„Cserébe nincs áram” – Szanyi Tibor szerint a kormány látványos politikai ügyekre pazarolta az energiáját
A Pirkadat augusztus 3-i adásában Breuer Péter dr. Szanyi Tiborral, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom vezetőjével beszélgetett az új kormány első hónapjairól, az uniós források megszerzésének esélyeiről, a paksi atomerőmű körüli energiakrízisről és a külpolitikai irányváltásokról. Szanyi szerint az Európai Unióból érkező pénzek egy része elérhetővé válhat, a teljes összeg megszerzése azonban valószínűtlen, miközben a kormány több sürgető válság kezelésével is késésben van.
A parlamentből show-műsor lett
Szanyi Tibor elmondta, hogy jól érzi magát parlamenti mandátum nélkül, mert az Országgyűlés szerinte elveszítette korábbi szerepét.
„A parlament elvesztette a parlament jellegét. Igazából ez egy show-műsor telepévé vált” – fogalmazott.
Úgy látja, érdemi vita helyett személyeskedés és politikai kakaskodás zajlik. A látványos jelenetek szórakoztathatják a közönség egy részét, de a törvényhozás valódi feladatait nem helyettesítik.
Az uniós pénzek fele már siker lenne
Az Európai Unió által visszatartott források megszerzéséhez jogszabályi és intézményi feltételeket kell teljesíteni. Szanyi szerint ezen a területen látható előrelépés, és egyes közlekedési fejlesztésekhez már pénz is érkezhetett.
A támogatások jelentős része ugyanakkor továbbra sincs a magyar kormány számláin. A határidőket az Európai Bizottság várhatóan nem módosítja egyetlen tagállam kedvéért, különösen azért, mert a helyreállítási források egy része közös uniós hitelből származik.
„Ha a felét sikerül már megszerezni a határidők miatt, akkor én már boldog leszek” – mondta.
Hozzátette, hogy más tagállamok esetében sem szokott százszázalékos lenni a forráslehívás, a hetven-nyolcvan százalék már jó teljesítménynek számít.
Túl sok energia ment az államfő eltávolítására
Szanyi szerint a kormány első időszakában aránytalanul sok figyelmet fordított Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítására.
Úgy véli, ez elvonta az energiát a hőség, a vízhiány és az energetikai problémák kezelésétől.
„Most mindenki nagyon boldog, lehet, hogy elüldözték Sulyok Tamást, cserébe nincs áram” – mondta.
A politikus szerint a korrupciós elszámoltatásban is inkább látványos, kisebb ügyek kerültek előtérbe, miközben a több száz milliárd forintos közpénzvesztésekhez kapcsolódó meghatározó szereplőket még meg sem kérdezték.
A kisebb szereplőket veszik elő
Szanyi kifogásolta, hogy régebbi ügyek miatt polgármestereket és alacsonyabb rangú tisztviselőket vesznek őrizetbe, miközben a korábbi rendszer vezető politikusai szabadon mozoghatnak.
Szerinte a valódi elszámoltatásnak a nagy összegű közpénzek eltűnését kellene vizsgálnia. Matolcsy György nevét is említette, akit állítása szerint még arról sem kérdeztek meg, mi történt a jegybanki alapítványok vagyonával.
„A főbűnösöket hagyják futni” – jelentette ki.
A jelenlegi eljárásokat ezért inkább politikai show-nak, mint következetes igazságszolgáltatásnak tartja.
Paks leállása szerinte megelőzhető lett volna
A Duna alacsony vízállása miatt kialakult paksi helyzetet Szanyi nem tekinti váratlan eseménynek. A folyó vízgyűjtő területének csapadékadatai alapján előre lehetett látni a problémát.
Nyugdíjas szakemberek véleményére hivatkozva azt mondta, hogy körülbelül kéthetes műszaki munkával biztosítani lehetett volna az atomerőmű folyamatos hűtővízellátását.
1983-ban már kialakult hasonló veszélyhelyzet. Akkor gyors beavatkozással sikerült elkerülni a leállást. A Duna vízszintje jelenleg alacsonyabb lehet, a tényleges vízhozam azonban Szanyi állítása szerint nem kisebb az akkori értéknél.
„Gyakorlatilag mélyebbre kellett volna hajolni a vízért” – összegezte.
Rosszkor cserélték le a szakembereket
Szanyi problémásnak tartja az MVM és a paksi atomerőmű vezetésében végrehajtott személycseréket is.
Elfogadhatónak nevezte, hogy egy új politikai vezetés saját embereket nevez ki bizonyos pozíciókba, de szerinte egy közelgő energiaválság idején nem volt célszerű tapasztalt szakembereket eltávolítani.
A régi műszaki tudásra éppen akkor lett volna a legnagyobb szükség, amikor a hőség és a vízhiány miatt az ország egyik legfontosabb áramtermelő létesítménye került veszélybe.
Külpolitikában inkább korrekciók látszanak
A külpolitikai irányváltást Szanyi visszafogottabban értékelte. Szerinte valamelyest erősödött az atlanti és az európai kapcsolat, bár az uniós együttműködést nem tekinti klasszikus külpolitikának, hiszen Magyarország az Európai Unió tagja.
A magyar–ukrán viszonyban közeledést, az orosz kapcsolatokban némi távolodást érzékel, de egyik folyamatot sem tartja jelentős fordulatnak.
„Vannak korrekciós műveletek” – fogalmazott.
Szanyi Tibor szerint az új kormány első időszakában még kevés valódi eredmény született. Az uniós források részleges megszerzése fontos siker lehet, a társadalom számára azonban ennél közvetlenebb kérdés, hogy képes-e a vezetés kezelni a hőséget, a vízhiányt és az energiaellátás veszélyeit.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
