„A terrorizmus egy gyávaság” – Jeszenszky Géza Izraelről, az új külpolitikáról és Antall József örökségéről
A Pirkadat május 11-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és volt nagykövet volt. Az interjú Izraelhez fűződő személyes és politikai kapcsolódásokkal indult, majd az új magyar kormány külpolitikai mozgásteréről, az Európai Unióhoz való viszony rendezéséről, a családpolitika korrekciójáról és Antall József örökségéről szólt.
Izrael barátjaként, még a divat előtt
Breuer Péter felidézte, hogy Jeszenszky Géza már akkor Izrael barátja volt, amikor ez Magyarországon egyáltalán nem számított magától értetődőnek. A volt külügyminiszter ezt családi háttérrel magyarázta: apja a Magyar Általános Hitelbankban dolgozott, és a családi kapcsolatok között zsidó polgári családok is jelen voltak.
Jeszenszky szerint az emberbaráti szemléletet otthonról hozta. Izraelhez fűződő viszonyát nem politikai divatok, hanem régi személyes és erkölcsi alapok határozták meg.
„A terrorizmus az egy undorító, gyáva”
A zsidó állam elmúlt éveiről szólva Jeszenszky Géza a terrorizmus elítélését helyezte középpontba. Nemcsak humanistaként, hanem a politikai erőszak természetét vizsgálva is elutasítja azt.
„A terrorizmus az egy undorító, gyáva” – fogalmazott. Különösen visszásnak tartja, amikor egy szervezet úgy állítja, hogy „magára vállalta a felelősséget”, miközben a tényleges elkövetők nem állnak oda névvel és arccal.
A volt külügyminiszter szerint a terrorista logika ártatlan embereket gyilkol, vallási fanatizmussal igazolva a pusztítást. Ezt a gondolkodást morálisan és politikailag is elfogadhatatlannak nevezte.
Visszatérés a kilencvenes évek külpolitikájához
Breuer Péter arra kérdezett rá, milyen útravalót adna az új külügyminiszternek. Jeszenszky elmondta, hogy kapcsolatban áll az új külügyi vezetővel, aki maga kereste meg őt, felelevenítve korábbi ismeretségüket.
A volt külügyminiszter szerint az új irány lényege a visszatérés lehet az 1990-es évek külpolitikai alapjaihoz. Ennek része volt a jó kapcsolat Izraellel, a nyugati orientáció, a szomszédsági viszonyok új alapra helyezése, valamint a határon túli magyarok jogai melletti kiállás.
Jeszenszky úgy látja, ezeket az alapokat az Orbán-kormány az utóbbi években felrúgta. Legélesebb kifogása az volt, hogy Magyarország szerinte egyre inkább Oroszország felé sodródott. Úgy fogalmazott: ha ez folytatódott volna, az ország még szorosabb csatlósi viszonyba kerülhetett volna.
Mérföldkövek, Erasmus és egyetemi szabadság
Az Európai Unióval kapcsolatos feltételekről Jeszenszky azt mondta: a mérföldkövekkel önmagukban nincs baj, mert ezek szerinte magyar érdekeket szolgálnak. Külön kiemelte az egyetemek alapítványi átalakítását, amelyet „furcsa államosításnak”, valójában „fideszesítésnek” nevezett.
Egyetemi emberként azt tartja különösen fontosnak, hogy a magyar diákok újra külföldi résztanulmányokon vehessenek részt. Az Erasmus-programból való kiszorulás szerinte személyes szinten is érinti a fiatalokat: saját érettségiző unokáját is példaként említette.
Családpolitika: jó elv, vitatható eredmény
Breuer Péter felvetette, hogy az elmúlt 16 évben a családok támogatása kiemelt kormányzati cél volt. Jeszenszky Géza elismerte, hogy a családbarát politika, a gyermekvállalás és az anyák támogatása helyes cél.
A gondot abban látja, hogy az intézkedések nem hoztak áttörést a demográfiában. Szerinte a fejlett világban általános jelenség a születésszám csökkenése, amely a jólét, az urbanizáció és az oktatás terjedésével függ össze.
Az anyák adómentességéről azt mondta, a legszegényebb családoknál ez kevéssé segít, mert ott nincs jelentős adóköteles jövedelem. A lakástámogatásoknál pedig szerinte az árak emelkedése rontotta a fiatalok esélyeit. A családpolitikát ezért korrigálni kellene, hogy valóban azokhoz jusson el, akiknek a családkezdésben segítségre van szükségük.
Szabad emberként, régi adósságokkal
Jeszenszky Géza saját jelenlegi munkájáról is beszélt. Elmondta, hogy sokan keresik életrajzokkal, mert részt szeretnének venni „az új Magyarország építésében”. Emellett szívesen osztja meg véleményét közéleti fórumokon.
Fontos feladatának tartja saját politikai pályájának megírását is. Egy könyvben már feldolgozta a szomszédságpolitikát és a rendszerváltozás külpolitikáját, de még adósságának érzi, hogy megírja saját belpolitikai véleményét, az MDF történetéhez kapcsolódó tapasztalatait és azt is, hogyan gondolkodott a kommunizmus idején.
Antall József mit látna ma?
Breuer Péter arra kérte vendégét, képzelje el, mit gondolna Antall József az új politikai helyzetről. Jeszenszky szerint az első szabadon választott miniszterelnök bizonyára nagyra értékelné azt a társadalmi támogatást, amelyet az új kormány kapott.
Úgy vélte, Antall Józsefnek életében különösen rosszul estek a méltatlan támadások, és az akkori nemzetközi, valamint belpolitikai környezet sokkal kevésbé volt kedvező. Jeszenszky szerint Antall örömmel fogadta volna a mostani erős külföldi támogatást és a nyugatbarát orientációt.
A volt külügyminiszter biztosnak nevezte, hogy Antall József támogatná az orosz függéstől való elszakadást és a nyugati irány megerősítését. Saját emlékei között külön megőrizte Antall első izraeli látogatását is, amikor az utcán ünnepelték a magyar miniszterelnököt, ő pedig tolmácsként vett részt a négyszemközti tárgyalásokon.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
