„Egy biztos: a teljes bizonytalanság” – Kis-Benedek József szerint bármikor újabb fegyveres eszkaláció jöhet a Közel-Keleten
A Pirkadat szeptember 18-i adásában M. Kende Péter dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett a közel-keleti katonai helyzetről, a húszik támadásairól, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok lehetséges reakcióiról, a libanoni és szíriai konfliktusokról, valamint Irán nukleáris programjáról. Szóba került az amerikai rakétakészletek fogyása és az is, milyen következménye lehet egy erősödő amerikai izolacionizmusnak Izrael számára.
A térségben továbbra is könnyen elsülhetnek a fegyverek
Kis-Benedek szerint a Közel-Kelet a világ egyik legjobban felfegyverzett régiója, ahol egyszerre nagyon sok érdek és konfliktus ütközik.
A húszik Irán támogatásával folytatott akciói, a Szaúd-Arábiát érő támadások, valamint a libanoni és szíriai események miatt szerinte aligha lehet valódi nyugalomról beszélni.
Úgy látja, ha a húszik tovább folytatják támadásaikat, az Egyesült Államok közvetlenebb katonai részvétele sem zárható ki.
Szíriában is több szereplő érdekei ütköznek
A szakértő szerint Szíria továbbra is olyan térség, ahol több hatalom érdekei találkoznak.
A helyzetben Törökország szerepe is fontos, és egy esetleges török beavatkozás újabb fegyveres konfliktushoz vezethet.
Kis-Benedek ezért a jelenlegi állapotot inkább törékeny egyensúlynak látja.
Az új iráni nukleáris létesítmény Izrael számára különösen érzékeny ügy
Kis-Benedek arról beszélt, hogy Natanz közelében egy új, mélyen a föld alatt lévő iráni nukleáris létesítményről érkeztek információk.
Szerinte ez nyilvánvalóan aggodalmat kelt az izraeli vezetésben.
Egy ilyen föld alatti objektum megtámadása rendkívül nehéz lenne, ezért ehhez az Egyesült Államok különleges bunkerromboló bombáira is szükség lehetne.
Úgy fogalmazott, ilyen mélység esetén egyetlen bomba sem feltétlenül lenne elegendő: az első robbanás krátert nyithatna, a következő pedig mélyebbre hatolhatna.
Egy támadás biztosan iráni válaszlépést váltana ki
Kis-Benedek szerint egy iráni nukleáris létesítmény elleni támadás nem maradna válasz nélkül.
Ezért úgy látja, a térség most valóban hasonlíthat egy „vihar előtti csendhez”.
A következő hónapokban szerinte kisebb-nagyobb katonai akciókra érdemes készülni.
A húszik és a Hezbollah sem tekinthető lezárt ügynek
A szakértő óvatosságra intett azokkal az állításokkal kapcsolatban, amelyek szerint a húszikat vagy a Hezbollahot már sikerült katonailag semlegesíteni.
Úgy látja, a terepen zajló események ezt nem támasztják alá.
Libanonban továbbra is vannak fegyveres cselekmények, a húszik pedig továbbra is képesek támadásokat végrehajtani.
Az Egyesült Államok katonai készletei is végesek
A beszélgetésben szóba került, hogy bizonyos amerikai rakéták gyorsabban fogyhatnak, mint ahogy a hadiipar újra tudja termelni őket.
Kis-Benedek szerint ebből óvatosan kell következtetni.
Azt mondta, az Egyesült Államok aligha engedné meg magának, hogy stratégiai lőszerkészlete veszélyes mértékben lecsökkenjen, ugyanakkor az ilyen hírek politikai célokat is szolgálhatnak, különösen költségvetési viták idején.
„Ebből véleményem szerint messzemenő következtetést nem lehet levonni.”
Az arab államok viszonya az amerikai jelenléthez sem egységes
Kis-Benedek szerint az Öböl-országok helyzete különösen összetett.
Egyes államoknak szükségük van az amerikai katonai jelenlétre, ugyanakkor megjelenhet az a gondolat is, hogy éppen az amerikai támaszpontok miatt válnak célponttá.
Szaúd-Arábiában közben Izrael felé is látható bizonyos közeledés.
„Egy biztos: a teljes bizonytalanság.”
A szakértő szerint ilyen helyzetben az elemzőknek mindig érdemes a rosszabb forgatókönyvvel is számolniuk.
Az amerikai belpolitika a külpolitikát is átírhatja
A beszélgetésben az amerikai választások is előkerültek.
Kis-Benedek szerint Donald Trump politikai mozgásterét jelentősen befolyásolhatja a választási eredmény és a törvényhozás összetétele.
Ha az izolacionista hangok erősödnek az Egyesült Államokban, az a közel-keleti amerikai jelenlétet is átalakíthatja.
Ez Izrael számára különösen kényes helyzetet teremthet.
Izrael számára az iráni atomfegyver vörös vonal
Kis-Benedek szerint Izrael alapvető stratégiai érdeke, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez.
Ebben szerinte az Egyesült Államok továbbra is partner.
Ha Irán folytatja az urándúsítást és a nukleáris program előrehalad, akkor egy újabb izraeli vagy közös izraeli–amerikai katonai akció lehetősége fennmarad.
A szakértő ugyanakkor fontos különbségre hívta fel a figyelmet:
„Ha van dúsított urán, az még nem jelenti azt, hogy atombomba van.”
A dúsított urán közelebb vihet a fegyver előállításához, de önmagában még nem azonos egy működő atomfegyverrel.
Izrael biztonsága továbbra is erősen függ Amerikától
A beszélgetés végén Kis-Benedek hangsúlyozta, hogy Izrael és az Egyesült Államok stratégiai súlya nem hasonlítható össze.
Izrael saját biztonsági érdekeit követi, de bizonyos katonai műveletekhez – különösen mélyen föld alatti iráni létesítmények ellen – amerikai technikai és hírszerzési támogatásra is szüksége lehet.
A közel-keleti helyzetet ezért nemcsak a térség eseményei, hanem az amerikai belpolitika és Washington jövőbeli szerepvállalása is alapvetően alakíthatja.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
