„Egy kis állat életminőséget változtat” – Olajos János szerint a háziállat célt adhat az idős ember mindennapjainak
A Pirkadat június 22-i adásában Breuer Péter vendége Olajos János volt, aki Mariannal, a fiatal kiskutyával érkezett a stúdióba. A beszélgetés a háziállatok időskori szerepéről, a felelős kutyatartásról, az örökbefogadás nehézségeiről, valamint a városi élet, a közlekedés, a bulinegyed, a köztisztaság és a rövid távú lakáskiadás kérdéseiről szólt. A kiindulópont személyes volt: mit adhat egy kutya vagy macska annak, aki egyedül él, és hogyan változtathatja meg egy idős ember napi ritmusát.
Egy társ, aki célt ad
Olajos János szerint egy kisállat nem egyszerűen kedves kiegészítője az ember életének, hanem valódi életminőség-változást hozhat. Különösen igaz ez az idősebbekre, akik közül sokan egyedül élnek, és a napi rutin már nem ad nekik elég kapaszkodót.
„Egy kis állat életminőséget változtat” – mondta.
Szerinte egy kutya vagy macska szeretetet ad, de igényel is. Nem elég megetetni és kivinni, hanem foglalkozni kell vele, jelen kell lenni mellette, végig kell kísérni az életét. Egy 10–14 évig élő állat olyan cél lehet egy szépkorú ember számára, amely visszahozza őt a mindennapi aktivitásba.
Olajos úgy fogalmazott: sok idős ember azért betegszik meg vagy hal meg korábban, mert céltalanná válik az élete. Egy állat ezen változtathat, mert felelősséget, rendszerességet és érzelmi kötődést hoz.
Nem mindegy, milyen kutya kerül a lakásba
Breuer Péter felvetette, hogy mielőtt egy idős ember társat választ magának, érdemes lenne szakemberrel, akár állatorvossal is beszélni arról, milyen állat illik az élethelyzetéhez.
Olajos János szerint mindenképpen figyelembe kell venni a környezetet. Városi lakásba nem ajánlana nagytestű kutyát, mert azoknak jóval nagyobb a mozgásigényük. Egy kistestű kutya viszont könnyebben alkalmazkodik a városi élethez és a gazda fizikai lehetőségeihez is.
Marian példáján keresztül elmondta: a négy hónapos kiskutya még nőni fog, de várhatóan legfeljebb három-négy kilogrammos lesz. Egy ilyen állatot könnyebb kézben vinni, közlekedtetni, és a mindennapi gondozása is kevésbé megterhelő egy idős embernek.
Közlekedés kutyával
A beszélgetésben szóba került az is, hogyan tud egy idős ember közlekedni a kutyájával. Olajos szerint a fővárosi közlekedésben a kisállatok ma már viszonylag szabadon vihetők, és a 65 év felettiek ingyenes utazásához a kistestű társ is könnyen igazodik.
A gyakorlati kérdések azonban megmaradnak. Egy nagyobb kutyára szájkosár kellhet, de egy ilyen apró állatnál ez már méretéből adódóan is nehézkes. Őt inkább kézben kell vinni.
A stúdióban Marian ivott is, amire Olajos külön felhívta a figyelmet: a nyári melegben nemcsak magunkat, hanem az állatokat is hidratálni kell.
Örökbefogadás: szükség van felelősségre, de nem túlbürokratizálásra
Breuer Péter rákérdezett az állatorvosi költségekre is, hiszen sok idős embernek korlátozottak az anyagi lehetőségei. Olajos szerint ezzel számolni kell, bár egy egészséges kisállatnál nem feltétlenül indulnak rögtön magas orvosi kiadásokkal.
Az örökbefogadás kapcsán azonban kritikusan beszélt bizonyos menhelyi gyakorlatokról. Elismeri, hogy fontos megnézni, kihez kerül az állat, de túlzásnak érzi, amikor szinte önéletrajzot kérnek, és teljes betekintést akarnak a leendő gazda életébe.
Szerinte a cél az kellene legyen, hogy az árva állatok szerető gazdához kerüljenek. A felelősség nem vitatható, de az örökbefogadás nem válhat olyan bonyolult folyamattá, amely végül elriasztja azokat is, akik jó gazdái lehetnének egy állatnak.
A városi állattartás a város állapotáról is szól
A beszélgetés innen átvezetett a városi környezet kérdéséhez. Breuer Péter a hetedik kerület közlekedési és köztisztasági problémáit említette, ahol szerinte már a legképzettebb taxisofőr sem mindig boldogul az útvonalakkal.
Olajos szerint nemcsak a kisállatok, hanem a kétlábúak is szenvednek a városi állapotoktól. Egy kutyával közlekedve különösen láthatóvá válik, milyen a járdák, utcák, szemetesek, vendéglátóhelyek környezete.
A bulinegyed kapcsán azt mondta: nem önmagában az a baj, hogy van éjszakai élet. A világ más nagyvárosaiban is vannak bulinegyedek, de hajnalra tiszta, rendezett állapotokat kellene teremteni.
A bulinegyedet működtetni kellene, nem állandó vitatémává tenni
Olajos János szerint a hetedik kerületi bulinegyed körüli vita régóta gumicsont. Úgy látja, a politika oldalról gyakran attól függően támadják vagy védik a vendéglátósokat, hogy éppen ki van hatalmon és ki ellenzékben.
Azt is felidézte, hogy a Gozsdu-udvar és környéke évekkel ezelőtt még lepukkant városrész volt, a vendéglátás viszont életet hozott oda, és mára turisztikai célponttá tette. Szerinte nem szabad egyszerűen hagyni, hogy a terület állandó veszekedés tárgya legyen.
A megoldás szerinte a professzionális városüzemeltetés volna: elektromos kisjárművekkel, halkabb hulladékszállítással, korai takarítással, úgy, hogy reggel hét-nyolc órára az utcák tiszták legyenek. Nem demonstrálni kellene a munkát, hanem láthatatlanul, hatékonyan elvégezni.
Főváros és új kormány: egyelőre nincs világos csatorna
Breuer Péter arról is kérdezte Olajost, mikor ülhet le az új kormány a fővárossal. Olajos erre úgy válaszolt, hogy ehhez kristálygömb kellene: szerinte jelenleg nem látszik olyan kommunikációs csatorna, amelyen keresztül érdemi kapcsolat lenne.
Az első gesztusnak azt nevezte, hogy a fővárost egyelőre nem inkasszózták meg. Úgy látja, ez haladékot jelent: a kormányváltás után időt kapott Budapest, de ettől még a főváros és a kormány közötti érdemi tárgyalás kezdete nem világos.
Airbnb: szabályozni kellene, nem kampánytémává tenni
A rövid távú lakáskiadás ügyében Olajos János a hatodik kerületi példát említette, ahol népszavazásra hivatkozva szabályozták az Airbnb-t. Szerinte a részvétel alacsony volt, ezért óvatosan kell kezelni, mennyire tükrözte ez a teljes lakosság akaratát.
Úgy gondolja, a kérdést alaposabban, az érintett szervezetekkel és a lakossággal egyeztetve kellene rendezni. Nem egyszerű tiltásra vagy politikai szavazatszerzésre volna szükség, hanem átgondolt szabályozásra.
Breuer Péter felidézte, hogy a régi rendszerben is léteztek rövid távra kiadott IBUSZ-lakások. Olajos ezzel egyetértett: a rövid távú lakáskiadás nem új jelenség, ezért nem is lehet úgy kezelni, mintha most jelent volna meg először a városban.
Egy kutyától a város működéséig
Az adás látszólag egy kiskutyáról és az idős emberek életminőségéről indult, de gyorsan kiderült, hogy a háziállattartás a városi élet sok rétegéhez kapcsolódik. Egy kutya napi sétája megmutatja, milyen a járda, mennyire tiszta az utca, hogyan működik a közlekedés, mennyire élhető a környezet.
Olajos János szerint egy kisállat személyes szinten célt, szeretetet és felelősséget adhat, városi szinten pedig rávilágít arra, hogy a közterek állapota nem elvont önkormányzati kérdés. A kutya, a gazda, a járda, a szemét, a vendéglátás, a közlekedés és a lakhatás ugyanannak a városi életminőségnek a részei.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
