„Netanjahu keménykedése most Trump csalódottságával ütközhet” – Seres Attila szerint órák alatt fordult meg a gázai tűzszünet ügye
A Pirkadat július 31-i adásában Breuer Péter Seres Attilával, a Hírolvasó.com főszerkesztőjével értékelte a hét közel-keleti fejleményeit. Szóba került a Hormuzi- és a Báb el-Mandeb-szoros veszélyeztetettsége, a Hamász állítólagos beleegyezése a lefegyverzésbe, Izrael fenntartásai, Donald Trump reakciója, valamint az izraeli választások előtt átrendeződő politikai erőtér.
Már két tengeri átjáró került veszélybe
Seres Attila szerint a Hormuzi-szoros mellett a Vörös-tenger déli kijáratánál fekvő Báb el-Mandeb-szoros is a konfliktus egyik meghatározó pontjává vált.
A jemeni húszik, akiket az iráni rendszer szövetségeseinek nevezett, korlátozni vagy fizetőssé tenni próbálhatják az áthaladást. Ennek következményei messze túlnyúlnának a térségen, mivel ezen az útvonalon keresztül kapcsolódik a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna az Indiai-óceánhoz.
„Ez gyakorlatilag a világkereskedelmet hazavágja, hogyha ezt valaki lezárja” – fogalmazott Seres.
Breuer Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy Egyiptom számára is létfontosságú a hajózás biztonsága, így Kairó aligha nézné tétlenül az útvonal tartós megbénítását.
A Hamász állítólag elfogadta a lefegyverzést
Seres a hét legfontosabb hírének azt nevezte, hogy a Hamász csütörtökön beleegyezett a tűzszünetbe, és elfogadta Donald Trump húszpontos gázai rendezési tervének egyik legfontosabb elemét.
A beszélgetésben ismertetett álláspont szerint a szervezet vállalná fegyvereinek átadását, fegyveres infrastruktúrájának felszámolását és az alagútrendszer megszüntetését.
A Hamász ugyanakkor részt kívánna venni a Palesztin Nemzeti Hatóság következő választásán. Egyelőre kérdéses, milyen néven vagy politikai formában indulna, ha katonai szervezetként valóban megszűnne működni.
Az izraeli kabinet lehűtötte az optimizmust
A csütörtöki híreket eleinte nagy várakozás fogadta, estére azonban az izraeli vezetés már sokkal tartózkodóbb álláspontot képviselt.
Seres szerint Benjamin Netanjahu és kabinetje nem tartotta elfogadhatónak a Hamász által ajánlott lefegyverzési konstrukciót. A beszélgetésben ezután egy újabb fordulat is előkerült: Donald Trump azt jelezte, hogy nagyon csalódott lenne, ha Izrael elutasítaná a megállapodást.
„Huszonnégy órán belül nagyon komoly fordulatok zajlottak le” – mondta Seres.
A következő időszak egyik fontos kérdése az lehet, mennyire kerül egymással szembe az izraeli kormány biztonsági álláspontja és az amerikai elnök gyors rendezést sürgető politikája.
Ki tartaná fenn a rendet Gázában?
A Hamász lefegyverzése után azonnal felmerül, ki felügyelné a közbiztonságot és az újjáépítést Gázában. A rendfenntartáshoz fegyveres jelenlétre lenne szükség, ezért nemzetközi békefenntartó erő felállítása is szóba került.
Törökország részvételét Izrael korábban határozottan ellenezte. Ankara és Jeruzsálem kapcsolatának feszültsége miatt egy török katonai vagy rendfenntartói szerepvállalás komoly vitát válthatna ki.
Seres szerint ezért a lefegyverzés elfogadása csak az első lépés. A végrehajtás, az ellenőrzés és a későbbi palesztin irányítás összetétele ennél is nehezebb kérdés lehet.
Az izraeli belpolitikát is átrendezheti a vita
A gázai rendezés az izraeli választások előtt közvetlen belpolitikai üggyé válhat. Seres egy fogadási piac adataira hivatkozva arról beszélt, hogy egy Netanjahuval szemben álló egykori katonai vezető esélyei gyorsan emelkednek.
A Polymarket olyan platform, ahol a résztvevők pénzzel fogadnak politikai és közéleti események kimenetelére. Seres szerint az ottani adatok időnként pontosabbnak bizonyultak a hagyományos közvélemény-kutatásoknál, bár ezek természetesen nem tekinthetők választási eredménynek.
A beszélgetésben említett izraeli kihívó támogatottsága a fogadási oldalon már Netanjahu esélyeit is meghaladta.
Netanjahu hajthatatlansága visszaüthet
Seres szerint könnyen kialakulhat olyan politikai folyamat, amelyben Netanjahu merevsége saját választási esélyeit rontja.
A választók számára egyszerre fontos a Hamász katonai fenyegetésének felszámolása, a túszok ügye, az amerikai kapcsolatok megőrzése és a gázai háború lezárása. Ha a kormány egy kedvezőnek látszó egyezséget utasít el, annak belpolitikai ára lehet.
„Netanjahu keménykedése mennyire fog összeütközni Trumpnak a csalódottságával” – jelölte meg Seres a következő időszak egyik meghatározó kérdését.
A külföldön élő izraelieknek haza kell utazniuk szavazni
Az izraeli választások eredményét a külföldön élő állampolgárok mozgósítása is befolyásolhatja. Izraelben általános szabályként nincs lehetőség arra, hogy a választók a külképviseleteken adják le szavazatukat.
Kivételt elsősorban a diplomaták és a hivatalos állami szolgálatban külföldön dolgozók jelentenek. A diaszpórában élő többi izraelinek haza kell utaznia, ha részt akar venni a választáson.
Breuer Péter szerint a külföldön élők tömege akár több parlamenti mandátum sorsát is befolyásolhatja, ezért a kampányban külön figyelmet kaphat a hazautazásuk megszervezése.
Gáza, Washington és a választás egyetlen történetté válik
Seres Attila szerint az előttünk álló hónapokban szorosan összekapcsolódhat a gázai újjáépítés, a békefenntartás, Donald Trump amerikai politikai érdeke és az izraeli választási kampány.
A Hamász lefegyverzése önmagában történelmi fordulat lehetne, de csak akkor, ha a vállalás végrehajtható és ellenőrizhető. Az izraeli kormány biztonsági fenntartásai, Törökország lehetséges szerepe és Washington nyomása azonban már most jelzi, hogy a megállapodás körül még számos konfliktus várható.
A hét fejleményei így egyszerre nyitották meg a rendezés lehetőségét, és hoztak felszínre újabb, nehezen feloldható ellentéteket.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
