„Nem jó a helyzet, de nem borzalmas” – Flesch Tamás szerint jönnek a vendégek, de a turizmusnak most minden forint számít
A Pirkadat május 11-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke volt. A beszélgetés a turizmus idei kilátásairól, a forint árfolyamának hatásáról, a fapados és hagyományos légijáratokról, az izraeli beutazó forgalom visszaeséséről, a munkaerőhiányról, a szállodai oktatásról és az Airbnb szabályozásának szükségességéről szólt.
Erős forint, gyengébb szállodai bevétel
Flesch Tamás rögtön az árfolyamnál kezdte: állampolgárként örül az erős forintnak, szállodásként viszont kevésbé. Mint mondta, ez a szállodáknak „bő 10 százalék veszteséget jelent naponta egy eurón”.
A szakember szerint az év első hónapjai nem hoztak felhőtlen elégedettséget. Vendégek érkeznek, a számuk kicsit magasabb is lehet a tavalyinál, az átlagár viszont jóval alacsonyabb. Ez közvetlenül rontja a jövedelmezőséget.
„Semmilyen panaszra nincsen okunk” – mondta, de hozzátette: a bevételi oldal messze nem olyan erős, mint amilyenre a szakma számított. A magyar belföldi turizmus javulásában bíznak, de a május régiónként eltérően alakul: vannak jól teljesítő szállodák, máshol gyengébb a kereslet.
A fapadosok viszik a forgalom nagy részét
Breuer Péter arra kérdezett rá, hogy a turisták főként fapados járatokkal érkeznek-e, vagy több a magasabb költésű vendég. Flesch Tamás szerint a fapadosok továbbra is meghatározóak, a hagyományos légitársaságok erősödéséhez pedig a budapesti repülőtér bővítésére is szükség lenne.
A kérdés most az, hogy az új kormány mennyire sorolja előre ezt a fejlesztést. Flesch szerint a légi közlekedés helyzetét a kerozin ára is nehezíti. Ha drágul az üzemanyag, a repülőjegyek ára is emelkedhet, ez pedig visszafoghatja az utazási kedvet.
Az izraeli beutazó turizmus különösen érzékeny pont. A vendégek szívesen jönnének Budapestre és Magyarországra, de a járatok száma és a térségi bizonytalanság korlátozza ezt a forgalmat. A szakma abban bízik, hogy a nyári szezonra javulás következik.
Budapestnek hiányzik a nagy kongresszusi központ
Az üzleti turizmus Flesch Tamás szerint idén eddig átlagos szinten mozog. Budapest adottságai alapján sokkal erősebb konferenciaváros is lehetne: jó földrajzi helyzetben van, a szállodai kapacitás rendelkezésre áll, a vendéglátás működik.
A nagy hiány továbbra is egy valódi, nagy befogadóképességű kongresszusi központ. Flesch úgy fogalmazott, erről akár húsz-harminc évvel ezelőtt is ugyanígy lehetett volna beszélni. A lehetőség régóta adott, a beruházás viszont még mindig nem valósult meg.
Szerinte ez komoly kitörési pont lenne a magyar turizmusnak, mert a konferenciapiacon nem a következő hétre, hanem évekre előre szerződnek a szervezők.
Munkaerő: kelleni fog a harmadik országbeli dolgozó
A turizmus szezonális ingadozása a munkaerőben is jelentkezik, de Flesch szerint Budapesten most nincs drámai hullámzás. A január-februári gyengébb hónapokra a szállodák felkészülnek: ilyenkor zajlanak a nagy karbantartások, takarítások.
A munkaerőpiacon ugyanakkor továbbra is szükség lehet harmadik országbeli dolgozókra. Flesch Tamás szerint a szállodaipar olyan ágazat, amely a hazai munkaerőpiacról nem tud minden pozíciót feltölteni.
Az új kormány szigorúbb tervei miatt szerinte mindenképpen szakmai egyeztetésre lesz szükség. Közben abban is bízik, hogy ha Magyarországon javulnak a kereseti viszonyok, többen térhetnek haza Ausztriából vagy más nyugat-európai országokból.
„Ez egy szakma, amit meg kell tanulni”
Breuer Péter felvetette a szállodai oktatás kérdését is. Flesch Tamás szerint a szakmában valóban van olyan karrierút, amikor valaki alulról indul és később szállodaigazgató lesz, de ehhez sok év, tanulás és tapasztalat kell.
A szakember a középfokú szakképzés megújítását tartja kulcsfontosságúnak. Úgy látja, egyszerűbb, professzionálisabb és gyorsabban használható képzési rendszerre lenne szükség, amely rövid idő alatt munkára alkalmas dolgozókat ad a szállodáknak.
Szerinte azt is el kell fogadni, hogy sok fiatalnak nem ez lesz az egész életre szóló szakmája, csak az életének egy szakaszában dolgozik majd a turizmusban. Ez a szállodáknak mégis értékes lehet, ha a képzés a gyakorlatban is használható tudást ad.
Versenyhelyzet, szállodaláncok és Airbnb
Az elmúlt években sokat fejlődött a magyar szállodaipar, és egyre több nemzetközi márka jelent meg Budapesten. Flesch Tamás szerint ez természetes folyamat: amikor erős a kereslet, sokan akarnak szállodát építeni, majd a piac visszalassul, később újra élénkül.
A szakma legfontosabb elvárása szerinte az egyenlő versenyfeltétel. „Azt szeretném, hogy mindenki egyformán ugyanazt a 100 métert fussa le” – mondta. Ez vonatkozik a nagy szállodaláncokra és a kisebb butikhotelre is.
Az Airbnb és a rövid távú lakáskiadás ügyét Flesch külön kiemelte. Szerinte sok év után végre tisztázni kell a helyzetet, és olyan szabályozásra van szükség, amely a szállodáknak, a rövid távú kiadóknak és a vendégeknek is kiszámítható keretet teremt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
