„100 nap minden kormányt megillet” – Gelencsér Ferenc szerint most derül ki, mire marad helye a Momentumnak
A Pirkadat vendége Gelencsér Ferenc, a Momentum volt elnöke volt, akit Breuer Péter arról kérdezett, hogyan folytathatja egy parlamenten kívül maradt párt, miután az országban új kormány alakult. A beszélgetésben szó volt a Momentum választási visszalépéséről, az ellenzéki szerep újraértelmezéséről, az ügynökaktákról, az elszámoltatás kérdéséről, a szimbolikus politikáról és arról is, miből lehet életben tartani egy pártot parlamenti mandátumok nélkül.
A Momentum szerint politikai tőke lett a visszalépésből
Gelencsér Ferenc úgy látja, a Momentum azzal, hogy 2025-ben bejelentette: nem indul a választáson, kockázatos, de később mások által is követett döntést hozott. Szerinte akkor sokan kinevették őket, később azonban több szereplő is hasonló következtetésre jutott.
A volt pártelnök úgy fogalmazott: „A politika a magyar politikai elit számára mindig egy tranzakció.” A Momentum szerinte éppen ezt a logikát próbálta megtörni, amikor a kormányváltás esélyét fontosabbnak tartotta saját parlamenti jelenléténél.
Breuer Péter arra kérdezett rá, kitart-e ez a politikai hitelesség négy évig. Gelencsér erre azt válaszolta: önmagában biztosan nem, de jó alap lehet a párt megújulásához. A kérdés szerinte az, milyen irányt talál magának a Momentum az új politikai helyzetben.
Ellenzékiség reflexből vagy ügyek mentén?
Gelencsér szerint az elmúlt évek egyik tanulsága, hogy az ellenzékiség önmagában nem lehet program. Úgy fogalmazott, nem hisz abban, hogy egy pártnak pusztán azért kell ellentétes állítást megfogalmaznia, mert a kormány mást mond.
A Momentum számára szerinte most az a döntő, hogy vannak-e olyan ügyek, amelyekben továbbra is önálló karaktert tud mutatni. Példaként említette az ügynökakták megnyitását, amely régóta szerepel a párt témái között, de ide sorolta a szívhangrendelet eltörlését is.
Az ügynökakták kapcsán Breuer Péter azt vetette fel, hogy ennyi idő után a felelősségre vonás kérdése nehezen értelmezhető. Gelencsér erre történelmi katarzisról beszélt, és arról, hogy szerinte 1989–90-ben elmaradt bizonyos ügyek tisztázása. Ugyanakkor hozzátette: „Én az apák és fiúkban nem hiszek.”
Türelem az új kormánynak, de nem korlátlanul
Az új kormány első napjairól Gelencsér azt mondta, szerinte egyelőre főként szimbolikus lépések történtek. Ilyennek nevezte például a kordonok lebontását, amely a Momentum számára különösen erős emlék, hiszen a párt korábban többször is részt vett ilyen akciókban.
Breuer Péter erre azt mondta, hogy ettől még nem lesz olcsóbb a tej, és nem indul el a Budapest–Belgrád vasút. Gelencsér nem vitatta, hogy a gyakorlati kormányzás még csak most kezdődik, de szerinte az első száz napot minden kormánynak meg kell adni: „100 nap minden kormányt megillet.”
Közben arra is figyelmeztetett, hogy az új kabinet nagyon nehéz gazdasági helyzetben veszi át az országot. Állítása szerint az idei költségvetést az előző kormány negyvenhatszor módosította, és a hiánycél a GDP 6,8 százalékát is elérheti.
Elszámoltatás, indulatok és a D-vitamin hasonlat
A beszélgetés legélesebb része az elszámoltatásról szólt. Breuer Péter azt kérdezte, mi legyen azokkal az állami vezetőkkel, hivatalnokokkal, akik az előző rendszerben dolgoztak, de nem feltétlenül politikai szereplők.
Gelencsér kemény választ adott: szerinte akik asszisztáltak a társadalom megosztásához, az uniós pénzek elvesztéséhez vagy a közpénzekkel kapcsolatos visszaélésekhez, azoknak következményekkel kell szembenézniük. Egy ponton úgy fogalmazott, hogy egyesek „egy nagyon hosszú időn keresztül D-vitamint csak tablettán keresztül” fognak magukhoz venni.
Breuer Péter több alkalommal is óvatosabb hangot ütött meg, és felvetette: különbséget kell tenni a politikai felelősség, a szakmai munka és a személyes tisztesség között. A beszélgetés ebben a részben végig feszült maradt, Gelencsér pedig azt hangsúlyozta, hogy szerinte következmények nélküli országként nem lehet tovább működni.
Jövőkép hitelek helyett
Szóba kerültek a családtámogatások és a kedvezményes hitelek is. Breuer Péter azt vetette fel, hogy az előző kormánynak volt családpolitikai víziója, és megpróbálta lakáshoz juttatni a fiatalokat.
Gelencsér szerint a fiatalok eladósítása nem valódi segítség. A választási eredményből szerinte az látszik, hogy a fiatal generációt nem a kedvezményes hitelkonstrukciók mozgatták meg, hanem az, hogy elege lett a korábbi politikai működésből.
A Momentum jövőjéről azt mondta: a párt több mint egy éve tudatosan spórol, mert számolt azzal, hogy parlamenti jelenlét nélkül is fenn kell tartania magát. Gelencsér példaként említette saját korábbi munkáját is, többek között a Tisza-tó szennyezésének feltárására tett útjait Kárpátalján, a Felvidéken és Erdélyben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
