„Az első száz nap eltelt azzal, hogy huhogtak és magyarázkodtak” – Szanyi Tibor keményen bírálta a kormány teljesítményét
A Pirkadat szeptember 14-i adásában Breuer Péter dr. Szanyi Tiborral, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom elnökével beszélgetett az orosz diplomaták kiutasításáról, a magyar külpolitika hátteréről és az új kormány első száz napjáról. Szanyi szerint a nagyszabású diplomáciai lépés mögött politikai alku is állhat, miközben a kormányzásban egyelőre kevés konkrét, hosszabb távra mutató intézkedést lát, különösen a gyermekvédelem területén.
A diplomaták kiutasítása elsősorban politikai üzenet
Szanyi Tibor szerint a tíz orosz diplomata kiutasítása diplomáciatörténeti szempontból is erős lépés.
Hangsúlyozta, hogy egy diplomata kiutasítása önmagában nem bizonyít kémkedést, és a diplomácia világában a hírszerzés és az információgyűjtés sokkal összetettebb kérdés.
„Azért, mert valaki kém, azért nem fogják kiutasítani.”
Szerinte előfordul, hogy egy ismert hírszerzőt inkább hosszabb ideig figyelnek, mert így a kapcsolatrendszere is feltérképezhető.
A nyilvános kiutasítás már más kategória
Szanyi szerint a kényes ügyeket sokszor csendben rendezik.
Egy fogadáson vagy háttérbeszélgetésen jelezhetik a nagykövetnek, hogy egy bizonyos diplomatát jobb lenne hazahívni, és az ügy nyilvánosság nélkül lezárható.
Ehhez képest tíz diplomata látványos kiutasítása egyértelmű politikai üzenet.
„Ezt lehet csendesen, hangosan, egyenként, csoportosan.”
Úgy véli, ezért a mostani ügy okait nem kizárólag a hírszerzés világában érdemes keresni.
Német nyomást sejt a háttérben
Szanyi hangsúlyozta, hogy ez saját feltételezése.
Szerinte elképzelhető, hogy valamelyik európai partner, elsősorban Németország, arra kérte Budapestet, hogy tegyen erősebb gesztust Moszkva ellen.
Magyarország azért is lehetett alkalmas erre, mert Budapesten szerinte feltűnően nagy az orosz diplomáciai jelenlét.
„Budapest egy biztonságos hely volt az orosz hírszerzés számára.”
Azt feltételezi, hogy cserébe Berlin segítséget ígérhetett az uniós források gyorsabb felszabadításához.
Ezt maga is „összeesküvés-elméletnek” nevezte, amelyre nincs bizonyítéka.
Az uniós pénzekről még mindig sok a bizonytalanság
Szanyi szerint az európai támogatások tényleges beérkezése körül túl sok az ígéret és kevés a kézzelfogható eredmény.
Úgy látja, a német politikai és intézményi befolyás ezen a területen jelentős, ezért nem tartaná elképzelhetetlennek, hogy a külpolitikai gesztusok és a pénzügyi alkuk összekapcsolódjanak.
Azt ugyanakkor nem állította, hogy erről biztos információja lenne.
Szerinte a külpolitikát maga a miniszterelnök irányítja
Szanyi úgy látja, a jelenlegi kormányzati struktúrában a külpolitika központi szereplője maga a miniszterelnök.
A külügyminiszter szerepét jóval végrehajtóbb jellegűnek tartja.
Szerinte az orosz kapcsolatok irányítása is olyan kérdés, amely túlmutat egyetlen minisztérium szakmai szempontjain.
Nem tartja kormányzásnak a múlt folyamatos számonkérését
A beszélgetés második felében Szanyi az új kabinet első száz napjáról beszélt.
Bírálta azt a kommunikációt, amelyben a kormány tagjai szerinte túl sok időt töltenek az előző vezetés hibáinak felsorolásával.
„Az, hogy a miniszterek, a miniszterelnök és más miniszterek a Fidesz vélt vagy valós disznóságai fölött itt huhognak reggeltől estig, ez nem kormányzás.”
Szerinte a múlt feltárása fontos, de ennél lényegesebb lenne világos cselekvési terveket bemutatni.
A gyermekvédelemről szóló jelentés megrázta
Szanyi különösen a gyermekvédelem helyzetéről beszélt indulatosan.
Elmondta, hogy Gyurkó Szilvia jelentésének bemutatását hallgatva személyesen is megrendült.
Azt várta volna a kormány vezetőitől, hogy a probléma bemutatása után azonnal világos menetrendet, finanszírozási tervet és végrehajtási programot tegyenek az asztalra.
Szerinte a szakmai tudás már rendelkezésre áll.
„Nem kell itt semmit vizsgálódni tovább.”
Úgy látja, most már a konkrét végrehajtásnak kellene következnie.
Kevésnek tartja a tízmilliárdos gyorssegélyt
Szanyi szerint a gyermekvédelmi rendszer problémái olyan súlyosak, hogy egy egyszeri tízmilliárdos támogatás önmagában nem oldja meg őket.
Azt kifogásolta, hogy a kormány szerinte nem mutatott be részletes tervet arra, milyen intézményeket újítanak fel, hogyan javítják a lakhatási körülményeket, és milyen ütemben változtatják meg a rendszert.
Úgy véli, akár ideiglenes, rendkívüli megoldásokkal is gyorsabban lehetne javítani a legsúlyosabb körülményeken.
Elismerte az örökbefogadás szabályainak változását
Breuer Péter felvetette, hogy a kormány az örökbefogadás szabályain is változtat, és azonos nemű párok számára is megnyílhat ez a lehetőség.
Szanyi ezt előrelépésnek nevezte.
Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerinte egy-egy pozitív intézkedés nem helyettesítheti az egész rendszerre vonatkozó reformprogramot.
Roosevelt száz napját állította példának
Szanyi szerint az első száz napnak nem türelmi időszaknak kellene lennie.
Franklin D. Roosevelt amerikai elnök példáját idézte, aki hivatalba lépése után azonnal nagyszámú intézkedést indított el a gazdasági válság kezelésére.
„Az első száz nap meghúzzuk a dolgot.”
Szerinte a száz nap történelmi értelemben az intenzív cselekvés időszaka, és nem arra szolgál, hogy egy új kormány hosszú türelmet kérjen.
„Minimális intézkedés” történt szerinte
Szanyi összességében csalódott az első száz nap teljesítményében.
Azt mondta, sok kommunikációt és magyarázatot látott, miközben szerinte kevés olyan intézkedés született, amely azonnal érzékelhető változást hozott volna.
„Az első száz nap eltelt azzal, hogy huhogtak, meg magyarázkodtak.”
A gyermekvédelmet hozta példának arra, ahol szerinte a legsúlyosabb problémák egy részét már az első hetekben enyhíteni lehetett volna.
A beszélgetés végén azzal búcsúzott, hogy számára a parlamenten kívüli politika is valódi politikai tér marad, ahol ugyanúgy számon lehet kérni a kormány teljesítményét.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
