
Kiegyensúlyozott tájékoztatást várnak a médiától
A nyomtatott lapok és internetes oldalak bezárásáról Varju nem kívánt pártpolitikai panaszként beszélni. Szerinte nem az a fő kérdés, hogy a Demokratikus Koalícióról mennyit írnak, hanem az, hogy az új médiarendszer kiegyensúlyozottan mutatja-e be a közéleti szereplők álláspontját.
A közpénzből működő médiumok számára új médiatörvényben kellene rögzíteni a tárgyilagos tájékoztatás követelményét.
„Elvárom azt, hogy a Demokratikus Koalíció véleményéről, álláspontjáról igenis beszámoljanak” – mondta.
A párt saját közösségi felületein több százezres közönséget ér el, ezért ezeket továbbra is fontos országos kommunikációs csatornának tekinti.
A közösségi média szabadságot és veszélyt is hozott
Az új technológiai lehetőségek révén ma bárki nyilvánosságra hozhatja véleményét. Ez demokratikus lehetőséget jelent, ugyanakkor a hamis hírek terjedésének is kedvez.
Varju szerint továbbra is szükség van olyan szerkesztőségekre, szakmai és társadalmi közösségekre, amelyek fontos ügyeket emelnek be a nyilvánosságba, és ellenőrizhető információkat közölnek.
A politikai részvétel felelősségét az állampolgároknak is vállalniuk kell. Az elmúlt másfél évtized egyik tanulsága szerinte az, hogy a demokrácia súlyosan károsodhat, ha az emberek nem vesznek részt saját közügyeik alakításában.
Az aszály nem az idei nyáron kezdődött
Az extrém hőség és a vízhiány kapcsán Varju azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi aszály hosszú ideje tartó folyamat.
A DK már évekkel korábban víztározók építését sürgette. A mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban meg kell változtatni azt a korábbi szemléletet, amely szerint a Magyarországra érkező víz biztonságosan továbbengedhető.
„Az ideérkező víz az biztos, és nem baj az, hogyha elfolyik – ez mára nem igaz” – figyelmeztetett.
A víz megtartása, a tározók fejlesztése és az öntözési rendszerek átalakítása olyan stratégiai kérdéssé vált, amelyet a politikai döntéshozatal nem hagyhat figyelmen kívül.
Nyilvánosságra került a kínai hitelszerződés
Varju a DK egyik friss eredményeként említette, hogy nagyobb nyilvánosságot kapott az Orbán-kormány által felvett egymilliárd eurós kínai hitel ügye.
Állítása szerint a párt nyomásának köszönhetően már többet lehet tudni a szerződés feltételeiről. A következő feladat annak feltárása, hogy pontosan mire fordították a pénzt.
„Az még hátravan, és ez a jelenlegi kormány feladata, hogy kiderítse, mire költötték el, és számoljanak be róla” – mondta.
A DK elnöke szerint ez is bizonyítja, hogy parlamenti mandátum nélkül is lehet közérdekű ügyeket napirenden tartani, adatokat követelni és elszámoltatást kezdeményezni.
A Fidesz maradt a fő politikai ellenfél
Varju László világossá tette, hogy a Demokratikus Koalíció továbbra is a Fidesszel szemben határozza meg alapvető politikai küzdelmét.
A kormányváltás után sem tekinti lezártnak azt a munkát, amely a demokratikus intézmények helyreállítására, az átláthatóság megteremtésére és az előző rendszer döntéseinek feltárására irányul.
A DK a közösségi médiában, az önkormányzatokban, az Európai Parlamentben és az alkotmányozási vitákban kíván jelen lenni. Varju szerint a párt jövője azon múlik, képes-e világos álláspontokkal, konkrét ügyekkel és társadalmi kapcsolatokkal bizonyítani, hogy az Országgyűlésen kívül is van feladata a magyar közéletben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
