„Ez egy nagyon törékeny folyamat” – Kis-Benedek József szerint az iráni–amerikai alku Izrael nélkül nem lehet teljes rendezés
A Pirkadat június 23-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, volt katonai attasé volt. A beszélgetés az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalási folyamatról, Izrael szerepéről, a libanoni helyzetről, a Hezbollah leszerelésének kérdéséről, valamint a modern hadviselés egyik legfontosabb eszközéről, a drónokról szólt. Kis-Benedek szerint egyelőre nem megállapodásról, hanem tárgyalási szándékról lehet beszélni, miközben a térségben továbbra is párhuzamosan zajlik a diplomácia és a fegyveres erő alkalmazása.
Egyelőre nincs végleges megállapodás
Breuer Péter első kérdése arra vonatkozott, van-e már megállapodás Irán és az Egyesült Államok között. Kis-Benedek József szerint ezt egyelőre nem lehet kijelenteni. Ami most megszülethet, az inkább egy egyetértési nyilatkozat arról, hogy a felek tárgyalni fognak, és kijelölik a tárgyalások fő témáit.
A végleges megállapodás csak a 60 napos időszak után születhet meg. A szakértő szerint ez elég hosszú idő lehet arra, hogy bizonyos kérdésekben előrelépjenek, de bőven vannak vitás pontok.
A legfontosabb probléma, hogy a tárgyalás formálisan két ország, Irán és az Egyesült Államok között zajlik, miközben Izrael biztonsági érdekei közvetlenül érintettek.
Izrael nélkül nehéz tartós rendezést elképzelni
Kis-Benedek szerint a térségben valójában háromszereplős politikai helyzetről van szó. Irán feltételül szabja, hogy Izrael vonuljon ki Libanonból, és ne folytassa a Hezbollah elleni harcot. Izrael viszont egyelőre nem mutat hajlandóságot erre.
Ez komoly feszültséget okoz Washington és Jeruzsálem között is. Az amerikai elnök számára kínos, hogy miközben Iránnal tárgyalási keretet próbál kialakítani, Izrael továbbra is katonai műveleteket folytat Libanonban.
„Izraelben nincs benne” – mondta Kis-Benedek a jelenlegi megállapodási keretről, hozzátéve, hogy a végső rendezéshez mégis szükség lenne Izrael álláspontjának kezelésére.
Libanon: kivonulásról egyelőre nincs szó
A beszélgetés egyik központi témája az izraeli hadsereg libanoni jelenléte volt. Kis-Benedek szerint az izraeli kivonulásról egyelőre nincs szó. Izrael álláspontja az, hogy addig marad, amíg a Hezbollah nem teszi le a fegyvert, vagy legalábbis amíg nem szűnik meg az a fenyegetés, amelyet a terrorszervezet jelent.
A szakértő felidézte: az alapmegállapodás szerint a Litáni folyótól délre eső területeken a libanoni hadseregnek kellene biztosítania a rendet. Ez azonban a gyakorlatban nem működik megfelelően. A Hezbollah továbbra is jelen van, Izrael pedig nem bízik abban, hogy a libanoni állam képes lenne önállóan garantálni a biztonságot.
Szíria szerepét Kis-Benedek nem tartja meghatározónak ebben az ügyben. Szerinte Damaszkusznak megvannak a saját belső problémái, és nem reális, hogy Libanonban vállaljon szerepet a Hezbollah leszerelésében.
Diplomácia Genfben, harcok Libanonban
A szakértő szerint a helyzet ellentmondásosságát jól mutatja, hogy miközben Genfben tárgyalások zajlanak, a térségben a harcok nem álltak le. Izrael nemcsak a Litáni folyótól délre figyel, hanem Libanon déli részén, a Hezbollah állásai és parancsnoki pontjai ellen is indít légicsapásokat.
Ez azt jelenti, hogy egyszerre zajlik diplomáciai és katonai folyamat. Kis-Benedek szerint ez nem kedvez a bizalomépítésnek, de nem is jelenti automatikusan a tárgyalások kudarcát.
„Mind a kettő lehetséges” – mondta arra, hogy a folyamat végül megállapodáshoz vagy újabb összeomláshoz vezet-e.
Hormuzi-szoros: nyitva van, vagy nincs?
A megállapodási folyamat egyik legfontosabb eleme a Hormuzi-szoros kérdése. Az amerikai álláspont szerint a szoros már megnyílt, az iráni értelmezés szerint viszont ez nem ilyen egyértelmű. Kis-Benedek szerint a hajózás szempontjából nem működik az, hogy egyik nap nyitva van, másik nap zárva.
A szoros csak akkor tekinthető valóban nyitottnak, ha kiszámíthatóan, tartósan és biztonságosan használható. Ez gazdasági és katonai kérdés egyszerre, mert a hajózási útvonal biztonsága közvetlenül hat az olajpiacra és a térség stabilitására.
Az atomprogram még nincs igazán napirenden
Izrael számára az iráni atomprogram a legfontosabb kérdés. Kis-Benedek szerint viszont úgy látszik, hogy az amerikaiak ezzel a témával egyelőre nem sietnek. Pedig ha a 60 napos tárgyalási folyamat végén valóban tartós megállapodást akarnak, akkor az iráni nukleáris programról is egyértelmű, ellenőrizhető és Izrael számára is értelmezhető garanciákat kellene adni.
A szakértő szerint a mostani helyzet törékeny, de nem reménytelen. A 60 nap alatt változhat az izraeli álláspont is, és születhetnek részmegállapodások, amelyek a későbbi rendezés alapját adhatják.
Drónok: a modern háború olcsó és veszélyes eszközei
A beszélgetés második része a drónokról szólt. Breuer Péter arra kérdezett rá, hogyan lehetséges, hogy még a legfelkészültebb hadseregek – Izrael, Oroszország vagy Ukrajna – sem tudnak mindig hatékonyan védekezni ezek ellen az eszközök ellen.
Kis-Benedek szerint a drónok tömeges alkalmazása viszonylag új hadviselési módszer. Sem a támadó, sem a védekező oldalon nem alakult még ki tökéletes rendszer. A támadók gyakran nagy számban indítanak drónokat, és ez önmagában megnehezíti a védekezést.
Az ukrán fronton például előfordulhat, hogy egyszerre 400–500 drón érkezik egy adott területre. Ilyen mennyiségnél szinte biztos, hogy valamennyi átcsúszik a védelem résein.
Nem mindig lelőni kell, néha eltéríteni
A drónok elleni védekezés nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy le kell lőni őket. Kis-Benedek szerint egyre fontosabb az elektronikai hadviselés: a vezetési és irányítási rendszerekbe való beavatkozás, a jelzavarás, az eltérítés vagy az, hogy a drón ne oda menjen, ahová eredetileg küldték.
Izraelben már régóta kísérleteznek azzal, hogyan lehet olcsóbban kivédeni a pilóta nélküli eszközöket és rakétaszerű támadóeszközöket. A légvédelmi rakéták rendkívül drágák, miközben a drónok sokszor olcsók. Ezért keresik a lézeres és más új technológiák alkalmazását is.
A szakértő szerint azonban ez a meccs még nincs lejátszva. A védekezési technológia folyamatosan fejlődik, de a támadó eszközök is gyorsan változnak.
Rakéta és drón házasítása
Kis-Benedek arra is felhívta a figyelmet, hogy a drónoknak ma már számos típusa létezik. Vannak egészen kisméretű, akár „lepkeformájú” eszközök, amelyeket személyek ellen vagy felderítésre lehet használni, és vannak nagyobb drónok, amelyek komoly infrastruktúrát képesek támadni.
Ukrajna példáján látható, hogy a fejlesztések új irányba mennek: rakétákat és drónokat házasítanak, így nagyobb sebességet érnek el. A gyorsabb eszközöket nehezebb elfogni, és hamarabb célba érnek.
Ez megváltoztatja a hadviselés logikáját. A drón ma már nem kiegészítő eszköz, hanem önálló, stratégiai jelentőségű fegyverrendszer.
A drónháború még kísérleti stádiumban van
Kis-Benedek szerint a drónok alkalmazása még mindig kísérleti stádiumban van, de a kísérletek már most bizonyították, mennyire veszélyesek és hatékonyak ezek az eszközök. A Közel-Keleten, Ukrajnában, Oroszországban és Afrikában is terjednek, és minden hadsereg igyekszik saját igényeihez igazítani őket.
A nagy kérdés az, ki milyen célra, milyen tömegben és milyen technológiai támogatással használja őket. A védekezésnek ehhez kell alkalmazkodnia, de ez nem megy egyik napról a másikra.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
