„A demokráciát nem lehet exportálni” – Nagy Erzsébet szerint az oktatásban helyben kell visszaépíteni a bizalmat és az érdekegyeztetést
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 24-i adásában Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja volt. A beszélgetés az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban tartott egyeztetésről, a pedagógus-juttatásokról, az elmaradt jubileumi jutalmakról, a teljesítményértékelés új rendszeréről, valamint az iskolai döntéshozatal helyi demokratikus kereteiről szólt. Nagy Erzsébet szerint végre volt szakmai párbeszéd, de több kérdésben még időben kellene javítani a minisztériumi tervezeteket.
Már kint van az új tábla, de a bejutás sem volt egyszerű
Nagy Erzsébet elmondta: sikerült odatalálni a Szalay utcai minisztériumba, ahol már az új felirat is kint van: Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A bejutás azonban nem ment gördülékenyen, hosszú sor állt a portánál, végül külön lejöttek érte, hogy időben elkezdődhessen az egyeztetés.
A megbeszélést összességében jó hangulatúnak nevezte. Lányi Mariettával együtt azt is megjegyezték: „végre szakmázunk is”. Ez szerinte már önmagában előrelépés a korábbi időszakhoz képest.
Ugyanakkor jelezte: problémásnak tartják, hogy a jogszabálytervezetek már kodifikált formában, társadalmi egyeztetésre kerülnek ki, és csak utána van érdemi konzultáció. A PDSZ szerint jobb lenne, ha még a közzététel előtt lenne szakmai egyeztetés, mert több hibát így már előzetesen ki lehetne javítani.
A 0,4 százalék mögött ott van az eltűnt kompenzáció
A megbeszélés egyik fő témája a béremelés volt, azon belül is a sokat emlegetett 0,4 százalék. Nagy Erzsébet szerint ez önmagában sem egyszerű ügy, mert a korábbi, tavalyi évre vonatkozó kompenzáció kezelése rendezetlen maradt.
Ez az egyszeri, 152 400 forintos bruttó juttatás nem épült be az alapbérbe. Így ahogy M. Kende Péter fogalmazott, a pénz „benézett az ablakon, majd távozott”. Nagy Erzsébet szerint éppen ez a gond: ha egy kompenzáció nem válik tartós bérelemmé, akkor hosszabb távon eltűnik a rendszerből.
A PDSZ azt javasolta, hogy legalább egy havi rész épüljön be az alapba, és a minisztérium számolja újra, miként jelenik meg ez a pedagógusbérekben. A szakszervezet azt is kérte, hogy a jövőben ne legyen ilyen egyszeri kompenzáció, mert az nem jelent tartós rendezést.
Októberben újra kell nézni a 80 százalékot
A pedagógusbérek kapcsán újra előkerült az uniós vállalás: a pedagógus-átlagbérnek el kell érnie a diplomás átlagbér 80 százalékát. Nagy Erzsébet szerint ezt nem lehet egyszer megállapítani és elengedni, mert a diplomás átlagbér is változik.
A szakszervezeti oldalon volt olyan javaslat, hogy a vitás kérdésre térjenek vissza ősszel. Nagy Erzsébet ezt nem tartotta ideálisnak, mert szerinte amit most lehet javítani, azt most kell javítani. Októberben mindenképpen újra meg kell vizsgálni, hogy valóban teljesül-e a 80 százalékos vállalás.
Elmaradt jubileumi jutalmak: nagyobb fogadókészség látszik
Az egyeztetésen szóba került az elmaradt jubileumi jutalmak ügye is. Nagy Erzsébet úgy látja, most már nagyobb a fogadókészség arra, hogy végre kifizessék azoknak, akiknek jár.
A probléma abból fakad, hogy a szabályok változása miatt több érintett nem kapta meg a 25, 30 vagy 40 éves szolgálati idő után járó összeget. A minisztérium kérte a jogerőssé vált bírósági ítéletet, amelyet a szakszervezet anonimizált formában megküldött. Ezt korábban már a miniszter és a főosztály is megkapta.
Nagy Erzsébet reméli, hogy ezek után nem lesz akadálya a kifizetések rendezésének.
„Miénk itt a tér” – de még kérdés, kié lesz
A teljesítményértékelés kapcsán M. Kende Péter az LGT ismert sorára utalva kérdezte: kié lesz a tér? Nagy Erzsébet szerint a PDSZ továbbra is azt javasolja, hogy a szempontokat helyben alakítsák ki, ne központi előírás alapján.
A szakszervezet nem zárkózik el attól, hogy legyen egy kisebb bérrész, amelyet helyi célok, saját intézményi feladatok, programok vagy pedagógiai prioritások alapján lehet elosztani. Azt viszont nem támogatják, hogy a központ minden intézményre egységes teljesítményértékelési kaptafát húzzon.
Egy kis baranyai település iskolájában és egy budapesti elitgimnáziumban egészen más pedagógiai kihívások vannak. Más arányban jelennek meg hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek, más a helyi közösség, mások az intézményi célok. Ezt központi mércével nehéz igazságosan kezelni.
Az unió átláthatóságot vár, nem központi kaptafát
Nagy Erzsébet szerint az Európai Unió elvárása érthető: legyen átlátható, ellenőrizhető, objektív elemekkel is alátámasztható rendszer, amelybe a pedagógusoknak is van beleszólásuk. Ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy mindent központilag kell meghatározni.
A helyi szint éppen azért lenne fontos, mert ott lehet valódi szakmai tartalmat adni az értékelésnek. Az uniós kontroll és a helyi autonómia nem zárják ki egymást, ha a rendszer világos, dokumentált és ellenőrizhető.
Visszatérhet a bértábla
A beszélgetésben előkerült a bértábla kérdése is. Nagy Erzsébet szerint végre ismét szükség lenne bértáblára, és ebbe be kellene vonni azokat is, akik nem pedagógus végzettséggel dolgoznak az oktatásban.
Jelenleg a nem pedagógus végzettségű kollégák közül sokan még mindig a garantált bérminimum környékén keresnek. Ez a helyzet szerinte áldatlan és tarthatatlan. Egy egységesebb, átláthatóbb bértábla lehetőséget adna arra, hogy ne csak a pedagógusok, hanem az oktatás egész működéséhez szükséges munkavállalók helyzete is rendeződjön.
Közalkalmazotti tanácsok helyett valódi helyi demokráciát
Nagy Erzsébet határozottan bírálta azt az elképzelést, hogy visszahoznák a közalkalmazotti tanácsokat. Szerinte ezek annak idején is a szakszervezetek ellenében jöttek létre, és most is inkább látszategyeztetésre adnának lehetőséget.
Úgy fogalmazott: „a demokráciát nem lehet exportálni”. Ha helyben nincs rá igény, ha az intézményi kultúrában nem jelenik meg a valódi beleszólás, akkor egy formális testület nem fogja megteremteni a demokratikus működést.
A PDSZ szerint nem újabb látszatintézményekre van szükség, hanem arra, hogy a pedagógusok érdemben beleszólhassanak szakmai kérdésekbe, az iskola arculatába, az óvodai programokba, a helyi célokba és a vezetői működés értékelésébe.
A helyi diktatúrákat is meg kell törni
A beszélgetés végén szóba került az igazgatók véleményezése és az is, hogy a pedagógustársadalom mennyire képes majd új módszerek, új nemzeti alaptanterv vagy korszerű pedagógiai megközelítések befogadására.
Nagy Erzsébet szerint jelenleg nem ez a legsürgetőbb probléma. Sok intézmény élén olyan „odarakott despota igazgatók” állnak, akiket hosszú ideje nem kellett érdemben véleményezni, mert a véleményezési eljárást kivették a szabályozásból. A tankerületi igazgatókkal is sok a gond.
Szerinte először ezeket a helyi diktatúrákat kellene megtörni. Ha a pedagógusok újra megtapasztalják, hogy van beleszólásuk az intézmény szakmai életébe, akkor motiváltabbak is lehetnek az új módszerek, a projektoktatás vagy más korszerű pedagógiai megoldások iránt.
Nagy Erzsébet szerint sok mindent és sok mindenkinek kell tanulnia ebben a folyamatban: nemcsak a gyerekeknek, hanem a pedagógusoknak, az intézményvezetőknek, a tankerületeknek és a minisztériumnak is. A nyár így nem leállást, hanem újabb egyeztetéseket, számításokat és vitákat hozhat az oktatásban.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
