A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.01.23.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt.
A tavalyi csehországi választások nyomán új korszak kezdődött a magyar-cseh kapcsolatokban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága előtt tárgyalt, Boaz Biszmut-féle (Likud) ultraortodox sorkatonai szolgálatra vonatkozó tervezetet „történelmi áttörésnek” nevezte.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács, az alapító okiratot mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként azt szerette volna megtudni, hogy Orbán Viktornak milyen feladatai lesznek a Donald Trump által életre hívott béketanácsban. Gulyás Gergely válaszában elmondta, a béketanács most alakul meg, így annak működéséről még nem lehet tudni. Egy dolog azonban biztos, tette hozzá, a miniszterelnöknek nincsenek nemzetközi ambíciói, ő csak és kizárólag Magyarországra koncentrál, arra, hogy mi a magyarok érdeke. Ebben az esetben pedig az a magyarok érdeke, hogy ez a béketanács sikeresen tudja elvégezni feladatait. A miniszter a Heti TV Mercosur megállapodással kapcsolatos kérdésére azt mondta, a Fidesz-KDNP EP képviselői is támogatták azt a javaslatot, mely szerint bírósági úton kell megtámadni az Európai Bizottság által aláírt megállapodást. Hozzátette azt is, a kereskedelem és a szabadkereskedelem ügye igenis fontos, ám csakis akkor, ha az minden abban szereplő félnek jó. Ami pedig a Mercosur megállapodást illeti, teljesen egyértelmű, hogy az az európai és így a magyar gazdáknak is káros. Adathalászok már a NAV nevében is küldenek e-maileket, a Heti TV ennek kapcsán azt szerette volna megtudni, hogy mit tud tenni a kormány a kibervédelem érdekében. Gulyás Gergely fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a magyar kormány és a különböző szolgálatok is azon vannak, hogy a kibertér a lehető legbiztonságosabb legyen. A legfontosabb cél, hogy megakadályozzák a különböző csalók és adathalászok számára a bejutást a hazai intézmények rendszerébe.
A tavalyi csehországi választások nyomán új korszak kezdődött a magyar-cseh kapcsolatokban, amelyben a két ország patrióta erői közösen mondanak nemet a migrációra és a háborúra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a cseh képviselőház védelmi bizottságának alelnökét, a Jog, Tisztelet, Szakértelem (PRO) pártot vezető Jindrich Rajchlt fogadta, majd a közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy új világrend van kialakulóban, amelyben az egyik legjelentősebb változás a patrióta erők térnyerése Európában és globálisan egyaránt. Ennek kapcsán üdvözölte, hogy a tavalyi csehországi választáson is a patrióták nyertek, ami új korszakot nyitott a magyar-cseh kapcsolatokban is, mivel így a Patrióták Európáért pártcsaládnak már két miniszterelnöke is ott ül az Európai Tanácsban. „És mi azért is nagyra becsüljük a cseh patriótákkal való együttműködést, mert az mindig is a kölcsönös tisztelet talaján állt. A pártelnök úr is – még ellenzékben is – minden egyes esetben, amikor Magyarországot igazságtalan támadások érték, kiállt mellettünk, ami a mai európai médiaviszonyok közepette – főleg ellenzékben – komoly bátorságot feltételez” – mondta.
A múlt héten 45 700-an fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz – közölte honlapján a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Ez valamivel több, mint az azt megelőző heti 42 500 beteg. Légúti fertőzés tüneteivel 216 300 ember kereste fel orvosát. A közlés szerint a január 12. és 18. között influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók 36,4 százaléka volt gyerek, 32,5 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt, 22,7 százalékuk a 35-59 évesek, míg 8,4 százalékuk a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. Az év harmadik hetében tíz közigazgatási területen nőtt, öt közigazgatási területen csökkent, ötben nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók száma a megelőző héthez képest.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága előtt tárgyalt, Boaz Biszmut-féle (Likud) ultraortodox sorkatonai szolgálatra vonatkozó tervezetet „történelmi áttörésnek” nevezte, és miközben többször is a plénum előtti véglegesítésére szólított fel, kijelentette, miszerint ilymódon a háredi férfiak mintegy fele fog bevonulni a hadseregbe néhány éven belül. Boaz javaslata számtanilag ugyan hasonló következtetésre jut, a lényeg azonban a sorok között olvasható; ugyanis a Legfelsőbb Bíróság által előírt szankciók azonnali felfüggesztése mellett, és az állítólag a jesivában tanulóknak, és a intézményeknek az állam által biztosított bőséges juttatásai hátterében, két-három évig senki sem hivatott ellenőrizni, kvázi számon kérni a bevonulók számát, és azt sem, hogy valójában hányan tanulnak Tórát hivatásszerűen. Továbbá, amennyiben a javaslatban szereplő kötelező kvóták nem teljesülnek, úgynevezett szankciók lépnek életbe a dezertőrökre, és vallási intézményekre vonatkozóan, de csak az említett néhány év múlva.
Az Izraeli Védelmi Erők nagyszabású légitámadást hajtott végre Libanon déli és északi részén, megsemmisítve a Hezbollah terrorszervezet polgári környezetbe ágyazott fegyverraktárait és a Szíria felőli utánpótlási útvonalakat. A művelet közvetlen válasz a tűzszüneti megállapodás megsértésére, mivel a Hezbollah továbbra is lakott területeket használ katonai fedezékként, és aktívan szervezi az illegális fegyverbehozatalt. A stratégiai fontosságú határátkelők és kulcsfigurák kiiktatása a terrorszervezet regionális logisztikai hálózatának – különösen az Irakból és Szíriából érkező utánpótlás – megbénítását célozza. A megsemmisített fegyverraktárak, köztük egy földalatti létesítmény, közvetlenül a civil lakosság „szívében” helyezkedtek el Libanon déli részén. A légierő négy szárazföldi átkelőt bombázott le a libanoni-szíriai határon, a Hermel régióban, amelyeket a Hezbollah fegyvercsempészetre használt. Míg a Szidon közelében végrehajtott csapásban életét vesztette Mohammad Awatsheh, a fegyvercsempészet egyik kulcsfigurája.
Mindkét irányba megnyitják a Gázai övezetet Egyiptommal összekötő rafahi átkelőt a jövő héten – jelentette be az övezetet igazgató szakértői kormány vezetője csütörtökön Davosban. Ali Saath elmondta, a megnyitás azt jelképezi, hogy az övezet „többé nincs elzárva sem a jövő, sem a világ elől”, hozzátéve, hogy a gázai palesztinok számára Rafah nem pusztán átkelő, hanem „mentőöv” és a lehetőségek szimbóluma. Az átkelő megnyitását – amelyet a gázai háború kirobbanását követően zártak le – az Izrael és a Hamász iszlamista terrorszervezet között októberben megkötött tűzszünet irányozta elő, a lépésre azonban mostanáig nem került sor. Az övezetet irányító átmeneti kormány 14 tagú, Saath pedig ideiglenesen egy másik tisztséget is ellát a kabinetben, amelynek egyik tagja sem kötődik a Hamászhoz. A kormány feladata – mint azt a Fehér Ház részéről leszögezték – az övezet stabilizálása lesz, beleértve a közszolgáltatások újraindítását és a polgári intézmények újraindítását.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács; az alapító okiratot mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta. „A világ gazdagabb, biztonságosabb és békésebb, mint egy évvel ezelőtt” – jelentette ki az aláírás előtt elmondott beszédében Trump, aki úgy vélte, „egy éve a világ lángolt, csak sokan nem tudtak róla”. Az elnök üdvözölte a ceremóniára egybegyűlt vezetőket és hangsúlyozta: a testület akár a valaha volt legjelentősebb testületek egyikévé is válhat. Hangsúlyozta: második elnöksége első kilenc hónapja alatt nyolc konfliktust sikerült lezárnia, a többi között Kambodzsa és Thaiföld, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda, Örményország és Azerbajdzsán illetve India és Pakisztán között, és folyamatban van az Egyiptom és Etiópia között a Nílus folyó vízhozama nyomán elmérgesedett feszültség csökkentése. Pakisztán és India ügyében emlékeztetett arra, hogy két atomhatalomról van szó, hozzátéve, hogy a pakisztáni elnök köszönetet mondott neki, amiért „megmentett 10-20 millió emberéletet”. Az ukrajnai háborúra kitérve megismételte, hogy a konfliktus nem robbanhatott volna ki, ha ő az elnök 2022-ben, ám hangsúlyozta: ha már így alakult, mindent megtesz annak érdekében, hogy a harcoknak vége legyen. A gázai háborúról Trump a tűzszünet fenntartását nevezte elsődleges fontosságúnak, kiemelve, hogy „többé nem lehet hallani éhező emberekről szóló történeteket”. Emlékeztetett arra, hogy amerikai segítséggel kiszabadították a Hamász iszlamista terrorszervezet és szövetségesei által fogva tartott túszokat és sikerült a meggyilkolt túszok többségének holttestét is visszajuttatni a családtagoknak.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak. A bizalmatlansági indítványt a Patrióták Európáért frakció, amelynek a fideszes képviselők is tagjai, nyújtotta be, mert kifogásolta az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás aláírását. Az Európai Parlament eljárási szabályzata értelmében a bizottság elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásához a képviselők egytizedének – jelenleg legalább 72 EP-képviselőnek – a támogatása szükséges. Az indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmados többsége, valamint az EP teljes létszámának többsége lett volna szükséges. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának közleménye szerint a csütörtöki szavazással „egyszer és mindenkorra világossá vált”, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt a brüsszeli politikai fősodor, valamint Ursula von der Leyen mellett áll.
Harmadik napja nincs fűtés mintegy háromezer többemeletes épületben Kijevben – számolt be csütörtökön az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko. A városi elöljáró a Telegramon közölte, hogy a városban továbbra is rendkívüli áramszünetek vannak. Az áramellátási problémák Kijevben és a régióban 2025 végén kezdődtek, az energiaszolgáltató létesítmények súlyos károsodása miatt a fővárosi régióban. Január 9-én Klicsko felszólította a lakosokat, hogy ha lehetséges, hagyják el a fővárost a fűtés- és áramellátási problémák miatt, rámutatva, hogy abban az időben a többlakásos házak fele fűtés nélkül maradt. Négy nappal később azt mondta, hogy a város áramellátási helyzete romlott, az energiahiány még a kritikus infrastruktúra igényeinek kielégítésében is érezhető. Szerinte Kijevben a háború kezdete, 2022 februárja óta először alakult ki ilyen bonyolult helyzet az energetikai szektorban. Január 20-án új robbanássorozat történt Kijevben. Ezt követően a fővárosban újabb áram-, fűtés- és vízellátási zavarok kezdődtek.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp felhős-borult időre készülhetünk. Este is marad a tejesen zárt fehőzet. A hőmérséklet jellemzően -3 – 4 fok körül alakul.
