„Ki kell lépni, mert nincs más út” – Totyik Tamás szerint az oktatás reformjához nem parancs, hanem pénz és bizalom kell
M. Kende Péter vendége a Pirkadat július 1-i adásában Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt. A beszélgetés a NOKS-dolgozók béremeléséről, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal elindult új típusú egyeztetésekről, az oktatási rendszer átalakításának feltételeiről, valamint a javító-nevelő intézetek súlyos működési gondjairól szólt. Totyik szerint a hangnem és a nyitottság látványosan megváltozott, de a valódi reformhoz pénzre, ösztönzőkre és hosszabb távú társadalmi párbeszédre lesz szükség.
NOKS-béremelés: kezdeti lépés, nem lezárt ügy
A beszélgetés elején M. Kende Péter a parlamenti vitákra utalt, ahol már ellenzéki oldalról is hangosan követelték a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelését. Totyik Tamás szerint ebben van némi „Janus-arcú viselkedés”, hiszen olyan politikusok is számon kérik a bérrendezést, akik korábban kormányzati szereplőként maguk is részesei voltak a jelenlegi helyzet kialakulásának.
A PSZ elnöke elmondta: a miniszterasszonytól és az államtitkártól egyelőre azt a választ kapták, hogy a költségvetés újratervezése folyamatban van. Ennek lezárulta után lehet majd megmondani, mekkora összeget tudnak beépíteni a NOKS-dolgozók 25 százalékos béremelési ütemezésébe, illetve mit jelenthet mindez a jövő évi költségvetésben.
Totyik hangsúlyozta: ezt nem szabad lezárt folyamatként kezelni. A mostani lépés legfeljebb a felzárkóztatás kezdete lehet. A szakszervezet továbbra is egységes bértáblát szeretne a teljes közoktatásban dolgozó munkavállalói kör számára, és ennek kidolgozását még a jövő évi költségvetés előtt el kellene kezdeni.
Más hangulat a Szalay utcában
M. Kende Péter arról is kérdezte vendégét, milyen volt visszatérni a Szalay utcai minisztériumba, ahol most már az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium működik. Totyik Tamás szerint a változás érzékelhető volt.
Korábban komoly beléptetési rendszer fogadta őket, most viszont oldottabb volt a légkör. Úgy fogalmazott: látszott, hogy a minisztérium „felszabadult” a rendvédelmi irányítás alól.
A tárgyalások hangneme is más volt. Totyik szerint a problémákról nagyjából azonosan gondolkodtak a felek, legfeljebb az odavezető utakban vannak eltérések. Fontos különbségnek nevezte, hogy a kormányzati oldal kompromisszumkésznek mutatkozott: meghallgatták a felvetéseket, és több ügyben azt ígérték, megvizsgálják a megoldási lehetőségeket.
Hozzátette: a szakapparátus jórészt ugyanaz maradt, mint korábban, inkább az államtitkárok és helyettes államtitkárok személye változott. Éppen ezért különösen érdekes látni, hogyan változott meg a minisztérium működésének hangulata.
Az oktatási rendszerhez egészében kell hozzányúlni
Totyik Tamás szerint a bérek fontosak, de az oktatás gondjai nem állnak meg a bérkérdésnél. A rendszert szinte teljes egészében át kell vizsgálni és át kell alakítani.
Úgy látja, a kormányzati nyilatkozatokban és a megbeszéléseken is megjelent a reformszándék. Példaként említette, hogy a miniszterasszony nyíltan beszélt az egyházi iskolák és a szegregáció viszonyáról. Szerinte nem tartható fenn az a helyzet, hogy egy településen az egyik iskolában 98 százalék a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, a másikban pedig nulla.
Totyik szerint az is látszik, hogy a pedagógusok átképzésének rendszerét teljesen újra kell gondolni. A nagyívű reformokhoz azonban nem elég a szándék. „Pénzt kell a rendszerbe belerakni” – mondta, mert átalakulás csak megfelelő forrásokkal történhet.
Uniós pénzeket a legproblémásabb területekre
A PSZ elnöke szerint a következő uniós ciklusban célzottan kellene oktatási fejlesztésekre fordítani a forrásokat. Különösen problémás területnek nevezte a gyógypedagógiai intézményeket, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményeket és a szakszolgálatokat.
Ezeken a területeken súlyos működési gondokat látnak, amelyek egy alapos átvilágítás során várhatóan ki is derülnének. Totyik szerint az előző kormány idején ezeket a problémákat sokszor próbálták eltitkolni vagy kikerülni.
A miniszterasszony társadalmi párbeszédet ígért, ami Totyik szerint szükségképpen hosszabb folyamat lesz. A szakmai előkészítés már zajlik, de a rendszer átalakításához türelemre lesz szükség.
„Ki kell lépni, mert nincs más út”
M. Kende Péter felvetette: ha valódi reformok indulnak, kérdés, hogy a pedagógustársadalom képes-e kilépni az ex katedra típusú oktatásból. Totyik Tamás erre határozottan válaszolt: „Ki kell lépni, mert nincs más út.”
Szerinte a gyerekek annyira megváltoztak, hogy ezt a pedagógusok is érzik. Más módszertanra van szükség, és a gazdaság is ki fogja kényszeríteni a változást. A kérdés az, tud-e ehhez a kormány ösztönző rendszert adni.
Totyik emlékeztetett arra, hogy 2006 és 2008 között már volt ilyen irányú reformkísérlet. Akkor a pedagógusok jelentős része eleinte tiltakozott, majd mégis beleállt a folyamatba, mert megfelelő szakmai és pénzügyi ösztönzők kapcsolódtak az új módszerek bevezetéséhez.
A PSZ elnöke szerint most is lesznek tiltakozók, de ha a pedagógusok értelmét látják a változásnak, és nem parancsuralmi módon kényszerítik rájuk, akkor a többség képes lesz alkalmazkodni. Úgy becsüli, a pedagógusok 90 százaléka beleállna egy értelmesen előkészített reformba.
Forródrót és gyors reakció a hőségben
A napi működésről szólva Totyik elmondta: van egyfajta forródrótjuk az államtitkárság felé. Példaként említette, hogy a hőségriadó idején jelezték: nincs értelme minden pedagógust bevezényelni az oktatási intézményekbe, ha a megfelelő hűtést nem tudják biztosítani.
Azt kérték, hogy a gyermekfelügyelet kivételével lehessen hazaküldeni a pedagógusokat, vagy home office-t elrendelni számukra. Totyik szerint fél nap alatt megszületett a minisztérium és a Klebelsberg Központ megfelelő intézkedése. Ez korábban elképzelhetetlen lett volna.
Úgy látja, jelenleg „nyitott fülek” vannak a problémák irányában. A jogalkotási folyamat lesz a meghatározó: milyen ütemben készülnek a jogszabálytervezetek, mikor kerülnek a parlament elé, és a szakszervezetek hogyan tudnak bekapcsolódni az előkészítésbe.
A rövid határidőkön még változtatni kell
Totyik szerint az egyeztetési folyamat egyik gondja, hogy a minisztérium gyakran nagyon rövid határidőket szab. Előfordult, hogy vasárnap reggel fél hétkor kaptak levelet arról, hogy kedden egyeztetés lesz.
Ez szerinte nehezen szervezhető, ezért ezen a kormánynak változtatnia kell. Ha valódi társadalmi párbeszédet akarnak, akkor hosszabb távú tervezésre, kiszámíthatóbb menetrendre és rugalmasabb egyeztetési formákra van szükség.
Pozitív fejleményként említette, hogy a parlament oktatási bizottságának elnöke jelezte: várják a szakszervezeteket a bizottsági ülésekre, és lesznek olyan napirendi pontok, ahol hozzászólási jogot is kapnak. Totyik szerint ez az előző időszakban elképzelhetetlen lett volna.
A javító-nevelő intézeteknél nincs idő várni
A beszélgetés végén Totyik Tamás jelezte: vannak területek, ahol egyelőre nem érzékelnek ilyen gyors reagálást. Ilyenek a javító-nevelő intézetek, ahol szerinte nagyon súlyos problémák vannak.
A PSZ nyílt levéllel fordul a miniszterelnökhöz, mert az aszódi javító-nevelő intézetben a kollégák az összeomlás szélén vannak. Totyik szerint már a jogszabályban előírt feladatokat sem tudják megfelelően ellátni.
A problémák részben abból fakadnak, hogy a büntetés-végrehajtás szakembereit kivonták az intézményből, miközben a fenntartási bizonytalanság megmaradt. A dolgozók menekülnek a pályáról, nincs meg az a stabilitás, amely egy ennyire lelkileg megterhelő munkához szükséges lenne.
Nyáron sem állnak le
M. Kende Péter emlékeztetett: a miniszterelnök szerint nyáron sem áll le a kormány és a parlament munkája. Totyik szerint ez a szakszervezetekre is igaz: úgy kell megszervezniük a nyarat, hogy mindig legyen, aki részt tud venni az egyeztetéseken.
A PSZ elnöke összességében pozitívabb várakozásokról beszélt, de jelezte: biztosan lesznek kényes pontok, amelyekben nem értenek majd egyet a kormánnyal. A hangnem és a stílus változása fontos, de a valódi próba az lesz, hogy a nyitottságból születnek-e források, jogszabályok, működő reformok és gyors beavatkozások ott, ahol már most válság van.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
