Pirkadat: Pászkán Zsolt

„Nem volt B-terv. Senkinek nem volt B-terve” – Pászkán Zsolt szerint Románia politikai válsága falnak vitte a pártokat

A Pirkadat május 11-i adásában Breuer Péter vendége Pászkán Zsolt Románia-szakértő volt. A beszélgetés a romániai kormányválságról, az AUR körüli politikai játszmákról, a román választók közérzetéről, a kommunista nosztalgia rétegeiről, valamint az erdélyi magyar kulturális élet állapotáról szólt.

A koalíció felrobbant, a politikusok ellenzékbe menekülnek

Breuer Péter első kérdése arra irányult, mi történik „a szomszédban”. Pászkán Zsolt szerint Romániában lassan mindenki ellenzékbe vonul, miközben az ország politikai szereplői saját maguk bizonyítják be, hogy nélkülük is működik az állam.

A szakértő szerint a jelenlegi helyzet legfontosabb tanulsága, hogy a pártoknak nem volt tartalék forgatókönyvük. „Nem volt B-terv. Senkinek nem volt B-terve” – mondta. Úgy látja, a koalíció szereplői egymást hergelték bele a konfliktusba, és addig vitték a politikai játszmát, amíg mindannyian falnak mentek.

Most minden szereplő azt próbálja bizonygatni, hogy a másik kötött háttéralkut az AUR-ral, miközben a válságban mindegyikük felelőssége felvethető.

Jobboldal és baloldal helyett radikális törésvonalak

A Románok Egyesüléséért Szövetségről szólva Pászkán Zsolt árnyalta a megszokott besorolásokat. Szerinte az AUR-t általában jobboldalra sorolják, ők maguk is erre a térfélre helyezik magukat, de több megnyilatkozásuk inkább baloldali karaktert mutat.

A szakértő szerint a jobb- és baloldali címkék mára sokszor a lusta politikai gondolkodás menedékei lettek. A romániai helyzetet pontosabban úgy írná le, hogy „a globalista radikálisok nyertek a lokalista radikálisokkal szemben”.

Romániában szerinte soha nem alakultak ki igazán mély doktrinális különbségek. A pártok gyakran csak ráírnak magukra valamilyen politikai címkét, miközben a választók nem feltétlenül eszmei programok között döntenek.

A román választó aggódik, de már nem keresi a felelősöket

Breuer Péter arra is rákérdezett, mennyire érdekli az átlagos román állampolgárt, mi történik a parlamentben. Pászkán válasza tömör volt: „nagyon sújtja és nagyon aggódik, de nem érdekli.”

Szerinte a romániai választó már távol került attól, hogy pontos felelősöket keressen. Minden jelentős párt megfordult már a hatalomban, a mostani AUR-ellenes koalícióban pedig ott volt a magát baloldalinak nevező szociáldemokrata párt és a magát liberálisnak, de jobboldalinak nevező nemzeti liberális párt is.

Ezért a román választó számára már nehéz egyszerűen azt mondani, hogy a baloldal vagy a jobboldal hibás. A politikai felelősség szétterült, a közbizalom pedig erősen megkopott.

Három rétege van a kommunista nosztalgiának

A beszélgetés egyik fontos témája a Ceaușescu-korszak iránti nosztalgia volt. Pászkán szerint létezik ilyen jelenség, de kisebbségben van, és három jól elkülöníthető rétege figyelhető meg.

Az első az időseké, akik sokszor saját fiatalságukat vetítik vissza a rendszerre. Nem feltétlenül a diktatúrát sírják vissza, inkább azt az életszakaszt, amikor fiatalok voltak, szerelmesek voltak, és „csak a szépre emlékeznek”.

A második réteg a „kulcsos gyerekek” nemzedéke. Ők sokszor arra emlékeznek, hogy volt kerékpárjuk, kazettás magnójuk, bizonyos tárgyaik, miközben a szülők önkizsákmányolással, pluszmunkával teremtették meg ezeket. Pászkán szerint sok családban nem mondták el a gyerekeknek, hogy mindez nem a rendszer miatt, hanem annak ellenében volt elérhető.

A harmadik réteg a legfiatalabb, nyugati mintákból táplálkozó újkommunista gondolkodás. Pászkán ezt tartja a legveszélyesebbnek, mert szerinte ez a csoport már a jövő hatalmi várományosaként jelenik meg.

NATO, EU és a régi reflexek visszatérése

Breuer Péter felvetette, hogy Románia NATO- és EU-tagország, ami elvileg erős civilizációs keretet ad. Pászkán szerint ez nem mindenki számára jelent értéket: vannak, akik ezekre az intézményekre ellenségként tekintenek, sőt felszámolandó akadályként.

A szakértő szerint az ilyen gondolkodás emlékeztet a 20-as, 30-as évek illegalitásban működő kommunista sejtjeinek logikájára, amelyek arra vártak, hogy eljöjjön az ő idejük, és lebontsák a régi rendet.

Erdélyi magyar kultúra és kisebbségi igényesség

A beszélgetés végén a romániai kulturális életről és az erdélyi magyar közösségekről volt szó. Pászkán hangsúlyozta, hogy a román kulturális élet sokszínű, különösen a film és a zene területén lát érdekes kezdeményezéseket.

A magyar közösségekben szerinte erősebb a kulturális konzervativizmus, de ezt nem politikai értelemben használta. Inkább a kisebbségi létből fakadó odafigyelésről beszélt. A magyar identitás megőrzése nagyobb tudatosságot kíván, hasonlóan ahhoz, ahogy Izraelben is sajátos kisebbségi tapasztalat lehet magyarnak vagy magyar zsidónak lenni.

Határtalanul és a személyes találkozások ereje

Pászkán Zsolt külön méltatta azokat a magyarországi programokat, amelyek a külhoni magyar közösségek megmaradását és fejlődését segítették. Ezek közül kiemelte a Határtalanul programot, amely magyarországi és határon túli fiatalokat hoz össze.

Szerinte ennek az a legnagyobb értéke, hogy a gyerekek személyesen ismerik meg egymást. Kiderül, hogy a nagybányai magyar fiatal ugyanazokat az együtteseket, sportcsapatokat vagy ételeket szereti, mint magyarországi kortársa. Így a határon túli magyar nem távoli, ismeretlen alak lesz, hanem „Béla, akivel el lehet menni kirándulni”.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.