„Újra kell gondolni az egészet” – Platthy Iván szerint a katolikus egyház körlevele sorsfordító dokumentum lehet
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár volt, akivel a Magyar Katolikus Egyház készülő új társadalmi körleveléről, az állam és az egyházak kapcsolatának újrarendezéséről, valamint a hitelesség visszaszerzésének feladatáról beszélgettek. A téma kiindulópontját Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát megszólalása adta: szerinte rendet kell tenni, és az egyháznak szembe kell néznie saját helyzetével is.
Sorsfordító időszak – újra
Platthy Iván az 1989-es fordulat felől közelítette meg a jelenlegi helyzetet. Felidézte: 1989. július 1-jével kezdődött az a munka, amely az egyházak önállóságát és teljes szabadságát garantáló új rendszer előkészítéséhez vezetett. Akkor a diktatúra intézményrendszerét és jogszabályait kellett megszüntetni, hogy közösen kialakuljon egy új állam–egyház viszony.
Mint mondta, akkor nem gondolta volna, hogy közel negyven évvel később újra az egész rendszer újragondolásáról kell beszélni. Szerinte most ismét sorsfordító időszak következik, mert az elmúlt években az ország gazdaságilag és lelkileg is sérült, az egyházak pedig érzik, hogy hitelességi kérdésekkel kell szembenézniük.
„Vissza kell szerezni” – fogalmazott a hitelességről, utalva arra, hogy a főapát megszólalása szerinte nem elszigetelt vélemény, hanem egy szélesebb egyházi önvizsgálat része.
Amikor a keresztény kormány nem kér a vallási ismeretterjesztésből
Platthy több példával érzékeltette, miért tartja szükségesnek az újragondolást. Felidézte, hogy a rendszerváltás utáni időszakban az egyházakkal közösen hozták létre a Stáció című vallási ismeretterjesztő magazint, társadalmi munkában. Szerinte beszédes, hogy később a magát kereszténynek valló kormányzat nem támogatta, sőt nem tartotta kívánatosnak egy ilyen vallási ismeretterjesztő kiadvány folytatását.
Egy másik példaként a Miskolci Keresztény Szemlében megjelent vitaindító cikkét idézte fel, amelynek címe „Hazánk lejtmenetben” volt. Ehhez több ismert közéleti személyiség is hozzászólt, majd a főszerkesztőt elbocsátották. Platthy szerint ez is azt mutatja, hogy a kritikus egyházi-társadalmi gondolkodásnak az elmúlt években szűkült a tere.
Harmadik példaként elmondta: egy katolikus hírportál felkérte, hogy írjon az egyházi finanszírozásról. A „Függőségi viszony vagy önállóság” című írás végül ott nem jelenhetett meg, ezért a HVG közölte.
Harminc év után új társadalmi tükör készül
A beszélgetés egyik központi témája az új katolikus körlevél volt. Harminc évvel ezelőtt, 1996-ban a püspöki kar fontos társadalmi dokumentumot adott ki, amely tükröt tartott az országnak. Most ennek folytatása készül „Igazságosabb és testvéribb világot – 30 év után” címmel.
Platthy szerint ez a dokumentum akkor lehet igazán fontos kordokumentum, ha világosan megmutatja, mit gondol ma a katolikus egyház Magyarország állapotáról, a társadalomról, a közbeszédről, az oktatásról, a kultúráról, a gazdaságról, a romák helyzetéről és más alapvető kérdésekről.
A körlevél előkészítésére nyolc bizottság jött létre, egyházi és világi szakértők részvételével. Ezek a bizottságok a 1996-os dokumentum fejezeteihez hasonló témakörökben dolgoztak. Platthy elmondása szerint május 20-án lejárt a szakértői anyagok leadási határideje, a püspökkari konferencia pedig várhatóan június elején ismét foglalkozik az összesítéssel.
Hitelesség, párbeszéd, közös cselekvés
Platthy szerint az új dokumentum nem pusztán egyházi belügy. Lehetőséget adhat arra is, hogy az új kormány és az egyházak között érdemi párbeszéd induljon arról, mit kell közösen tenni a társadalom érdekében.
Úgy látja, az államnak nem az a feladata, hogy megmondja az egyházaknak, mit csináljanak. Ezt szerinte Tar Zoltán tárcavezető is világossá tette, amikor arról beszélt, hogy közösen kell kialakítani az együttműködés kereteit.
A kérdés az, hogy az egyházak ki tudják-e mondani saját társadalmi tapasztalataikat, és vállalják-e a félelem, a függőség és a hitelességvesztés problémáinak feltárását. Platthy szerint a körlevél akkor lesz valódi fordulópont, ha nem általánosságokat mond, hanem kivezető utakat is felmutat.
Június 4. mint lehetőség a megbékélésre
A beszélgetésben szóba került a Nemzeti Összetartozás Napja is. Platthy szerint az egyházaknak szerepük lehetne abban, hogy Magyarország és a környező országok kapcsolatai a megbékélés irányába mozduljanak.
Felidézte korábbi javaslatát: június 4-én az összetartozás tüzét nemcsak a magyar állam és a nemzetiségi szervezetek képviselői gyújthatnák meg, hanem a környező országok nagykövetei vagy kulturális képviselői is. Ez szerinte erős jelzés lehetne arról, hogy a térség országai nem a sérelmek újratermelésében, hanem a békében és a kettős identitások szabadságában érdekeltek.
Platthy szerint a történelmi egyházaknak különösen jó kapcsolataik vannak a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országok vallási közösségeivel, ezért természetes közvetítő szerepük lehetne ebben a folyamatban.
Görcsoldó évek helyett gyors cselekvés
Platthy Iván a rendszerváltás utáni időszakot „görcsoldó” korszaknak nevezte: akkor az egyházakat váratlanul érte a teljes szabadság, és idő kellett, mire megtanultak élni vele. Ma szerinte ismét szabadságról kell beszélni, de reméli, hogy most nem lesz szükség évekre a félelmek oldásához.
A készülő katolikus körlevél ezért lehet különösen fontos. Ha a szakértői anyagok már beérkeztek, Platthy szerint az összesítésnek nem kell hónapokig húzódnia. Úgy látja, a nyár folyamán akár kézzelfogható formát is ölthet az a dokumentum, amely megmutatja, hogyan látja a katolikus egyház Magyarországot 30 évvel az előző társadalmi körlevél után.
A tét nem kisebb, mint hogy az egyházak visszaszerezzék hitelességüket, és az állammal együtt olyan párbeszédet kezdjenek, amely nem függőségi viszonyra, hanem közös társadalmi felelősségre épül.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
