„Ha nincsen inkasszó, szeptember végéig elvisszük a várost” – Kiss Ambrus szerint Budapest időt kapott, de megállapodás nélkül nem oldódik meg a pénzügyi válság
A Pirkadat június 18-i adásában Breuer Péter vendége Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója volt. A beszélgetés Budapest pénzügyi helyzetéről, az állami inkasszó felfüggesztéséről, a kormánnyal várható tárgyalásokról, a szolidaritási hozzájárulás körüli vitáról, a hulladékszállítás jövőjéről, a főpolgármester-helyettes megválasztásának esélyeiről, a reklámhálók és rövid távú lakáskiadás szabályozásáról, valamint a főváros kulturális és egyházi kapcsolatairól szólt. Kiss szerint Budapest működése rövid távon biztosítható, de őszig átfogó pénzügyi megállapodásra van szükség.
Nem érkezett meg a Messiás, de megnyílt a tárgyalás esélye
Breuer Péter azzal indított, hogy a választás után sokan azt hitték, megérkezik a megoldás Budapest anyagi gondjaira. Kiss Ambrus szerint ez nem történt meg: a főváros pénzügyi problémái nem oldódtak meg. Ugyanakkor az április 12-e utáni kormányzati lépések nem ellehetetlenítették a várost, hanem inkább azt mutatják, hogy az új kormány érdemi kérdéseket kezdett feltenni.
Kiss szerint az elmúlt hat évben nem kérdezték meg ilyen módon, hogyan néznek ki valójában Budapest pénzügyi adatai. Most viszont legalább látszik az irány: először tárgyalásra, majd megállapodásra van szükség.
Inkasszó nélkül szeptember végéig működik a város
A főváros folyószámlája jelenleg körülbelül 50 milliárd forintos mínuszban van. Ha az állam végrehajtotta volna a 37 milliárd forintos inkasszót, akkor a hiány 87 milliárdra nőtt volna, miközben Budapest folyószámlahitel-kerete 80 milliárd forint.
Ez már technikailag is lehetetlen helyzetet teremtett volna, hiszen nemcsak a bérek kifizetése került volna veszélybe, hanem a hóközi kötelezettségek is: szociális segélyek, hitel- és tőketörlesztések, intézményi és céges kifizetések. Kiss külön kiemelte, hogy a banki törlesztések elmaradása a hitelszerződések felmondását is maga után vonhatná.
Most a kormány október 15-ig nem követeli ezeket az összegeket, vagyis addig nem lesz inkasszó.
„Ha nincsen inkasszó, akkor szeptember végéig elvisszük a várost” – mondta Kiss Ambrus.
Pótköltségvetés és októberi határidő
Kiss szerint a kormánynak is időre van szüksége. Augusztusban várható az ország pótköltségvetése, és ennek ismeretében lehet rendezni a függőben lévő vitákat, köztük Budapest finanszírozását.
A főváros oldaláról a szeptemberi iparűzésiadó-előlegek még segítenek a működésben, de ez nem hosszú távú megoldás. Október elejéig megállapodásra kell jutni, különben a város működése ismét veszélybe kerülhet.
Szolidaritási hozzájárulás: per helyett alku
A vita központi eleme a szolidaritási hozzájárulás. Kiss elmondta: a főváros álláspontja szerint 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben olyan összegeket vontak el Budapesttől ezen a jogcímen, amelyeket nem lehetett volna. A 2023-as ügyben már jogerős, a főváros számára kedvező bírósági döntés született, a 2024-es és 2025-ös ügyek még folyamatban vannak.
A város ugyanakkor nem pereskedni akar az új kormánnyal. Kiss szerint két követelés áll egymással szemben: az állam körülbelül 100 milliárd forintot szeretne beszedni szolidaritási hozzájárulásként, miközben a fővárosnak is vannak követelései az állammal szemben.
A cél szerinte az, hogy ezeket egymással szembeállítva, peren kívül állapodjanak meg úgy, hogy az figyelembe vegye Budapest anyagi érdekeit, és 2026-ra is működő megoldást adjon.
2027-től új önkormányzati finanszírozás kell
Kiss Ambrus szerint a főváros ügye csak egy része a nagyobb problémának. 2027-től az egész önkormányzati rendszer finanszírozását újra kell gondolni. Ide tartozik a szolidaritási hozzájárulás rendezése, a helyi adóbevételek kérdése, a kötelező feladatok áttekintése, valamint az is, milyen feladatokat adna át a kormány az önkormányzatoknak.
Felmerülhet például az iskolafenntartás vagy a hulladékszállítás kérdése is. Ezek nem kezelhetők elszigetelten, mert minden feladathoz forrás, infrastruktúra és felelősségi rend tartozik.
Hulladékszállítás: nem lehet egy tollvonással visszaadni
A hulladékszállítás kapcsán Kiss felidézte, hogy jelenleg 35 éves koncesszióban működik a rendszer, amelyet a Mol nyert el. Budapest esetében sajátos helyzet van, mert a fővárosnak a Mollal közös cége végzi a begyűjtési és elszállítási alvállalkozói feladatokat, így bizonyos eszközök még rendelkezésre állnak.
Más önkormányzatoknál azonban ez nem feltétlenül van így. Sok helyen az eszközöket államosították, eladták vagy azok amortizálódtak. Ezért nem lehet egyszerűen kimondani, hogy a hulladékszállítás visszakerül az önkormányzatokhoz. Előbb meg kell nézni, ki tudja elvégezni a feladatot, miből és milyen eszközökkel.
Főpolgármester-helyettes: három feltétel kell
Breuer Péter rákérdezett, hogy a főváros működik ugyan főpolgármester-helyettes nélkül, de meddig tartható ez a helyzet. Kiss szerint főpolgármester-helyettest bármikor lehet választani, ha három feltétel egyszerre teljesül: az érintett vállalja, a főpolgármester őt szeretné jelölni, és a 33 fős közgyűlésben megvan mögötte a 17 szavazat.
Eddig ilyen együttállás nem volt. A főpolgármester most ismét javaslatokat kér a frakcióktól. Kiss szerint kulcsszerepe van a Tisza frakciónak, mert eddig a költségvetéseket mindig megszavazta, vagyis ezekben a döntésekben felelősséget vállalt. A Fidesz eddig nem vett részt ilyen módon a szavazásokban, de új frakcióvezetője miatt akár változhat is a helyzet.
A Tisza-frakcióval egyelőre időpont-egyeztetési nehézségek miatt nem került sor tárgyalásra.
Vitézy Dáviddal korrekt kapcsolat
A közlekedési ügyek kapcsán Breuer Péter felvetette, hogy Vitézy Dávid miniszteri pozícióba került. Kiss Ambrus szerint a kapcsolat korrekt és jó. Közpolitikai kérdésekben kevés olyan ügyet tudna mondani, amelyben korábban alapvetően másként gondolkodtak volna.
Példaként a várost elárasztó reklámhálók és óriásplakátok ügyét említette. A főváros régóta küzd a reklámszennyezés ellen, és Kiss szerint Vitézy miniszterként felkarolta azt a kezdeményezést, hogy az önkormányzatok erősebben felléphessenek az épülethálók és plakátok ellen.
Airbnb: rossz a fekete-fehér szabályozás
A rövid távú lakáskiadás ügyében Kiss szerint az előző kormány félmegoldást hozott létre. A kerületek dönthetnek ugyan, de lényegében csak két lehetőségük van: teljes tiltás vagy teljes engedés. Nem szabályozhatják például azt, hogy egy lakást évente legfeljebb hány napra lehessen kiadni.
Szerinte ez rossz konstrukció, mert a város valós működése nem követi a kerülethatárokat. Egy utca egyik oldalán lehet tiltás, a másikon engedélyezés, miközben a társadalmi és lakhatási hatások ugyanazt a környéket érintik.
Kiss szerint jobb lenne skálázható szabályozás, amelyben az önkormányzatok nemcsak nullát vagy mindent mondhatnak.
Társasházak, homlokzatok, energetikai felújítások
A társasházakról szólva Kiss közös elmaradásnak nevezte az energetikai korszerűsítések és homlokzatfelújítások ügyét. A korábbi panelprogramok egyes házaknál javították a hőmegtartást és csökkentették a rezsit, de a városban ma is nagyon vegyes a kép.
A belvárosban, például a Bajcsy-Zsilinszky úton is látszik, hogy sok épület rászorulna legalább homlokzati felújításra. Kiss szerint a homlokzat nemcsak magánügy, mert a városkép része. Ezért a köznek szerepet kell vállalnia, pályázati vagy támogatási formában.
Szórakozónegyed és kompromisszumkeresés
A hetedik kerületi szórakozóhelyek nyitvatartásáról Kiss azt mondta: a kerület feladata a szabályozás. Egyszerre van nyomás arra, hogy a környék megőrizze lakójellegét és nyugalmát, illetve arra, hogy gazdaságilag se lehetetlenüljön el a vendéglátás.
Szerinte ez sem fekete-fehér kérdés, ahogy a rövid távú lakáskiadás sem. A cél a működő kompromisszum lenne.
Színházak és független társulatok
A kultúra támogatásáról Kiss elmondta, hogy a főváros nem vonult ki a színházi világból. Tizenkét színháza van, amelyek közül öt teljes működtetése a főváros feladata. Hét színháznál a tulajdon továbbra is fővárosi, de az állam vállalta a finanszírozást és a személyi döntések felelősségét.
Az új kormánnyal még nem ültek le áttekinteni, kívánnak-e változtatni a színházi megállapodáson. A független színházak támogatása különösen fontos kérdés. A főváros tavaly is biztosított forrást, és idén is szeretne segíteni, de Kiss szerint az államnak jóval nagyobb szerepet kellene vállalnia. Játszóhelyeket is biztosítanak független társulatoknak, többek között fővárosi intézmények és együttműködések révén.
Szerinte Budapest sokszínű kulturális élete továbbra is megvan, de a szabadságot kell erősíteni, hogy a társulatok szabadon alkothassanak.
Egyházak: segítség igen, feladatátadás túlzottan nem
A beszélgetés végén a főváros és az egyházak kapcsolata került szóba. Kiss szerint a város kapcsolatot tart az egyházakkal, részt vesz fontos közösségi eseményeken, és ahol közfeladatokban segítséget tud nyújtani, ott megteszi.
Iványi Gábor egyháza kapcsán azt mondta: reméli, az új kormány rendezi a helyzetet, és figyelembe veszi a bírósági döntéseket. A főváros korábban iskolaépület biztosításával és hajléktalanellátási feladatok átvételével is segített, amikor szükség volt rá.
Ugyanakkor Kiss nem ért egyet azzal az iránnyal, hogy az önkormányzatok tömegesen adják át saját közfeladataikat egyházaknak. Szerinte az egyházak láthatnak el állami vagy önkormányzati feladatokat, de nem jó, ha ez túlzott méretet ölt. Példaként az idősotthoni férőhelyeket említette, ahol az egyházi fenntartók aránya szerinte nagyon magasra nőtt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
