„Törökország ezzel erősödött” – Kis-Benedek József szerint Ankara a NATO-csúcson egyszerre üzent Izraelnek, Európának és a fegyverpiacnak
A Pirkadat július 14-i adásában Breuer Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, egyetemi tanárral beszélgetett Törökország erősödő regionális szerepéről, az Izraellel romló kapcsolatról, az egyiptomi közeledésről, valamint a NATO-csúcs hadiipari és katonapolitikai üzeneteiről. Szóba került a török elnök fegyverajándéka, a magyar MiG–29-esek ügye, a barát–ellenség felismerő rendszerek érzékenysége és az is, hogyan működik a fegyverszállítások nemzetközi engedélyezése.
Törökország és Egyiptom közeledése Izrael felől nézve
Breuer Péter első kérdése arra vonatkozott, miért figyeli aggodalommal Izrael, hogy Törökország ismét erősebb kapcsolatokat épít Egyiptommal. Kis-Benedek József szerint a háttérben az áll, hogy Törökország és Izrael viszonya az utóbbi időben jelentősen megromlott, holott korábban jó kapcsolat volt a két ország között.
A szakértő szerint ebben szerepet játszottak Izrael kemény katonai akciói a palesztinokkal szemben, valamint a szíriai fejlemények is. Törökország közben egyre erősebben iszlám irányba mozdult, ami érthetőbbé teszi az egyiptomi kapcsolatok felmelegítését is.
Egyiptomban a Muszlim Testvériség továbbra is tiltólistán van, Törökországban viszont más a politikai környezet. Kis-Benedek szerint ettől még a két ország között lehetnek közös érdekek, és ezeknek Izrael-ellenes élük is van.
Hideg béke és arab presztízs
Egyiptom és Izrael között békeszerződés van, de Breuer Péter és vendége is hideg békeként beszélt róla. Kis-Benedek szerint Kairó szeretné megőrizni, illetve visszaerősíteni azt a pozíciót, amelyet korábban az arab világban betöltött.
Ha Egyiptom Törökországgal együttműködik, az szerinte részben visszahozhatja a korábbi regionális súlyt. Ez különösen érzékeny Izrael számára, hiszen Törökország a NATO második legerősebb katonai hatalma az Egyesült Államok után.
A beszélgetésben felmerült az is, hogy Törökország NATO-tagsága milyen helyzetet teremtene, ha Ankara és Egyiptom valamilyen Izrael-ellenes irányba mozdulna. Kis-Benedek szerint a NATO-csúcs mindenesetre azt mutatta, hogy a szövetség egységét kifejezték, Törökország pedig ebből a helyzetből erősödve jött ki.
„Törökország ezzel erősödött, nyilvánvaló” – mondta.
Pisztolyajándék, lőszer és hadiipari reklám
A török elnök NATO-csúcson adott ajándéka, a pisztoly, ismét előkerült. Kis-Benedek József pontosított: a fegyvereket nem töltve adták át, hanem lőszert mellékeltek hozzájuk külön csomagban. A szakértő szerint ilyen protokollhelyzetben kizárt, hogy töltött fegyvereket adjanak át.
A gesztus mögött szerinte egyértelmű hadiipari üzenet állt. Törökország szeretné bemutatni és reklámozni saját fegyvergyártását, különösen most, amikor a NATO-ban átfegyverzés zajlik, és a tagállamok új eszközöket keresnek.
Kis-Benedek ugyanakkor megjegyezte: szokás ilyen helyzetekben hatástalanított fegyvert adni, mert akkor elkerülhetőek a jogi és biztonsági viták. A törökök ezzel szerinte kicsit túlragozták a gesztust, de a cél világos volt: Ankara azt üzente, hogy a török hadiiparral számolni kell.
MiG–29-es alkatrészek: érzékeny rendszerek tűntek el
A beszélgetés egyik legérzékenyebb témája a Kecskeméten tárolt repülőgép-alkatrészek ügye volt. Breuer Péter arról kérdezte vendégét, hogyan lehet értelmezni azokat a híreket, amelyek szerint MiG–29-es alkatrészek tűntek el.
Kis-Benedek József szerint „nagyon sötét dolgokról” van szó. A szóban forgó eszközök között olyan barát–ellenség felismerő rendszer is volt, amelyet a repülőgép orrába építenek. Ez a rendszer kommunikál más repülőgépekkel, és segít megállapítani, hogy a levegőben lévő másik gép saját vagy ellenséges erőhöz tartozik-e.
A szakértő hangsúlyozta: ezek rendkívül érzékeny rendszerek. A szövetségen belül egységesíteni kell őket, hogy például egy magyar és egy belga gép felismerje egymást, míg egy ellenséges vagy idegen gépet másként kezeljenek.
Magasabb szinten dől el, ki mit kap
Kis-Benedek szerint egy ilyen ügyben nem lehet elképzelni, hogy alacsony szinten, egyszerű raktári döntéssel történjen bármi érdemi. A fegyver- és alkatrészügyletek erősen központosítottak, a döntések magasabb szinteken születnek.
Felidézte: a MiG–29-eseket Magyarországon kivonták, helyettük Gripenek érkeztek, de a régi gépeket szerinte nem kezelték megfelelően. Úgy fogalmazott, ha udvarias akar lenni, akkor a MiG–29-eseket „elkutyabálták”: időben értékesíteni kellett volna őket, vagy legalább nem hagyni szétrohadni Kecskeméten.
A szakértő azt is felvetette, hogy át lehetett volna adni őket Ukrajnának, amely ezeket a gépeket ismerte és fel tudta volna használni. Más országok, amelyek rendelkeztek MiG–29-esekkel, szerinte éltek is ezzel a lehetőséggel.
Izraeli érdeklődés a MiG–21-esek iránt
Kis-Benedek József egy korábbi példát is felidézett a MiG–21-esek kapcsán. Elmondása szerint Izrael annak idején kétüléses, kiképző MiG–21-eseket szeretett volna kapni, mert felújítási és technikai szempontból érdekelte őket a gép.
A magyar válasz azonban az volt, hogy négy kétüléses gépet csak akkor adnak, ha Izrael az összes, mintegy ötven darabos állományt megvásárolja. A szakértő szerint erre az izraeliek joggal kérdezhették, hogy ez mennyire életszerű ajánlat.
A példa szerinte azt mutatja, hogy a fegyverügyletekben nem technikai részletkérdésekről van szó, hanem központosított, politikai és stratégiai szinten kezelt döntésekről.
Fegyvert szállítani nem lehet „sumák módon”
Breuer Péter egy másik történetet is felvetett: hogyan működik az, ha katonai eszközöket szállító repülőgépeknek átrepülési engedélyre van szükségük. Kis-Benedek szerint ilyen esetben pontosan meg kell mondani, mi van a repülőgép fedélzetén.
Az átrepülési vagy berepülési engedélyt az adott ország külügyminisztériuma adja meg, és minden esetben egyeztetés történik. Nem lehet „sumák módon” szállítani: a rakományt listázni kell, a szerződéseket és engedélyeket papíron rögzítik.
A külügyminisztériumok döntését az adott országok közötti viszony és az érintett ügy politikai súlya is befolyásolja. Ha fegyverüzletről van szó, különösen szigorú szabályok érvényesek.
Hajtómű, végfelhasználó és szigorú szabályok
A beszélgetés végén izraeli repülőgép-fejlesztési példák is előkerültek. Kis-Benedek József pontosított: a repülőgépnek nem motorja, hanem hajtóműve van, és a hajtómű különösen kényes tétel a fegyverexportban.
Ha egy ország saját konstrukciójú repülőgépet fejleszt, azt elvileg oda adja el, ahová akarja. Ha azonban a gépben amerikai vagy más külföldi eredetű részegység van, akkor végfelhasználói engedélyre lehet szükség. A hajtóművek adásvétele ezért szigorú feltételekhez kötött.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
