„Ezek az emberek teszik meg, hogy működjön ez a város” – Naszályi Gábor szerint a hőségben nem a sofőrön kell számon kérni a közlekedés gondjait
M. Kende Péter vendége a Pirkadat július 1-i adásában Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés a rekordhőségben működő fővárosi közlekedésről, a járművezetők extrém terheléséről, a klímaberendezések korlátairól, a fővárosi közgyűlés döntéseiről, valamint a BKV-n belüli visszaszervezésekről szólt. Naszályi szerint a közlekedési dolgozók teljesítménye ebben a hőségben különösen tiszteletre méltó, miközben a rendszer olyan technikai és pénzügyi problémákkal küzd, amelyeket nem lehet a járművezetőkön számon kérni.
A klíma hiánya nem a sofőr döntése
A beszélgetés elején M. Kende Péter a MÁV-nál tapasztalható hőségproblémákra utalt: új motorvonatoknál is előfordul, hogy a légkondicionálás nem működik. Naszályi Gábor szerint a BKV-nál is komoly kihívás a járművek kiadása és a hőség kezelése, de a legfontosabb, hogy a dolgozók helyzetét is lássuk.
Elmondott egy friss példát: egyik kollégája jelezte, hogy dolgozik, klíma nincs, és már tíz liter vizet kellett rátöltenie a hűtésre. Naszályi szerint elképzelni is nehéz, milyen állapotban ülnek a járművezetők 10-12 órát vagy még többet a vezetőállásban, miközben a városban 40 fok fölötti hőmérsékletet mérnek.
Kiemelte: ha az utastérben meleg van, azért nem a járművezető felel. „Biztos, hogy nem azért van olyan iszonyatos meleg a járművön, mert a mi dolgozónk úgy gondolja, hogy kitol az utasokkal” – fogalmazott. A vezetőfülkében gyakran még rosszabb a helyzet, ezért a sofőrnek sem érdeke, hogy ne működjön a hűtés.
A régi járművek és az új klímahelyzet
Naszályi szerint a járműkiadás kérdésénél ma már az is döntő, mennyire működőképes a légkondicionáló berendezés ilyen szélsőséges körülmények között. A klímaváltozás mértékét sok jármű megrendelésekor még nem vették komolyan ilyen formában.
Példaként említette a CAF villamosokat, amelyeknél már módosítják a klímaberendezéseket, más hűtőközeggel töltik és átalakítják őket. Szerinte hasonló gond látszik a MÁV korszerű motorvonatainál is: önmagukban jó járművek, de az elmúlt évek extrém, tartós hőhullámait nem feltétlenül ilyen tervezési környezetben kalkulálták.
A fővárosi közlekedésben a sínek, sínközök és elektromos rendszerek is próbára vannak téve. Volt már példa felgyűrődésre, sérülésre, hőség miatti beavatkozásra. „A fizika az fizika” – mondta Naszályi, hozzátéve: csodák nincsenek, legfeljebb locsolással és megelőző karbantartással lehet enyhíteni a helyzetet.
Kevesebbet kellene mozogni a hőkupola alatt
A hőségben gyakran hangzik el a tanács, hogy aki teheti, maradjon otthon. Naszályi szerint ezt komolyabban kellene venni, mert a város maga is hőkupola alatt van. Minden autó, minden jármű, minden forgalmi terhelés tovább melegíti a várost.
A szakszervezeti vezető szerint érdemes lenne nyári menetrendekben gondolkodni, akár bizonyos ritkításokkal is, hogy kevesebb legyen a mozgás a legforróbb időszakokban. Nem a közösségi közlekedés visszaszorítása lenne a cél, hanem az, hogy általában kevesebbet terheljük a várost és a dolgozókat.
Különösen az idősek esetében lenne fontos az óvatosság. Naszályi szerint érthető, hogy sokan nem akarnak otthon ülni, de extrém hőségben a fölösleges utazás valódi egészségügyi kockázatot jelenthet.
Szürke közgyűlés, régi viták
A beszélgetés második nagy témája a fővárosi közgyűlés volt. M. Kende Péter azt kérdezte, történt-e valami érdemi vagy legalább „kis színes” az ülésen. Naszályi szerint inkább szürke közgyűlés volt.
A költségvetés felülvizsgálata kapcsán azt tartotta a legérdekesebbnek, hogy éppen az a Fidesz-frakció akarta újravizsgálni az elfogadott költségvetést, amely azt korábban sem szavazta meg. Szerinte június végén néhány nap alatt érdemi költségvetési felülvizsgálatot végezni nem reális.
Naszályi emlékeztetett: régóta beszélnek arról, hogy a főváros ekkora mértékű elvonást nem bír el. Azok a politikai szereplők, akik nem fogadják el a költségvetéseket, szerinte nem tettek le olyan javaslatot, amely valóban ellensúlyozná a hiányzó forrásokat.
Fizetések, költségtérítések és automatizmusok
Szóba került a polgármesterek és önkormányzati tisztségviselők juttatása is. Naszályi szerint itt fontos különbséget tenni: nem feltétlenül fizetéscsökkentésről van szó, hanem költségtérítések megvonásáról vagy automatikus növekmények leállításáról.
Azt mondta, ő sem híve annak, hogy valakitől normálisan beállított juttatást visszavegyenek, de az automatikus emelésekkel nem ért egyet. Szerinte ha ilyen automatizmus működik politikusoknál, akkor hasonló elvet lehetne alkalmazni a munkavállalói bérekre is, hogy ne kelljen minden évben külön bértárgyalásokon küzdeni.
A költségtérítések ügyében különösen azt bírálta, amikor nagy összegeket igazolás nélkül lehet felvenni. Szerinte ez nem demagógia, hanem egyszerű tényszerűség: ha valaki például lakhatási költségtérítést kap, miközben nem bérel lakást, az nem védhető gyakorlat.
Októberig látnak előre
A főváros pénzügyi helyzetével kapcsolatban Naszályi szerint jelenleg októberig lehet előre látni, addig kapott haladékot a város. Addig az önkormányzati cégek és intézmények számolnak, terveznek, próbálnak alkalmazkodni, de csodák nincsenek.
Úgy látja, a labda elsősorban a kormány és a főváros között pattog. Nekik kell megoldást találniuk arra, hogyan működhet tovább Budapest úgy, hogy közben a közszolgáltatásokat és a dolgozók biztonságát is fenn kell tartani.
A kiszervezés nem olcsóbb, csak valaki megfizeti az árát
A BKV belső ügyei közül Naszályi a kiszervezések kérdését emelte ki. Szerinte gyakran elhangzik, hogy ha egy szolgáltatást törvényesen és jól szerveznek ki, azzal nincs baj. A gyakorlatban azonban szerinte sokszor éppen a dolgozókon spóroltak.
Most több területen visszaszervezés zajlik: biztonsági szolgálatoknál, takarításnál. Naszályi szerint egy piaci cég profitért dolgozik, ezért nehéz belátni, mitől lenne olcsóbb ugyanazt a munkát kiszervezve elvégezni, mint egy önkormányzati cégen belül. Az olcsóság ára sokszor az volt, hogy a dolgozók minimálbéres bejelentéssel, túlterhelve, két-háromszoros munkamennyiséggel dolgoztak.
A visszaszervezés viszont új költségeket is megmutat. Ha szabályosan foglalkoztatják az embereket, az többe kerül. De Naszályi szerint ez törvényszerű és szükséges: nem lehet a közszolgáltatás fenntartását tartósan a munkavállalók kizsákmányolására építeni.
Porták, takarítók, hőség: a háttérben dolgozók is védelemre szorulnak
A biztonsági szolgálatok visszaszervezése kapcsán kiderült: sok portaszolgálati helyen a dolgozók fém- és üvegépületekben ülnek, légkondi, árnyékolás vagy akár ventilátor nélkül. Naszályi szerint reggel nyolc után már elképesztő meleg volt az egyik ilyen fülkében, délután kettőkor pedig még rosszabb lehet a helyzet.
Most mérik fel, hány telephelyre kell légkondicionáló berendezést telepíteni. A takarítók visszavétele is hasonló kérdéseket vet fel: ha a dolgozók saját állományba kerülnek, akkor a munkakörülményeiket, védelmüket és szabályos foglalkoztatásukat is biztosítani kell.
Naszályi szerint a BKV-nál erős szakszervezeti jelenlét van, amely figyel arra, hogy a dolgozókat lehetőség szerint ne zsákmányolják ki. Ugyanakkor a jogszabályok még mindig sok olyan lehetőséget adnak a munkáltatóknak, amelyekkel szemben egy kollektív szerződésben is nehéz küzdeni.
A város működik, de a rendszer feszül
A beszélgetés végén M. Kende Péter arra kérdezett rá, működik-e a város a közgyűlési döntések ellenére vagy éppen azok miatt. Naszályi válasza alapján Budapest egyelőre működik, de erős feszültségekkel.
A hőség, az öregedő járműpark, a klímaberendezések korlátai, a főváros pénzügyi bizonytalansága és a visszaszervezések költségei egyszerre terhelik a rendszert. A következő hónapokban nemcsak az lesz a kérdés, hogyan bírja ki a város az újabb hőhullámokat, hanem az is, hogy október után milyen pénzügyi és szervezeti feltételekkel lehet fenntartani a közösségi közlekedést.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
