„Nem csak a testet szeretnénk gyógyítani, hanem a lelket is” – Dr. Szentiványi Mátyás szerint az egyházi kórházak ereje az odafigyelésben van
A Pirkadat június 23-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Szentiványi Mátyás, a budapesti Szent Ferenc Kórház orvosigazgatója és az egyházi fenntartású kórházak egyesülésének koordinátora volt. A beszélgetés az egyházi kórházak működéséről, a holisztikus gyógyításról, a Szent Ferenc Kórház újonnan átadott parkjáról, a kardiológiai rehabilitációról, az ambuláns ellátásról és arról szólt, hogyan lehet ugyanabból a finanszírozási rendszerből emberibb, figyelmesebb betegellátást szervezni.
Hét kórház közös érdekképviselete
Dr. Szentiványi Mátyás elmondta, hogy Magyarországon hét egyházi fenntartású kórház működik. Ezek nem állami, nem egyetemi és nem OKFŐ-fenntartású intézmények, hanem különböző egyházakhoz vagy szerzetesrendekhez tartoznak. Ide tartozik például a református fenntartású Bethesda, a Máltai Szeretetszolgálat intézménye, a Szent Ferenc Kórház, valamint a Mazsihisz Szeretetkórház is.
Az egyesülésnek minden kórház főigazgatója tagja, de Szentiványi szerint fontos cél, hogy ne csak felsővezetői szinten legyen együttműködés. A középvezetők között is szeretnének szakmai kapcsolatokat építeni, mert a mindennapi működés minősége sokszor ezen a szinten dől el.
Az egyesülésnek ma már társult tagjai is vannak: olyan egyházi fenntartású, NEAK-finanszírozott intézmények, amelyek nem kórházak, de egészségügyi vagy szociális tevékenységet végeznek.
Különböző profilok, közös szemlélet
Az egyházi kórházak profilja eltérő. Van, ahol gyermekgyógyászat működik, mint a Bethesdában, máshol például égési sérültek ellátása erős, a Mazsihisz Szeretetkórházban pedig kiemelt terület az időskori ápolás és a krónikus ellátás.
A Szent Ferenc Kórház fő profilja a kardiológiai rehabilitáció. Olyan betegek érkeznek ide, akik szív- és érrendszeri betegség, infarktus vagy szívműtét után két-három hetes rehabilitációs kúrára szorulnak. Szentiványi szerint ez nem egyszerű utógondozás: a betegeknek újra kell tanulniuk a mozgást, az életmódot, a terhelhetőséget, és ehhez orvosi, gyógytornászi, dietetikai és pszichológiai segítség is kell.
Parkavatás a rehabilitáció szolgálatában
A Szent Ferenc Kórházban vasárnap avatták fel az intézmény új kertjét, amely Szentiványi szerint inkább park, mint egyszerű kórházi udvar. A fejlesztés nem díszletként készült, hanem a gyógyítás részeként.
A kardiológiai rehabilitációban fontos, hogy a beteg ne csak az ágyban feküdjön. A gyógytorna mellett a séta, a természetes környezet, a jó levegő és a megnyugtató tér is hozzájárulhat a felépüléshez. A kórházban pszichológus és dietetikus is dolgozik, a park pedig ehhez a komplex rehabilitációs szemlélethez kapcsolódik.
A környék lakóit is meghívták az avatásra, mert a kórház nem zárt szigetként szeretne működni. Játszóteret is kialakítottak, hogy a park a környékbeliek számára is használható, barátságos tér legyen.
Holisztikus gyógyítás: test és lélek együtt
Breuer Péter arra kérdezett rá, miért kérjen valaki beutalót egy egyházi fenntartású kórházba. Szentiványi szerint az egyházi kórházak többlete a holisztikus gyógyításban van.
„Nem csak a testet szeretnénk gyógyítani, hanem a lelket is” – mondta.
Ez a gyakorlatban többféle formát ölthet: lelkipásztori vagy papi látogatást, szentmisét, istentiszteletet, illetve olyan személyes jelenlétet, amelyben a beteg nem pusztán kórlapszámként jelenik meg. Szentiványi szerint az egyházi kórházak igyekeznek lassítani azon a pörgésen, amely a magyar egészségügyben általában jellemző, és több időt adni az orvos-beteg, nővér-beteg kapcsolatoknak.
Ugyanannyi finanszírozás, más működési kultúra
A műsorvezető felvetette, hogy az egyházi kórházak ugyanannyi finanszírozást kapnak a beteg után, mint az állami intézmények, mégis gyakran tisztábbak, rendezettebbek, emberibb hangulatúak. Szentiványi szerint a kulcs az odafigyelés.
„Itt az odafigyelés az, ami a kulcs” – fogalmazott.
Szerinte nem arról van szó, hogy az egyházi kórházak magánintézmények lennének, vagy különleges luxusforrásból működnének. Ugyanúgy közfinanszírozott ellátást nyújtanak, de a helyi menedzsment, a dolgozók és a fenntartói szemlélet sokat számít abban, milyen környezetet teremtenek.
A Szent Ferenc Kórházban például sok beteg megkérdezi, hogy magánkórházban van-e, kell-e fizetni az ellátásért. Szentiványi szerint erre mindig az a válasz: nem, ez nem magánkórház, hanem ugyanúgy közfinanszírozott intézmény, csak más működési kultúrával.
Étkezés, tisztaság, személyes figyelem
Breuer Péter saját tapasztalatát is felidézte: a Szent Ferenc Kórházban normális reggelit, ebédet és vacsorát kapott, sőt figyelembe vették, hogy zsidóként kóser ellátásra van szüksége. Szentiványi szerint ez is az odafigyelés része.
Az intézmény igyekszik a betegekre egyenként is figyelni. Nemcsak az orvosi beavatkozás számít, hanem az étkezés, a tiszta környezet, a levegő, a hangulat, a beteg méltósága és biztonságérzete is.
Szentiványi nem tagadta, hogy az egyházi kórházakban is vannak problémák. Ugyanakkor azt mondta: a cél az, hogy a betegek és a dolgozók is jól érezzék magukat, és a kórház ne nyomasztó intézményként, hanem gyógyító közegként működjön.
Motoros futár viszi a vért a laborba
A beszélgetésben egy gyakorlati részlet is előkerült: a Szent Ferenc Kórházban nincs saját laboratórium. Szentiványi elmondta, hogy a hét egyházi kórház közül a Szent Ferenc és a pomázi Boldog Gellért Szakkórház az a két intézmény, ahol nincs helyi labor.
Ennek oka az intézmény mérete. A Szent Ferenc kis kórház, ezért nincs szükség önálló laborra. A vérmintákat motoros futár viszi szerződött laboratóriumba, ahol ugyanazokat a vizsgálatokat elvégzik, mintha a labor az alagsorban működne.
Szentiványi szerint ez jó példa arra, hogy a kisebb kórházaknak nem mindent házon belül kell fenntartaniuk. A jól szervezett együttműködések rugalmasabbá és hatékonyabbá tehetik az ellátást.
Kevesebb központi rákényszerítés, több együttműködés
Az orvosigazgató szerint az egyházi kórházak egyik előnye, hogy nem az OKFŐ a fenntartójuk, ezért nincsenek ugyanúgy „gúzsba kötve”. Ez nem szabálytalanságot jelent, hanem nagyobb mozgásteret a partnerségek, szolgáltatási szerződések és helyi megoldások kialakításában.
Ezek az együttműködések szerinte hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek felé jobb szolgáltatást tudjanak nyújtani. Nem minden intézménynek kell mindent maga működtetnie, de minden intézménynek meg kell találnia azokat a megoldásokat, amelyek a betegek számára biztonságosak és gyorsak.
Ambuláns ellátás és környékbeli felelősség
Breuer Péter arról is beszélt, hogy a Szent Ferenc Kórház előterében több környékbeli ismerőssel találkozott. Szentiványi megerősítette: a kórház ambuláns ellátást is biztosít, és ugyanúgy be lehet jelentkezni az EgészségAblak applikáción keresztül, mint más állami vagy közfinanszírozott intézményekbe.
A kórház tehát nemcsak fekvőbetegeket lát el, hanem a környék egészségügyi életében is szerepet vállal. Ennek része a szűrés, a megelőzés és a helyi közösséggel való kapcsolat.
A nyár folyamán új patika is nyílik a kórházhoz kapcsolódóan, amely szintén a környék lakóinak ellátását javítja majd.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
