Pirkadat: Holoda Attila – Magyar atomerőmű

„Ha 30 évre titkosítanak valamit, az azonnal fölveti a gyanút” – Holoda Attila szerint Paks II.-nél most a szerződés rejtett buktatóit keresik

A Pirkadat június 23-i adásában Breuer Péter vendége Holoda Attila energetikai szakértő volt. A beszélgetés az európai és magyar energiatartalékokról, a földgáztárolók töltöttségéről, a Paks II. szerződés titkosításáról, az orosz Roszatommal várható tárgyalásokról, az atomerőmű-építés engedélyezési kérdéseiről, valamint a kis moduláris atomerőművek jövőjéről szólt. Holoda szerint Magyarország gázkészletei európai összevetésben erősek, Paks II. ügyében viszont még sok a kérdés: nemcsak műszaki, hanem jogi és szerződéses szinten is.

Üzemanyagból és gázból másfajta tartalékokról beszélünk

Holoda Attila először pontosította: amikor energiatartalékokról beszélünk, külön kell választani a nyersolaj-, az üzemanyag- és a földgáztartalékokat. A mostani felszabadítás elsősorban az üzemanyagkészleteket érintette, ezeket pedig folyamatosan vissza kell tölteni, még ha már drágább áron is.

A magyar szénhidrogén-készletező rendszer május végén 62 napra elegendő készlettel rendelkezett. Korábban 90 napról indult a szint, majd 44 napra csökkent, innen kezdődött meg a visszatöltés. Holoda szerint ha a védettárrendszer kivezetése befejeződik, július végére gond nélkül vissza lehet állítani a 90 napos készletszintet.

A magyar gáztárolók jobban állnak, mint amit a százalék mutat

A földgáztárolók esetében az európai átlagos töltöttség körülbelül 46 százalék, a magyar tárolóké 48 százalék. Ez önmagában nem tűnik nagy különbségnek, de Holoda szerint nem a százalék a legfontosabb, hanem az, hogy ez az adott ország fogyasztásához képest mit jelent.

Magyarország esetében a 48 százalékos töltöttség a teljes éves fogyasztás 38 százalékának felel meg. Európai szinten ez jellemzően csak 11–14 százalék közötti arány.

Ezért Holoda szerint Magyarország kifejezetten jól áll: a tárolói kapacitás és a fogyasztáshoz viszonyított készlet biztonságosabb helyzetet mutat, mint amit a puszta töltöttségi százalék sejtetne.

Roszatom: szakmai puhatolózás már lehetett

Breuer Péter felvetette, hogy Moszkvából azt üzenték: a Roszatom képviselete itt van, készen állnak tárgyalni, és minden kérdésre válaszolnak. Holoda nem tud arról, hogy hivatalos tárgyalás már megtörtént volna, de elképzelhetőnek tartja, hogy szakmai előkészítői szinten már voltak puhatolózó egyeztetések.

Szerinte a Roszatom egy ilyen találkozót valószínűleg maga is jelentősnek tartana, és közleményt adna ki róla, hacsak nem kérik kifejezetten ennek mellőzésére. A magyar oldalon most minden bizonnyal a szerződéses dokumentumok tanulmányozása zajlik: műszaki és jogi szempontból is meg kell érteni, pontosan mi van bennük.

Holoda szerint a Roszatom számára ez nem újdonság, hiszen ők ismerik a szerződést. Az új energetikai kormányzat szereplőinek viszont először fel kell tárniuk, milyen buktatók, eldugott pontok, mérföldkövek és tárgyalási lehetőségek vannak a dokumentumban.

Miért kellett harminc évre titkosítani?

A Paks II.-szerződés titkosítása kapcsán Holoda egyértelműen fogalmazott. Az üzleti titok védelme önmagában teljesen normális a gazdasági életben, de egy 30 éves titkosítás már más kérdéseket vet fel.

„Ha 30 évre titkosítanak valamit, akkor az azonnal fölveti a gyanút” – mondta.

Szerinte egy beruházási szerződésben lehetnek árak, technológiai részletek, üzleti feltételek, amelyek rövid távon nem nyilvánosak. Ezek azonban jellemzően néhány év alatt, vagy legkésőbb a beruházás előrehaladtával elvesztik üzleti titok jellegüket.

A nagy kérdés inkább az, milyen egyéb ígéretek, mérföldkövek, határidők, kötbérlehetőségek és kommunikációs szabályok szerepelnek a szerződésben. Holoda szerint ezek dönthetik el, milyen mozgástere lesz Magyarországnak egy tárgyaláson.

A „gödör” még nem egyszerű betonozás

Breuer Péter rákérdezett, hol tart fizikailag az atomerőmű építése. Holoda úgy tudja, hogy az alapozási munkák, vagy ahogy a beszélgetésben nevezték, a „gödör” kibetonozása még nincs teljesen kész.

A szakértő hangsúlyozta: ez nem hasonlítható egy házépítéshez, ahol egyszerűen beöntik a betont. Egy atomerőmű alapozása több rétegben történik, vízzáró és szigetelő anyagokkal, megerősített szerkezettel, hiszen később egy hatalmas tömegű reaktort kell tartania.

Az alapnak földmozgásokat, tektonikai hatásokat és terheléseket is el kell viselnie. Egy atomerőműnél nem engedhető meg olyan repedés vagy szerkezeti hiba, amely egy lakóépületnél esetleg „csak” esztétikai vagy javítási problémát jelentene.

Brüsszel és az engedélyek: mit kell újravizsgálni?

A műsorvezető felvetette, hogy meg nem erősített hírek szerint Brüsszel újragondolhat bizonyos kiadott engedélyeket. Holoda szerint pontosan nem világos, mely engedélyekről van szó, de Paks II. kapcsán korábban is volt bírósági eljárás.

A bíróság egy ponton azt állapította meg, hogy nem minden vizsgálat történt meg teljes körűen. Holoda szerint ez például vonatkozhat arra, hogy történt-e megfelelő versenyeztetés, és az eljárás minden európai uniós előírásnak megfelelt-e.

Ha egy engedélyezési folyamatban valamelyik feltételrendszert nem vizsgálták meg kellő alapossággal, akkor vissza kell térni az adott ponthoz. Ez nem feltétlenül a teljes projekt végét jelenti, de időveszteséget, jogi és politikai bizonytalanságot okozhat.

Nem volt szakmai kényszer az orosz technológia mellett

Breuer Péter felvetette azt a korábbi érvelést, hogy Magyarországnak már van orosz atomerőműve, ezért logikus ugyanattól a technológiától rendelni az újat is. Holoda ezt elutasította.

Szerinte nem igaz, hogy a magyar mérnökök azért akartak volna újra orosz erőművet, mert a meglévő paksi blokkok is ilyen technológiára épülnek. A magyar szakemberek ismerik a nyugati és a távol-keleti technológiákat is, és elboldogultak volna amerikai, francia vagy dél-koreai atomerőművel is.

A régi és az új blokkoknak nem kell együtt dolgozniuk, nincs olyan műszaki kényszer, amely miatt csak az orosz megoldás lett volna járható út. Holoda szerint ez inkább politikai és szerződéses döntés volt, mint szakmai szükségszerűség.

Paks I. nem azért biztonságos, mert eredetileg szovjet volt

A szakértő szerint a régi paksi erőmű ma valóban a világ legbiztonságosabb atomerőművei közé tartozik, de nem azért, mert az eredeti szovjet konstrukció ennyire jó lett volna. Hanem azért, mert az évtizedek alatt a magyar szakemberek folyamatosan korszerűsítették, fejlesztették, javították.

Az eredeti Paks I. egészen más korszakban épült, más előírásokkal, ráadásul Magyarország akkor még nem volt európai uniós tag. Paks II.-nek viszont már a mai uniós és biztonsági követelményeknek kell megfelelnie. Holoda szerint éppen ez az, amire az orosz fél nem készült fel megfelelően.

Törlesztés már van, erőmű még nincs

A beszélgetésben szóba került a finanszírozás és a késés kérdése is. Holoda szerint a hitel előtörlesztése már évekkel ezelőtt megkezdődött, vagyis Magyarország már fizet olyan projekt után, amely fizikailag még nagyon korai állapotban van.

Ez azt is jelentheti, hogy már több pénzt törlesztettünk vissza, mint amennyi a tényleges kivitelezés eddigi állapotában „bekerült a gödörbe”. A törlesztés időzítésének persze lehettek pénzügyi megfontolásai, például kamatkörnyezet vagy hitelminősítési szempontok, de ettől még a helyzet politikailag és gazdaságilag érzékeny.

A kötbérek kérdését Holoda azért tartja fontosnak, mert egy normális szerződésben szerepelnie kell valamilyen következménynek arra az esetre, ha az egyik fél nem akkor vagy nem úgy teljesít, ahogy vállalta.

Oroszország képes lesz befejezni?

Holoda szerint nem elsősorban a háború az akadálya annak, hogy a Roszatom időben befejezze a projektet. A Roszatom a világ több pontján épít erőművet, és nemcsak polgári, hanem katonai nukleáris területen is jelen van.

A probléma inkább az, hogy Európában az orosz félnek olyan uniós biztonsági és szabályozási előírásoknak kell megfelelnie, amelyek más környezetet jelentenek, mint ahol korábban dolgozott. Holoda szerint az eddigi csúszások jelentős része ezzel is összefügghet.

Kis moduláris erőművek: versenyfutás a piacért

Breuer Péter visszatérően rákérdezett a kis moduláris atomerőművekre is. Holoda szerint ezek valóban komoly megoldási lehetőséget jelenthetnek, mert rugalmasabban telepíthetők, és jobban igazíthatók az ipari fejlesztések energiaigényéhez.

A világban több típust fejlesztenek. Van, amelyik még tervezőasztalon van, mások már prototípus-gyártásnál vagy tesztelésnél tartanak. Egy atomerőművi blokk tesztelése azonban még kis méret esetén is hosszú folyamat, mert minden biztonsági és műszaki feltételnek meg kell felelni.

Holoda szerint aki először megbízható, engedélyezhető, piacképes megoldással jelenik meg, az nagy előnybe kerülhet. A verseny ezért nagyon erős.

Német erőművekből nem lehet alkatrészt bontani Paksra

A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte, lehetne-e a leállított német atomerőművekből hasznos alkatrészeket szerezni. Holoda szerint ez nem így működik. Ezek teljesen más típusú erőművek, fő elemeik nem szabványosak és nem építhetők át más rendszerbe.

Legfeljebb kisebb, jelentéktelen alkatrészeket lehetne leszerelni, de ezekkel nem szoktak foglalkozni. A fő rendszerek az adott erőműtípushoz kötődnek.

A német erőművek újraindítása sem lenne egyszerű. Mivel nem új állapotban állították le őket, a visszaindítás hosszú és drága folyamat lenne, akár annyiba is kerülhetne, mint egy új erőmű megépítése.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.