A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.02.20.
Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban tartott sajtótájékoztatót a Béketanács első ülését követően.
Nyilvános információkból is kikövetkeztethető, hogy a Tisza Párt vezetése összejátszik Ukrajnával – jelentette ki Gulyás Gergely a Kormányinfón.
Tovább fokozódott a feszültség a Közel-Keleten, miközben a régióba vezényelt megerősített amerikai katonai kötelék támadásra készen áll, és a különböző csatornákon kiszivárgott hírek szerint az Egyesült Államok akár a hétvégén támadást indíthat Irán ellen.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a szöuli bíróság Jun Szogjol volt dél-koreai elnököt, aki 2024 decemberében szükségállapotot akart bevezetni az országban.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban tartott sajtótájékoztatót a Béketanács első ülését követően. Magyarország alapító tagként vett részt a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrejött testület munkájában, amelynek első ülését az Egyesült Államok fővárosában rendezték meg. A sajtótájékoztató elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, január 22-én Davosban aláírták a csatlakozási megállapodásokat a Béketanácshoz a Béketanács munkájában részt venni kívánó országok, és a mai napon Donald Trump elnök meghívására itt Washingtonban megtörtént a Béketanács alakuló ülése, valamint a Béketanács alapdokumentumainak elfogadása.
Sűrűvé vált a nemzetközi politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Béketanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, három hónappal ezelőtt járt Washingtonban, majd a davosi találkozón vett részt Donald Trump társaságában. „A Béketanács egy reakció valójában. A mi értelmezésünkben az történt, hogy léteznek nagy nemzetközi szervezetek, mamutok is, mint az ENSZ, amelynek az a dedikált, meghatározott, kirendelt, elvárt célja, hogy a konfliktusmennyiséget, a válsággócoknak a veszélyességét csökkentse. És azt látjuk hosszú évek óta, hogy ezek a hagyományos és bevett nemzetközi intézmények nem látják el, nem tudják ellátni ezt a feladatukat” – fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, ez váltotta ki az amerikai kezdeményezést, hogy „próbáljuk valahogy másképpen”. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy nem zárják be a régi intézményeket, hanem próbáljunk egy más logika mentén létrehozni országcsoport-együttműködéseket, amelyek nem konferenciákat tartanak, hanem meghatározott felajánlásokat tesznek, valamilyen részt vállalnak egy probléma megoldásában.
Nyilvános információkból is kikövetkeztethető, hogy a Tisza Párt vezetése összejátszik Ukrajnával – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely arra az újságírói felvetésre, hogy egy titkosszolgálati jelentés szerint a Tisza Párt vezetői jelezték, készek arra, hogy Magyarországot leválasszák az orosz energiahordozókról, hangsúlyozta: az ellenzéki párt vezetői nyilvánosan és zárt ajtók mögött is megígérték az orosz kőolajról és földgázról való leválást, „ez a helyzet”. Rámutatott: a kijelentés nyilvánosan és különböző időpontokkal is elhangzott a Tisza részéről. „Kétségkívül, ez legalább a programjuknak azon része közé tartozik, amit nyilvánosan is megismerhettünk” – fogalmazott.
Háborús veszélyben, bizonytalan időben nem lehet kalandorokat a kormány közelébe engedni – mondta Pócs János, a Fidesz országgyűlési képviselője az Igazság órája című online műsorban. A politikus megítélése szerint Orbán Viktor miniszterelnök legnagyobb erénye az, hogy mindig előrelát, a frakcióban mindig meg szokta mondani, mi történik két-három év múlva a bel- és külpolitikában. Amikor a miniszterelnök azt mondta, el kell kezdeni a védekezést a migrációval szemben, „a világon mindenki kinevette, Európában mindenki elítélte”, és még a frakcióban is volt aggály, de amit mondott, beigazolódott, a migránsok már ellepték volna az országot, ha nem ő lett volna a kormányfő – hozta fel példaként. Pócs János kiemelte, politikai ellenfeleik kritikaként fogalmazzák meg, hogy mindig a háborúval riogatnak, de attól, hogy fegyverek nem dördülnek, vér éppen még nem folyik, „közel állunk hozzá”. Kell-e nagyobb fenyegetés, zsarolás a Barátság kőolajvezeték megtámadásánál? – tette fel a kérdést.
A magyar ápolók napján azoknak mondunk köszönetet, akik rendíthetetlen szeretettel és alázattal állnak a betegek mellett – közölte a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a közösségi-oldalán. Takács Péter azt írta, szakdolgozónak lenni életre szóló hivatás, amely minden egyes nap igazi életcélt ad annak, aki vállalja ezt a nemes elköteleződést. „Ők az igazi hősök, akik a legnehezebb pillanatokban is békét hoznak a szívünkbe” – fogalmazott. Hangsúlyozta, Magyarország kormánya elkötelezetten dolgozik a szakdolgozói bérek növelésén és az ágazatban dolgozók életkörülményeinek javításán, 2016 óta kilencszer emelték az egészségügyi szakdolgozók – köztük az ápolók – béreit: legutóbb 2024 márciusában mintegy 20 százalékos alapbéremelés lépett életbe, így a szakdolgozók fizetése közel négyszeresére nőtt 2010-hez képest. A kórházi munkakörülmények folyamatos javítása mellett több mint 8,5 milliárd forintból nővérszállókat újítottak meg, bővítettek, illetve építettek – fűzte hozzá.
Külföldi hírek:
Tovább fokozódott a feszültség a Közel-Keleten, miközben a régióba vezényelt megerősített amerikai katonai kötelék támadásra készen áll, és a különböző csatornákon kiszivárgott hírek szerint az Egyesült Államok akár a hétvégén támadást indíthat Irán ellen, Donald Trump elnök állítólag még mindig nem döntött a hadművelet indítása mellett. A háttérben zajló diplomáciai erőfeszítések ellenére a kérdés, a tavalyi júniusi izraeli-amerikai csapásokhoz hasonlóan – nem a támadás, hanem időpontját illetően tevődik fel. Az elmúlt hetekben újraindított nukleáris tárgyalások keddi, második fordulója után úgy tűnt, hogy Trump megelégelte Teherán újabb üres ígéreteit, és a korábban említett hetek helyett, már a napokban parancsot adhat az iráni hadművelet indítására. A végső döntés meghozatala előtt, Trump összehívta legfőbb nemzetbiztonsági főtanácsadóit, akik arról tájékoztatták, hogy a régióba vezényelt amerikai hadsereg akár már szombaton támadást indíthat Irán ellen, – jelentette a CBS hírcsatorna, hangsúlyozva, miszerint az elnök még nem hozott döntést a hadművelet jóváhagyásáról.
Az ENSZ jelentése megállapítja, hogy a Gázai Humanitárius Alapítvánnyal kapcsolatban álló 12 palesztin alkalmazott tavaly júniusi meggyilkolása fegyveresek által, beleértve a lehetséges kivégzéseket, háborús bűncselekménynek minősülhet a Hamász részéről. A Hamász nem volt hajlandó kommentálni a lövöldözést – írta a Times of Israel. A jelentés aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy civileket használnak emberi pajzsként az izraeli támadások megakadályozására, amit Izrael már régóta hangoztat a Hamásszal kapcsolatban, és amit a terrorcsoport tagad, valamint felvázolja a Palesztin Hatóság szükségtelen vagy aránytalan erőalkalmazását a Ciszjordániában. A jelentés szerint a Hamász által vezetett 2023. október 7-i támadás során foglyul ejtett személyek fogva tartása és bántalmazása háborús bűncselekménynek és potenciálisan más atrocitásnak minősülhet. A jelentés kínzás, verés és élelmiszer-megvonás vádjait is idézi.
Oroszország óvatosságra int a lehetséges amerikai támadás Irán ellen miatt növekvő feszültségek közepette, miközben Moszkva és Teherán haditengerészeti gyakorlatokat tart, amelyek a Kreml szerint előre megtervezettek és nem adnak okot aggodalomra. Irán Oroszország egyik legközelebbi szövetségese lett Moszkva ukrajnai offenzívája során. Az Egyesült Államok jelentősen megerősítette erőit a Közel-Keleten, és Donald Trump elnök figyelmeztette Iránt, hogy kössön megállapodást Washingtonnal, utalva arra, hogy a tárgyalások kudarca esetén katonai lépéseket fog tenni. Moszkva és Irán haditengerészeti gyakorlatokat tart az Ománi-tengeren. „Ezek tervezett gyakorlatok, amelyekről előre megállapodtak” – mondja Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője. „Oroszország továbbra is fejleszti kapcsolatait Iránnal, és ezzel kapcsolatban felszólítjuk iráni barátainkat és a régió összes felét, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és körültekintést” – teszi hozzá.
Légi-, drón- és tüzérségi csapást mért az orosz hadsereg egy katonai célokat szolgáló ukrán üzemanyagtárolóra és több energetikai létesítményre – közölte csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium. A csütörtöki hadijelentés szerint az orosz fegyvereres erők mind a hat ukrajnai frontszakaszon előre tudtak törni, és a különleges hadművelet övezetében több mint 1260 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több lőszer- és anyagi-műszaki raktárt, egy harckocsit és 13 egyéb páncélozott harcjárművet, két sorozatvetőt, két irányított légibombát, tíz HIMARS-rakétát, továbbá 301 repülőgép típusú drónt. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és oroszországi régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Krasznodari területen tűz ütött ki az ilszkiji olajfinomítóban. A 700 négyzetméteren elterjedt lángok elfojtásához 125 embert és 34 műszaki eszközt vetettek be. A Pszkov megyei Velikije Luki-i olajbázison kigyulladt az egyik kőolajtermék-tartály, személyi sérülés nem történt.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a szöuli bíróság Jun Szogjol volt dél-koreai elnököt, aki 2024 decemberében szükségállapotot akart bevezetni az országban. Az egykori államfőt lázadás vezetésében és hatalommal való visszaélésben találta bűnösnek a testület, amely egyúttal 30 év börtönbüntetésre ítélte Kim Jonghjun akkori védelmi minisztert is, aki a vád szerint kulcsszerepet vállalt a lázadási kísérletben. A tárgyalást a televízió élőben közvetítette. Az ítélet nem jogerős. A per során az ügyészség halálos ítéletet kért a 65 éves volt elnökre, a többi között azzal az indokkal, hogy Jun döntése az ország demokratikus berendezkedését veszélyeztette, valamint amiatt, hogy a vádlott „nem mutatott semmiféle megbánást amiatt, hogy megpróbálta felfüggeszteni az alkotmányos jogokat”. Jun egyik védője az ítélethirdetés után viszont azt mondta, a döntés „csak egy előre megírt forgatókönyvet követett”, és hangsúlyozta, hogy az ügyben nem volt elég bizonyíték.
Több mint 1000 kenyai állampolgárt sorozhattak be az orosz hadseregbe, többségüket kényszerrel – derült ki egy hírszerzési jelentésből, amelyet Kimani Ichung’wah kenyai parlamenti képviselő terjesztett a kelet-afrikai ország parlamentje elé. A jelentés szerint az embereket az ukrajnai frontvonalakon vetették be. A képviselő a törvényhozásban elmondta, az emberek turista vízummal, többnyire az Egyesült Arab Emírségeken és Törökországon át jutottak Oroszországba, ahol aztán sokukat kényszerítették, hogy aláírják a katonai szerződést, majd szinte azonnal az ukrajnai hadszíntérre vitték őket. A jelentés szerint az embereket a nairobi repülőtér megvesztegethető munkatársaival közösen dolgozó munkaközvetítő cégek, illetve Oroszország Nairobiban és Kenya Moszkvában működő nagykövetségének dolgozói segítségével juttatják Oroszországba.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-esős időre készülhetünk. Este is borult marad az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 0 – 5 fok körül alakul.
