„A rossz hír hozója nem bűnös” – Ferencz Orsolya szerint a jobboldalnak először a hibákkal kell szembenéznie
A Pirkadat június 23-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Ferencz Orsolya egyetemi oktató, űrkutató, korábbi országgyűlési képviselő volt. A beszélgetés a tudomány és a politika kapcsolatáról, az űrtevékenység intézményi helyéről, a Fidesz–KDNP választási veresége utáni belső vitákról, a jobboldali értékközösség jövőjéről és a közéleti hangnem eldurvulásáról szólt. Ferencz Orsolya szerint a politikai közösség megújulásához nem elég szervezeti változtatás: a hibák okait kell feltárni, és ki kell mondani a felelősséget is.
Űrügyek: még nem látszanak a körvonalak
Breuer Péter azzal indított, hogy más országokban egy politikából visszatérő tudóst továbbra is bevonnak saját szakterülete kormányzati döntéseibe. Ferencz Orsolya szerint Magyarországon ezt egyelőre nem látja ilyen formában működni.
Az űrtevékenység most az új kormányban a tudományos és technológiai minisztériumhoz került, de a részletek még nem világosak. Ferencz hangsúlyozta: az űrtevékenység nagy és összetett terület, több tárcát érint, ezért önmagában az, hogy valahová „odatették”, nem oldja meg az irányítás kérdését.
Szerinte Magyarországnak egy nemzetközi sztenderdeknek megfelelő űrügynökségre lenne szüksége, amely képes koordinálni a területet. Ezt korábban nyolc éven át próbálta szorgalmazni.
A szakértők megkérdezése nem luxus
A műsorvezető felvetette: vajon Magyarország annyira gazdag ország-e, hogy megengedheti magának a szakértői tudás elvesztegetését. Ferencz erre úgy reagált, hogy az ország valóban „bőkezűen” bánik azzal, mennyire kérdezi meg a szakembereket.
Az egyetemre visszatérve azonban ő maga örömmel dolgozik tovább oktatóként. Mint mondta, soha nem szakadt el teljesen az egyetemi világtól, és a hallgatókkal való munka számára fiatalító élmény.
A tudományos pálya tehát nem háttér, hanem természetes közeg számára, ahová politikai szerepvállalás után is vissza lehet térni.
Választási vereség után: egzisztenciális krízisek
A beszélgetés hamar a Fidesz–KDNP választási veresége utáni helyzetre fordult. Ferencz Orsolya szerint a jobboldali, polgári tábor nagyon nagy ütést kapott. Emlékeztetett arra, hogy korábban négyszer kétharmados felhatalmazást kapott a kormányoldal, most pedig még mindig közel két és fél millió ember szavazott erre a politikai közösségre.
Ugyanakkor úgy látja, az elmúlt napokban a média világában és más szakterületeken is sokan kerültek egzisztenciális krízisbe. Ferencz szerint aggasztó lenne, ha politikai nézetek miatt emberek hátrányt szenvednének.
Ezzel kapcsolatban a korábbi kormányzati időszak kedvezményezett vállalkozóinak felelősségét is felvetette. Úgy fogalmazott: akik a korábbi években „a gazdasági napos oldalon” jártak, azoknak most nagyobb felelősségvállalást kellene mutatniuk.
Kritika belülről: volt, aki ezt eddig sem tűrte
Breuer Péter szerint Ferencz Orsolya most mintha szabadabban beszélne, és nyíltabban világítana rá a hibákra. Ferencz erre azt mondta: tud róla, hogy vannak volt politikustársai, akik sértetten fogadják a kritikát.
Szerinte a gond az volt, hogy a Fidesz–KDNP-n belül már korábban sem lehetett valódi bírálatot megfogalmazni. Aki ezt megpróbálta, azt sokszor félretolták, a kritikát pedig személyes sértésként kezelték.
„A rossz hír hozója nem bűnös” – mondta.
Ferencz szerint április 12-én nem az változott meg, hogy ő vagy mások kritikusabban beszélnek, hanem maga a történelmi helyzet. A választás lezárult, az eredmény világos, ezért most már ideje a problémákat fényre hozni.
Diagnózis nélkül nincs terápia
Breuer Péter űrkatasztrófához hasonlította a politikai vereséget: egy ilyen esemény után mindent le kell állítani, és milliméter pontosan meg kell vizsgálni, hol történt a hiba. Ferencz egyetértett a hasonlattal.
Szerinte helyes diagnózis nélkül nincs helyes terápia. Nem elég strukturális változtatásokat végrehajtani, például új alapszabályt elfogadni vagy nagyobb elnökséget létrehozni. A Fidesz jövője nem azon múlik, hány ember ül egy testületben.
A lényeg szerinte azoknak a jelenségeknek, döntéseknek és személyi felelősségeknek a feltárása, amelyek a vereséghez vezettek. Amíg ez nem történik meg kellő mélységben, addig a politikai közösség nincs túl ezen a szakaszon.
Megjavítani, nem szétverni
A műsorvezető felvetette, hogy a belső kritika akár Ferencz Orsolya kizárásához is vezethet. Ő erre úgy válaszolt: ez is benne van a pakliban, de akkor az is egy válasz lenne.
Saját hozzáállását konzervatívnak nevezte: nem szétverni akar valamit, hanem megjavítani és megújítani. Ehhez személyes példát is hozott: gyerekei zoknijait is megstoppolta, mert amit meg lehet javítani, azt szerinte érdemes megjavítani.
A politikai közösségre is így tekint. Nem a párt neve vagy szerkezete a legfontosabb, hanem az az értékközösség, amely több millió embert jelent Magyarországon.
Nem luxuslisták, hanem helyi kötődés
Breuer Péter arról is beszélt, hogy Ferencz Orsolya nem tartozik azok közé, akik a politikából látványos gazdagodással, luxusórákkal vagy százmilliós ékszerekkel kerültek ki. Ferencz azt mondta: nem is szeretne ilyen életet élni.
Maradt abban a kerületben, ahol született, ott neveli gyermekeit, és lokálpatriótának tartja magát. Úgy fogalmazott: kényelmesen érzi magát ebben az életformában, és nem kíván rajta változtatni.
Ez a személyes rész is a beszélgetés egyik politikai állításává vált: a közéleti szerepvállalásnak nem kell szükségszerűen meggazdagodással és társadalmi eltávolodással járnia.
A parlamenti hangnem: „a pokolba ül be”
A beszélgetésben szóba került az új parlamenti hangnem is. Ferencz Orsolya szerint ami jelenleg az Országgyűlésben zajlik, az aggasztó. Azt mondta, már korábban, zárt belső beszélgetésen is jelezte: aki most oda beül, „a pokolba ül be”, mert látszott, hogy a túloldal részéről tudatos politika lesz a durva hangnem.
Szerinte ez méltatlan, és komoly aggályokat vet fel. Várja, hogy jogvédő szervezetek is megszólaljanak arról, meddig engedhető meg a közéletben ez a fajta durvaság és méltatlan beszédmód.
A jobboldali, konzervatív, mérsékelt értékközösség számára Ferencz szerint továbbra is fontos az emberi méltóság, a polgári világ és az örök értékek képviselete.
Zsidó–keresztény gyökerek és a radikalizálódás veszélye
Breuer Péter felidézte, hogy Ferencz Orsolya következetesen zsidó–keresztény gyökerekről beszélt, nem pusztán keresztény gyökerekről. Ferencz szerint elképzelhető, hogy ez is zavart bizonyos köröket.
Hozzátette: a radikalizálódást nem tartja jó iránynak, és nem szeretne ezen az úton járni. Számára az igazi igazodási pont a Szentírás, illetve a teremtő Isten. A politikai értékközösségnek szerinte nem szélsőségessé, hanem mélyebbé, felelősebbé és tisztességesebbé kell válnia.
Környezet, felelősség, teremtett világ
Az adás végén a beszélgetés a teremtett világ védelmére is kitért. Ferencz Orsolya szerint túl szép ez a világ ahhoz, hogy ne legyen teremtője. Breuer Péter erre azt mondta: a baj az, hogy az ember nem tiszteli eléggé, és nem úgy adja tovább az unokáinak, ahogy kellene.
Ferencz ezzel egyetértett. A pokoli nyár, a hőség, a vízhiány szerinte mind olyan jelek, amelyeket a bőrünkön érzünk. A teremtett világ védelme ezért nem elvont eszmei kérdés, hanem közös felelősség.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
