„Az euró valahol a gazdagok eszköze” – Szanyi Tibor szerint Magyarországnak előbb a gazdaságát kell rendbe tennie
A Pirkadat július 13-i adásában Osváth Sarolta Szanyi Tiborral beszélgetett az euró magyarországi bevezetésének esélyeiről, kockázatairól és gazdasági feltételeiről. A születésnapját ünneplő politikus a közös pénzt nem önmagában tartja problémának, hanem abban látja a veszélyt, ha Magyarország felkészületlenül lépne be az eurózónába. Szóba került a szlovák, bolgár, görög, lengyel és dán példa, a maastrichti kritériumok, az erős forint, az uniós pénzek várható hatása és az is, hogy az euró előtt szerinte a magyar gazdaság alapjait kell stabilizálni.
„Ha ajándékba adnék egy Ferrarit, tönkretenne”
Szanyi Tibor egy hasonlattal indította az euróról szóló gondolatmenetét. Azt mondta: ha valaki ajándékba kapna egy Ferrarit, de nem lenne elég pénze a fenntartására, akkor az autó végül tönkretenné. Szerinte az euróval is ez a helyzet: megfelelő gazdasági háttérrel nagy előny, rossz állapotban lévő gazdaságban viszont súlyos károkat okozhat.
„Az euró az valahol a gazdagoknak az eszköze” – fogalmazott.
Úgy látja, a közös pénz lényegében egy átnevezett német márka, vagyis egy fejlett, jól szervezett gazdasági térség logikájára épül. Németország képes volt költségvetési fegyelmet tartani, és gazdasági szervezettsége az eurót is stabilan tartja. Magyarországnak ezért nem egyszerűen csatlakoznia kellene, hanem előbb olyan állapotba kellene kerülnie, amelyben ezt el is bírja.
Bevezetni igen, de nem most
Szanyi Tibor szerint elvben Magyarországnak be kellene vezetnie az eurót, de csak akkor, amikor a gazdaság jó állapotban van. Az eurózónába vezető út lépcsőzetes, és a maastrichti kritériumok teljesítésén keresztül vezet.
Ezek közé tartozik a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és más stabilitási mutatók megfelelő szintje. Szanyi szerint Magyarország jelenleg egyetlen feltételt sem teljesít megfelelően. A költségvetési deficit, az államadósság és az infláció is azt mutatja, hogy az ország még nincs készen.
Azt is hangsúlyozta: nem elég egy adott pillanatban „elhozni az olimpiai szintet”. Tartalékokra is szükség van, hogy a gazdaság hosszú távon bírja a versenyt.
Szlovákia becsúszott, Bulgária szenvedhet
Osváth Sarolta felvetette, hogy a görög példa kifejezetten figyelmeztető, hiszen Görögország rosszul járt az euró túl korai bevezetésével, és ez az Európai Uniónak is sokba került. Szanyi egyetértett: ha túl sok kompromisszumot kötnek a belépéskor, az később visszaüt.
Szlovákiáról azt mondta, hogy szerinte „mázlival csúsztak be” az eurózónába, de végül el tudták kerülni a nagyobb bajt, és ma már stabilabb a helyzetük. Bulgáriával kapcsolatban sokkal borúlátóbb: úgy érzi, ott még „sírás-rívás” lehet a közös pénz bevezetéséből.
Magyarország esetében szerinte ennél is óvatosabbnak kell lenni, mert a gazdaság jelenleg nem alkalmas arra, hogy biztonságosan átvegye az eurót.
Nem mindegy, milyen árfolyamon váltunk
A beszélgetés egyik fontos pontja az átváltási árfolyam volt. Szanyi Tibor szerint egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarország milyen forintárfolyamon vezetné be az eurót. Más helyzetet teremtene egy 350 forint körüli euró, és egészen mást egy 410 forintos szint.
A megfelelő árfolyamot szerinte nem lehet politikai akarattal meghatározni. Akkor derül ki, hol van az egyensúlyi pont, amikor a gazdaság jól működik, és a piac természetes módon kirajzolja a stabil árfolyamot.
A jelenlegi erős forintról azt mondta: nem mindenki számára kedvező. Az importőröknek segíthet, de a turizmusban és az exportáló szolgáltatásoknál gondot okozhat, mert euróban drágábbá teszi Magyarországot.
Lengyelország tudna lépni, mégis kivár
Szanyi Tibor külön kitért Lengyelországra, amely szerinte elképesztő fejlődést mutatott az elmúlt tíz-húsz évben, és mára valódi európai regionális nagyhatalommá vált. Gazdasági súlyát tekintve már az olaszokkal és spanyolokkal is egy ligában említhető.
Lengyelország mégsem vezeti be az eurót, pedig ha akarná, valószínűleg meg tudná oldani. Szanyi szerint ennek oka, hogy Varsó még mozgásteret akar megtartani az árfolyam- és pénzügypolitikában. Ugyanezt mondta Dániáról is: megtehetné, hogy régóta bevezeti az eurót, de egyelőre nem teszi.
Ezek a példák szerinte azt mutatják, hogy a közös pénz bevezetése nem önmagában vett cél, hanem stratégiai döntés, amelyhez megfelelő gazdasági állapot és politikai időzítés kell.
Előbb a költségvetési deficitet kell leépíteni
Szanyi szerint Magyarországnak most nem az euró bevezetésével kellene kezdenie, hanem a gazdaság rendbetételével. A legfontosabb feladatnak a költségvetési deficit csökkentését tartja.
Úgy látja, az uniós források beérkezése sokat segíthet, mert korábban megvalósított beruházások, közlekedési fejlesztések, budapesti buszok, villamosok és más projektek utólagos elszámolása jelentős pénzt hozhat az országnak. Ez egyszeri hatás lesz, de stabilizáló ereje lehet.
Ha ezt a stabilitást sikerül megőrizni, akkor lehet később arról beszélni, hogy Magyarország teljesíti-e a maastrichti kritériumokat. Szanyi szerint azonban még ekkor sem automatikus, hogy az eurót azonnal be kell vezetni.
A vállalkozásoknak segítene, másoknak fájhatna
Az euró egyik legnagyobb előnyének Szanyi Tibor azt tartja, hogy a vállalkozásoknak nem kellene árfolyamkockázattal számolniuk. A nagy nemzetközi cégek, például az autóipari vállalatok már most is lényegében euróban gondolkodnak, és működésükben a forint sokszor csak technikai tényező.
A turizmusban és a helyi szolgáltatásoknál viszont más a helyzet. Egy szállodának például most is számolnia kell azzal, hogy az erős forint miatt euróban drágábbnak tűnhet ugyanaz a szolgáltatás. A külföldi turista könnyen azt kérdezheti: miért ilyen drága Magyarország?
Szanyi szerint ezért az erős forint sem feltétlenül jó mindenkinek. Az árfolyampolitikába azonban durván belenyúlni veszélyes, mert a piac kiszámíthatatlanul reagálhat.
Kamat, forint, bizonytalanság
A Nemzeti Bank kamatpolitikájáról Szanyi Tibor azt mondta: előbb-utóbb csökkenteni kell a jelenlegi, 6 százalék körüli kamatszintet. Ugyanakkor már egy 1 százalékpontos csökkentés is megugraszthatja az euróárfolyamot, és nehéz megjósolni, hol állna meg a folyamat.
Ezért szerinte normális pénzügypolitikára és normális kamatpolitikára van szükség. Az euró bevezetése nem csodafegyver, hanem csak akkor lehet hasznos, ha mögötte működő gazdaság, stabil költségvetés és kiszámítható pénzügyi környezet áll.
„Legyünk majd boldog eurónyugdíjasok”
A beszélgetés végén Osváth Sarolta úgy összegezte a vitát: megbeszélték, miért lenne jó az euró, és miért nem lehet még most bevezetni. Szanyi Tibor szerint a kérdés nyitva marad, de a cél hosszabb távon nem elvetendő.
„Én kívánom mindannyiunknak, hogy legyünk majd boldog eurónyugdíjasok Magyarországon” – mondta.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
