„A gazdagok vagyona 20 százalékkal nőtt, miközben a gazdaság egy helyben topogott” – Szakonyi Péter szerint a vagyonadó híre már most átrendezte a milliárdosok hangulatát
A Pirkadat június 22-i adásában Breuer Péter vendége Szakonyi Péter újságíró, a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerkesztője volt. A beszélgetés az idei lista késedelmes megjelenéséről, a választások utáni gazdasági bizonytalanságról, a vagyonadó lehetőségéről, a magyar milliárdosok óvatosságáról, a hungarikumok exportképességéről, valamint arról szólt, milyen típusú vállalkozások adhatnának valódi kitörési pontot Magyarországnak.
A választások után újra kellett gondolni a megjelenést
Szakonyi Péter elmondta, hogy a 100 leggazdagabb magyar idei kiadását eredetileg a korábbi évekhez hasonlóan május közepére tervezték. A választások után azonban olyan markáns változások indultak el, hogy végül néhány héttel elhalasztották a megjelenést, és június közepére időzítették.
A cél az volt, hogy még a nyári szabadságok előtt kijöjjön a kiadvány, amikor az olvasók magukkal vihetik a kötetet, de közben már valamennyire látszanak az új politikai környezet gazdasági következményei is.
A gazdaság áll, a gazdagok gyarapodnak
Breuer Péter arra kérdezett rá, mennyire nehéz ma követni a vagyonmozgásokat egy olyan időszakban, amikor a gazdaság nem feltétlenül növekszik, de egyes vagyonok mégis jelentősen emelkednek.
Szakonyi szerint az elmúlt évek egyik nagy ellentmondása éppen ez volt. A magyar gazdaság évek óta alig mozdul, „négy éve egy helyben topog”, miközben a leggazdagabbak vagyona látványosan nőtt.
„A magyar gazdaság 0 százalékos növekedés közelében volt. A gazdagok vagyona meg 20 százalékkal nőtt” – mondta a 2025-ös évre utalva.
Az idei növekedés szerényebb volt, de még így is 12 százalékos vagyongyarapodást mértek a leggazdagabbak körében. Szakonyi szerint ez továbbra is nagy különbség a gazdaság egészének teljesítményéhez képest.
Vagyonadó: a lista hirtelen érzékenyebb lett
Az idei kiadvány különösen érzékeny pillanatban jelent meg, mert az új kormány és kormánypárt deklarálta: vagyonadót vezetne be. Szakonyi szerint ez a 100 leggazdagabb körében nem aratott osztatlan sikert.
Többen jelezték a szerkesztőknek, hogy jó lenne, ha „visszább vennék” az ő vagyonuk becslését, mert tartanak attól, hogy a lista a vagyonadó alapjává válhat. Szakonyi ugyanakkor hangsúlyozta: ha lesz is vagyonadó, az várhatóan önbevallásos rendszerben működne, nem a kiadvány alapján.
A beszélgetésben felidézték, hogy Magyarországon korábban is volt két kísérlet vagyonadó bevezetésére, egyszer fideszes, egyszer szocialista kormány alatt, de végül mindkettő visszakozott. Szakonyi szerint most a kétharmados parlamenti többség miatt más lehet a politikai mozgástér.
Erős forint, gyenge exportbevétel
A beszélgetésben szóba került a forint erősödése is. Szakonyi egy milliárdos vállalkozó példáját hozta, aki örül a kormányváltásnak, mert reméli, hogy verseny lesz és megszűnik a kiváltságos réteg. Ugyanakkor május eleje óta egymilliárd forintot veszített azon, hogy amerikai exportbevételei forintban kevesebbet érnek a gyenge dollár és az erős forint miatt.
Ez jól mutatja, hogy a politikai fordulatnak gazdasági mellékhatásai is vannak. Egy exportáló cégnek nemcsak a piaci kereslet, hanem az árfolyam is döntő tényező.
Breuer Péter felvetésére Szakonyi tréfásan azt mondta: a milliárdosoknak most nem nyugtatót ajánlana, hanem nyaralást. A bizonytalanság azonban a beszélgetés alapján nagyon is valós.
Hungarikumok: jó név, kevés világpiaci erő
Breuer Péter arról is kérdezte Szakonyit, vannak-e olyan magyar „hungarikumok”, amelyek tartósan megőrzik erejüket a világpiacon. Szakonyi szerint a klasszikus példák, mint a Pick szalámi, a tokaji bor vagy az egri bikavér, kulturálisan fontosak, de exportteljesítményben nem feltétlenül erősek.
Különösen a magyar bor helyzetéről beszélt kritikusan. Szerinte a magyar bor a külpiacon alig létezik, nincs elég presztízse, és sokszor mennyiségben sem tudna világpiaci termékké válni. Felidézte, hogy Londonban egykor az egri bikavért „Bulls Blood” néven hirdették a metróállomásokon, de ma már ilyen jelenlétet nem látni.
Tel-Avivban ugyan látott magyar bort, méghozzá Mészáros Lőrinc borászatának termékét, de ezt inkább kivételként említette, nem a magyar bor globális áttöréseként.
Tömegtermelés helyett magas hozzáadott érték
Szakonyi szerint Magyarország számára nem a tömegtermelés jelenti a jövőt. Ebben a versenyben Kína és más nagy gyártó országok sokkal olcsóbban termelnek. A magyar gazdaságnak olyan termékekben és szolgáltatásokban kellene erősödnie, amelyek magas hozzáadott értéket képviselnek.
Erre hozta példaként az idei lista egyik legérdekesebb szereplőjét, egy fizikust, aki 35 éve építi cégét, és precíziós mérőműszereket gyárt. A vállalatnál 250 fizikus és 500 mérnök dolgozik, vagyis az alkalmazottak jelentős része nagyon magasan képzett szakember.
A vállalkozó azért került az élmezőnybe, mert amerikai leányvállalatának egy részét közel 500 millió dollárért adta el. Szakonyi szerint ennél pontosabb vagyonbecslési alap aligha létezik: annyit ér egy cég, amennyit valaki ténylegesen kifizet érte.
Az első tíz stabil, de jövőre nagyobb mozgás jöhet
A lista élmezőnyében idén nem történt drámai változás. Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt továbbra is az első háromban szerepel, az első tíz nagyjából stabil.
Az igazi mozgás inkább a 10. és 20. hely között látható, illetve négy új szereplő is bekerült a száz leggazdagabb közé. Szakonyi ugyanakkor arra számít, hogy jövőre markánsabb változások jöhetnek, ha valóban átalakul a korábbi gazdasági-politikai rendszer.
Szerinte a NER megszűnése vagy visszaszorulása sok szereplőt új helyzetbe hozhat. Kérdés, hogy a vagyonukat kiviszik-e, vagy elkezdenek versenyképesebben, okosabban gazdálkodni.
Mecenatúra: nem tért vissza a régi polgári modell
Breuer Péter felvetette, hogy a vagyonosok esetleg erősebb mecénási szerepet vállalhatnának, ahogy a második világháború előtti polgári világban. Szakonyi szerint ennek egyelőre nincs jele. Sőt, úgy látja, az eddig is kicsi jótékony célú keretek inkább még kisebbek lettek.
A beszélgetés alapján a magyar gazdagok egyelőre nem a nagy kulturális vagy társadalmi mecénási programok irányába mozdultak, hanem inkább óvatosabban figyelik a politikai és adózási környezetet.
Verseny nélkül nincs modern kapitalizmus
A beszélgetés végén a magyar kapitalizmus jövője került elő. Szakonyi azt mondta, reméli, hogy a magyar kapitalizmus visszanyeri a második világháború előtti sajátosságait: a versenyt, az árban, teljesítményben, minőségben és határidőben való megmérettetést.
Breuer Péter a MÁV kocsijavítóit hozta példaként arra, milyen mélyen leépültek bizonyos képességek. Szakonyi szerint ennek oka az elmúlt 16 évben kialakult félfeudális, hűbéri rendszer, amelyben nem a verseny, nem a jobb gazdálkodás és nem a teljesítmény számított, hanem a politikai lojalitás.
„Nem számított a verseny” – fogalmazott.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
