A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.07.26.
A Tisza párt frakciójában több név is forog az új államfő jelölésére.
Új alkotmánybírót is választ holnap a parlament Hende Csaba helyére.
Orbán Viktor helyre akarja állítani a demokratikus jogállamot.
Naponta ismétlődnek az amerikai légicsapások Irán ellen.
Hírek:
A Tisza Párt parlamenti képviselőcsoportja várhatóan több ülésen is tárgyal arról, kit jelöljenek államfőnek. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy egy hét alatt sok jelölést kaptak. Magyar Péter emlékeztetett rá, azt kérték, hogy az emberek, a civil és szakmai szervezetek tegyenek javaslatokat, megindokolva, miért lenne alkalmas valaki a posztra. Azt is megerősítette, olyan jelölt nem jöhet szóba, aki a 2026 előtti évtizedekben már volt miniszter, képviselő, vagy bármilyen politikai szerepe. Mint mondta, olyan embert keresnek, aki védi az alkotmányos berendezkedést, a szuverenitást is, de közben hajlandó megszólalni fontos pillanatokban, fontos erkölcsi kérdésekben. Magyar Péter a héten fogadta a vidéki prókátorként megismert ügyvédet, Fülöp Botondot, aki kirobbantotta a kegyelmi botrányt, valamint Romsics Ignác Széchenyi-díjas történészt is. Mindkettőjüket sokan javasolták már államfőnek.
Az államfő jogköreit jelenleg gyakorló házelnök megtisztelőnek nevezte, hogy elsőként az iskolakezdési támogatás bevezetésével összefüggő jogszabályok módosításáról szóló törvényt írta alá. Forsthoffer Ágnes felidézte, hogy a parlament a héten egyhangúlag támogatta a javaslatot, amelynek alapján a százezer forintos iskolakezdési támogatás két részletben jut el a családokhoz. Az első részletet, ötvenezer forintot készpénzben fizetik ki augusztus 24-ig, míg a második ötvenezer forintot novemberig, utalvány formájában kapják meg a rászorulók. Az ideiglenes államfő a héten személyesen is tárgyalt Sulyok Tamással, akinek a mandátuma egy hete szűnt meg. Forsthoffer Ágnes első parlamenti beszédében kijelentette, új feladatát kiegyensúlyozottan, pártatlanul és az ország érdekeit szolgálva kívánja végezni.
Új alkotmánybírót is választhat holnap kezdődő újabb kétnapos rendkívüli ülésén a parlament. Erre azért van szükség, mert Hende Csaba megbízatása megszűnt. Az alaptörvény módosítása ugyanis 12 évben maximálta az országgyűlési képviselők megbízatásának idejét. A volt honvédelmi miniszter viszont már 23 évig volt képviselő, így pedig alkotmánybíró sem lehet tovább. A Fidesz már közölte, nem vesz részt a szavazáson, miután szerintük Hende Csaba megbízatása „illegitim alaptörvényi és alkotmányellenes jogszabályi rendelkezések miatt” szűnik meg. A módosítás értelmében egyébként szeptembertől további négy alkotmánybírónak is távoznia kell, mert elmúltak 70 évesek. Köztük van Polt Péter, a testület elnöke is, aki korábban legfőbb ügyész volt.
A jelenlegi legfőbb ügyész augusztus 25-étől távozik posztjáról. Nagy Gábor Bálint a héten jelentette be lemondását, amelyet egyébként a Tisza párt már többször szorgalmazott. Közleményében többek között azt írta, hogy az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere. A Fidesz új frakcióvezetője, Bóka János szerint a lemondás tiltakozást jelent – idézem – „a Magyarországon épülő Tisza-féle politikai önkénnyel szemben”. Sokan viszont úgy vélik, Nagy Gábor Bálint döntése összefügg azzal, hogy a legfőbb ügyészség nem lépett, amikor kiderült az úgynevezett aranykonvoj-ügy. Emiatt viszont indokolt lehet méltatlansági eljárás is a legfőbb ügyész ellen, hiszen nem tett eleget a megbízatásából eredő feladatainak.
A Tisza párt alelnöke szerint a következő időszakban a vádlottak padjára kerülhet a Fidesz első sora, vagyis mintegy tíz vezetője. Radnai Márk arról beszélt, hogy az összefonódások és a korrupció miatt kell őket felelősségre vonni. Úgy fogalmazott,
ez nem politikai bosszú és aki érintett valamilyen ügyben, az nem maradhat érinthetetlen. Hozzátette, ha nem valósul meg a tisztítási folyamat, akkor nem beszélhetnek rendszerváltásról, márpedig azt vállalták. Radnai Márk jelezte, a kormány nem fél a társadalmi egyeztetéstől és az emberek egy hónapon belül valami olyannal fognak találkozni, amit már annak nevezhetnek. Utalt rá, hogy a társadalom megbékélése sokkal nehezebb, mint gondolták, a politikai árkok nagyon mélyek és az új hatalomnak nagy a felelőssége abban, hogyan tudnak majd szólni a fideszes és az ellenzéki szavazókhoz.
Orbán Viktor közölte, helyre akarják állítani a demokratikus jogállamot. A volt miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Tusnádfürdőn elhangzott tegnapi beszédében részletezte, miképpen képzeli el a megoldást. Szerint az április választás után Magyarországon egy új politikai rendszer, önkényuralom jött létre. Az Alaptörvény e héten elfogadott 17. módosítása új helyzetet teremtett, miután megszűnt a demokrácia és a jogállam. Mindez olvasatában azt jelzi, hogy az illegitim rendszer célja a hatalom kizárólagos birtoklása. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ahogy nő az önkény, úgy erősödik a Fidesz, ezért bízik benne, hogy a párt megerősödve kerül ki a kialakult helyzetből. A héten megjelent közvélemény-kutatások szerint a Fidesz a választók mintegy 20 százalékának támogatására számíthat, míg a Tisza párt ennek háromszorosára.
Az amerikai hadsereg beváltotta az elnök fenyegetéseit és szinte naponta támadja az iráni célpontokat. A legfőbb célnak továbbra is azt jelölték meg, hogy csökkentsék Irán katonai képességeit, vagyis ne tudja fenyegetni a polgári és kereskedelmi hajózást a térségben. A perzsa állam válaszul ismét rakétákat indított a szomszédos államokban lévő amerikai támaszpontok ellen. Eközben már jemeni húszi felkelők is bekapcsolódtak a harcokba. Mint közölték, rakéta- és dróntámadásokat hajtottak végre olajszállító tankerek ellen a Vörös-tengeren. Mindez tovább növelte a Vörös-tenger hajózási útvonalának biztonsági kockázatait. Ez pedig növelheti a globális energiapiac bizonytalanságát, miközben a Hormuzi-szoros körüli konfliktus már eddig is jelentős fennakadásokat okozott az olajszállításban.
Az iráni háború eddig mintegy 38 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak, ami 12 milliárddal több, mint amennyiről április végén, az akkor életbe lépett ideiglenes tűzszünet előtt beszéltek. A védelmi minisztérium legfrissebb becslését Pete Hegseth hadügyminiszter ismertette a szenátus költségvetési bizottságának meghallgatásán. A Trump-kormányzat 70 milliárd dollárnyi rendkívüli katonai kiadást kér a kongresszustól, hogy fedezni tudják az iráni háború költségeit, valamint új fegyverek és személyi állomány finanszírozását. A rendkívül feszültté vált meghallgatáson nemcsak a demokrata, hanem néhány republikánus szenátor is kétségbe vonta, szükség van-e ennyi pénzt fordítani a háborúra.
Izraelben attól tartanak, hogy az iráni konfliktus eszkalációja nyomán megnőtt egy esetleges iráni rakétatámadás kockázata országuk ellen. Közölték azt is, erre a hétvégére megnyitották a Tel-Aviv melletti Ramat Gan és az Izrael déli részén fekvő Eilat közterületi óvóhelyeit. A lakosságot arra kérték, hogy mindenki tudja meg a hozzá legközelebbi védett helyiség helyét. Mindezt annak ellenére, hogy a hadsereg Polgári Védelmi Parancsnoksága nem adott ki semmilyen figyelmeztetést. Ők azzal igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket, hogy bejelentették, nem változtak a lakosságra vonatkozó előírások.
Az amerikai és az orosz külügyminiszter újabb megbeszélése is azt tükrözte, hogy egyelőre távoliak az álláspontok az ukrajnai háború ügyében. Marco Rubio arról beszélt, véget kellene már vetni a harcoknak, amitől az amerikai-orosz kapcsolatok is javulnának. Szergej Lavrov viszont elfogadhatatlannak minősítette a „kijevi rezsim” további felfegyverzését és az európai országok „általánosan destabilizáló politikáját”, A két politikus Manilában tárgyalt, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének külügyminiszteri találkozóján. Eközben Moszkvában ismét értésre adták, hogy semmit sem hajlandók visszaadni a megszállt ukrán területből egy békemegállapodás kedvéért. Az álláspont keményedéséhez hozzájárultak az Oroszország területén végrehajtott nagy hatótávolságú ukrán dróntámadások.
Romolhatnak az amerikai-brit kapcsolatok is az új angol kormányfő hivatalba lépése nyomán. Andy Burnham ugyanis a Munkáspárt egyik korábbi vezetőjét, Ed Milibandet nevezte ki külügyminiszterré. Márpedig ő vörös posztónk számít az amerikai elnök szemében. A brit politikus ugyanis jó tíz éve „rasszista, bevallottan tapizós nőgyűlölőnek” nevezte Donald Trumpot. Azt is mondta, mindent meg kell tenniük a trumpizmus ellen. Washingtonban most azt közölték, az elnököt mélységesen felháborította az új brit külügyminiszter személye. Miliband egyébként gyerekként sokáig élt Bostonban, majd a Harvardon tanított, imádja a baseballt és azt állítja: nagyon szereti az Egyesült Államokat.
Itthon immár tizenhetedik alkalommal tartották meg mára virradóra a Strandok éjszakáját. A Magyar Fürdőszövetség által szervezett programsorozathoz az idén ötvennégy fürdő csatlakozott az ország minden részéből. A strandok többsége éjfélig tartott nyitva, néhány helyszín pedig hajnali 1-ig vagy 2-ig is látogatható volt. Az éjszakai programok között élő koncert, dj, retro disco is volt. A vendégeket szaunaszeánsz, strandmozi, tűzzsonglőr, vízitorna, fitness, jóga is várta. Az idei különlegességek között volt a búvárkodás víz alatti fotózással, fürdőruha bemutató, lebegő hangtálfürdő, aura- és írisz fotózás.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, visszatért a kánikula. Ma is több órás napsütésre számíthatunk, amit csak néha zavarnak meg felhők. Délutántól egyre több helyen alakulhat ki zápor, zivatar. Néha megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 28 és 33 fok között alakul, estére 12 és 19 fok közé hűl le a levegő. A hét elején hasonló idő várható.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
