„Mi nem kapunk semmifajta ajándékot” – Dr. Assaf Sehemesh szerint a Szeretetkórház nem kiváltságos, hanem okosan gazdálkodik
A Pirkadat június 22-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Assaf Sehemesh, a Mazsihisz Szeretetkórház főigazgatója volt. A beszélgetés a kórház felújításáról, az ágyszám fokozatos bővítéséről, a szakemberhiányról, az egyházi fenntartású intézmények finanszírozásáról és a hospice-ellátásról szólt. A főigazgató szerint a Szeretetkórház ugyan valóban más légkört teremt, mint sok állami intézmény, de ez nem extra ajándékpénzekből, hanem gazdálkodásból, fenntartói felelősségből és tudatos szervezésből következik.
Új bejárat, régi cím, működő épületek
Breuer Péter először arra kérdezett rá, mi történik az Amerikai úti intézményben, és miért változott meg a bejárat rendje. Dr. Assaf Sehemesh elmondta: az Amerikai úti régi bejáratot az építkezés utolsó szakasza miatt kellett lezárni, de mostanra újra megnyílt.
A kórház minden épületét átvették, az intézmény teljes egészében üzemképes. A főbejáratot ugyan a Laky Adolf utca felől alakították ki, de a hozzátartozók mindkét irányból be tudnak menni.
A főigazgató szerint a felújítás utolsó etapja lezárult, most már a működés fokozatos felfuttatása következik.
240 ágy a cél, de fokozatosan nyitnak
Breuer Péter azt kérdezte, mikor közelíti meg a kórház ágyszáma a 300-at. Sehemesh pontosított: a maximális kapacitás 240 ágy lesz. Jelenleg 100 ágy körül működnek, júliusban 180 ágyra bővülnek, majd fokozatosan haladnak tovább.
A teljes kapacitás elérését nyár végére vagy legkésőbb ősz közepére reméli. A tempót elsősorban nem az épületek állapota, hanem a humánerőforrás határozza meg.
„Nem nagyon könnyű most szerezni új dolgozókat, új kollégákat” – mondta.
Ápolót, szakdolgozót, orvost is nehéz találni
A szakemberhiány minden területet érint. A főigazgató szerint szakasszisztenseket, ápolókat, egészségügyi dolgozókat és orvosokat egyaránt nehéz találni. A Szeretetkórház profilja sem könnyíti meg a helyzetet: az ellátás jelentős része krónikus jellegű, ami sok fiatal számára nem tűnik olyan vonzó szakmai kihívásnak, mint például egy akut sebészeti vagy sürgősségi osztály.
Ugyanakkor Sehemesh hangsúlyozta: a kórházban ma már többféle szakmai terület működik, van rehabilitáció és hospice is, így aki ebben a világban megtalálja a hivatását, annak bőven van szakmai feladat.
A főigazgató maga is orvosként tekint magára. Breuer Péter felvetésére, hogy továbbra is dolgozik sürgősségi műszakban, úgy válaszolt: ez a szakmája, és orvosként is fontos számára, hogy megmaradjon a közvetlen betegellátásban.
Egészségügyi menedzsment: mélyebb rálátás a háttérre
Dr. Sehemesh nemrég egészségügyi menedzsmentből is vizsgát tett. A két éves mesterképzés szerinte sokat adott neki főigazgatóként: jobban érti a finanszírozást, a kórházi működés gazdasági hátterét és a vezetési eszközöket.
Azt mondta, eddig is tudta, honnan érkezik a pénz és hogyan működik az intézményi finanszírozás, de a képzés mélyebb tudást adott arról, hogyan lehet jobban szervezni, gazdálkodni és a dolgozókhoz közelíteni.
Nem kiváltság, hanem ugyanaz a finanszírozási képlet
Breuer Péter rákérdezett arra a gyakori állításra, hogy az egyházi fenntartású kórházak kiváltságos helyzetben vannak, és több pénzt kapnak ugyanazért az ellátásért. Sehemesh ezt határozottan visszautasította.
„Mi nem kapunk semmifajta ajándékot” – mondta.
A főigazgató szerint a beteg után járó NEAK-finanszírozás ugyanazon kalkuláció alapján történik, mint az állami, egyetemi vagy más egyházi kórházaknál. Nem az számít, ki a fenntartó, hanem az, milyen ellátás történik az intézményben, és arra milyen jogszabályi finanszírozás jár.
A kiegészítő támogatásoknak is szigorú jogszabályi feltételei vannak. Ezek nem egyedi döntések alapján kerülnek valamelyik kórházhoz, hanem meghatározott feltételek szerint.
Egyházi, de nem magánkórház
Sehemesh külön fontosnak tartotta tisztázni, hogy a Szeretetkórház nem magánkórház. Egyházi fenntartású intézmény, de közfinanszírozott ellátást nyújt, és a szabályok többsége ugyanúgy vonatkozik rá, mint az állami intézményekre.
„Ez nem magán” – fogalmazott.
A különbség inkább a fenntartásban és a gazdálkodásban van. Például liftek cseréjét, épületfenntartást, karbantartást sok esetben saját erőből, a finanszírozásból megspórolt pénzből kell megoldaniuk. Ez szerinte nem kiváltság, hanem felelősség.
Közbeszerzés vagy saját pályáztatás
A kórházi beszerzésekről szólva a főigazgató elmondta: az egyházi kórházak csatlakozhatnak központi rendszerekhez, de saját pályázatokat is kiírhatnak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy azt csinálnak, amit akarnak.
Mindent pályáztatni kell, szabályosan, az előírások szerint. A különbség abban lehet, hogy az intézmény jobban tud gazdálkodni, odafigyel a részletekre, és rugalmasabban szervez bizonyos folyamatokat.
Breuer Péter felvetette, hogy az egyházi fenntartású kórházakban gyakran még a levegő is más. Sehemesh erre nem kiváltságként, hanem működési kultúraként tekintett.
Miért jobb az étel?
A műsorvezető arra is rákérdezett, mivel magyarázható, hogy az egyházi kórházakban sokszor fogyaszthatóbbnak és táplálóbbnak érzik az ételeket.
Sehemesh szerint ez egyszerű: többet kell fizetni érte. A Szeretetkórházban kóser étkeztetés működik, ami külön felszerelést, külön rendszert és nagyobb költséget jelent, mint egy általános kórházi étkeztetés.
Ez tehát nem extra ajándékforrásból fakad, hanem abból, hogy az intézmény vállalja ennek a speciális ellátásnak a költségét és szervezési terhét.
Az ország egyik legmodernebb hospice-részlege
A beszélgetés végén a hospice-ellátás került középpontba. Breuer Péter úgy fogalmazott: amikor a kórház teljes gőzzel elindul, az ország egyik legelegánsabb és legmodernebb hospice-részlegét vezetheti majd a főigazgató.
Sehemesh elmondta: jelenleg 27 hospice-ágyuk van, a végső cél 39 ágy. A felújítás állami finanszírozással valósult meg, de az intézmény igyekezett okosan kialakítani a tereket. Megnézték, mire van szüksége egy hospice-betegnek, és ennek megfelelően tervezték meg a kórtermeket.
A hospice-ban végstádiumú betegek ellátása történik: komfortterápia, fájdalomcsillapítás, megkönnyebbülés, emberi jelenlét és méltóság az utolsó időszakban.
Az utolsó pillanatok méltósága
A főigazgató szerint a hospice-team kifejezetten úgy alakította ki a kórtermeket, hogy azok az utolsó időszakot segítsék. Nem gyógyító, hanem kísérő, enyhítő, méltóságot megőrző ellátásról van szó.
A Szeretetkórház felújítása így nemcsak épületfejlesztés, hanem szemléleti kérdés is. A cél, hogy a krónikus, rehabilitációs és hospice-ellátás ne háttérbe szorított terület legyen, hanem olyan egészségügyi szolgálat, amelyben a beteg ember szükségletei, családja és utolsó életszakaszának minősége is figyelmet kap.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
