„A kinyújtott kezet el kell fogadni” – Platthy Iván szerint a vatikáni találkozó után most a párbeszéd folytatása a tét
A Pirkadat szeptember 30-i adásában M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral beszélgetett a miniszterelnök vatikáni látogatásának utóéletéről, XIV. Leó pápa magyarországi tájékozottságáról, a magyar püspöki kar közelgő római látogatásáról és a Szentszékkel kötött megállapodás jövőjéről. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy a találkozóból milyen tartós egyházpolitikai eredmények születhetnek, és létrejöhet-e egy kevésbé függőségi, kiszámíthatóbb kapcsolat az állam és az egyházak között.
A hosszú pápai találkozó önmagában is jelzés lehet
Platthy Iván külön figyelmet szentelt annak, hogy a miniszterelnök és XIV. Leó pápa négyszemközti megbeszélése több mint negyven percig tartott. Tapasztalata szerint a diplomáciai találkozásoknál általában jóval szorosabban tartják az előre kijelölt időkeretet, ezért ezt a hosszt figyelemre méltónak nevezte.
A pápa magyarországi tájékozottságát azzal magyarázta, hogy már Ferenc pápa mellett is járt Magyarországon, és azóta is több egyházi csatornán keresztül kaphatott információkat. Platthy szerint ebben szerepe lehetett a magyarországi nunciatúrának, valamint Német Lászlóval és Pintér Gáborral folytatott beszélgetéseinek is. Ez azért lehet fontos, mert november 4. és 7. között a magyar püspökök ad limina látogatásra érkeznek Rómába, ahol a pápa már konkrét kérdésekkel fordulhat hozzájuk.
A magyarországi látogatás meghívása több oldalról is érkezhet
M. Kende Péter arra kérdezett rá, mennyire számít, hogy a pápát a kormányfő vagy a magyar katolikus egyház hívja meg. Platthy az 1991-es pápalátogatást hozta példának, amikor az állami és egyházi vezetés egyaránt részt vett a meghívásban.
A mostani helyzetben is ezt tartja természetesnek: a miniszterelnöki meghívás megerősítheti azt, amit az egyházi vezetők és várhatóan az államfő is képviselnek. A látogatás időpontját ugyanakkor korainak tartotta találgatni. Úgy véli, egy új magyarországi nuncius kinevezése is fontos lépés lehet az előkészítésben; erre várakozása szerint december körül kerülhet sor.
A püspöki kar előtt most kényes kérdések is állnak
Platthy szerint a novemberi római látogatás jelentőségét növeli, hogy a magyar püspöki karon belül sem feltétlenül minden kérdésben egységesek az álláspontok. A beszélgetésben szóba került egy, a püspöki konferencia által már jóváhagyott 26 oldalas dokumentum is, amely az elmúlt évtizedek tapasztalatait foglalja össze.
Platthy ismeri az anyagot, és azt mondta, nem az 1996-os dokumentum egyszerű folytatása, hanem más szempontok alapján készült. Éppen ezért szerinte akkor lehet róla érdemben beszélni, ha nyilvánossá válik. A dokumentum jelentősége abban állhat, hogy kiindulópontot adjon a Szentszékkel és a magyar állammal folytatott következő párbeszédhez.
A műsorvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügynöklisták tervezett nyilvánosságra hozatalának időpontja november 4-re került, vagyis éppen egybeesik a püspökök római látogatásának kezdetével. Platthy ezt olyan körülménynek nevezte, amely kényes kérdéseket is felvethet.
A Szentszékkel kötött megállapodás újra napirendre kerülhet
A beszélgetés egyik központi témája az 1990-es években létrejött szentszéki megállapodás volt. Platthy felidézte, hogy a dokumentumot annak idején a magyar Országgyűlés is jóváhagyta, így magas szintű jogi keretet teremtett a két fél kapcsolatának.
Szerinte érdemes lenne megvizsgálni, hogyan lehetne ezt a rendszert továbbfejleszteni úgy, hogy az egyházak kevésbé kerüljenek mindenkori kormányzati függőségbe. Ezt olyan államközi garanciákkal képzeli el, amelyek hosszabb távon, kormányváltásoktól függetlenül is stabil szabályokat teremthetnek. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a magyar püspöki kar és a Szentszék is hasonló irányban gondolkodjon.
„A kinyújtott kezet el kell fogadni”
Platthy többször visszatért arra, hogy a mostani helyzetet elsősorban lehetőségként érdemes értelmezni. A nézőktől kapott visszajelzésekből azt érzékelte, hogy sokan várják egy új, „tisztességes párbeszéd” kialakulását az állam és az egyházak között.
„A kinyújtott kezet el kell fogadni” – fogalmazott. A kérdés most az, hogy a vatikáni találkozók, a püspöki kar novemberi látogatása és a készülő egyházpolitikai változtatások valóban olyan irányba viszik-e a kapcsolatokat, amelyben az együttműködés kevésbé függ személyektől és politikai ciklusoktól.
M. Kende Péter és Platthy Iván abban maradtak, hogy a következő adásban tovább viszik ezt a témát, különösen a korábbi szentszéki megállapodás és az elmúlt évtizedek egyházpolitikai tapasztalatai felől.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
