A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.01.10.
A létfontosságú infrastruktúrák és az állami ellátórendszerek zavartalanul működnek – jelentette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője Budapesten, a Kormányinfón.
Az Ökumenikus Segélyszervezet országos intézményhálózatának összes központja felkészült a rászorulók befogadására – tudatta a szervezet közleményben.
Az izraeli miniszterelnök Jichák Herzog elnökhöz benyújtott korrupciós ügyeinek lezárását kezdeményező úgynevezett kegyelmi kérvénye egyelőre még mindig jogi felülvizsgálat alatt áll.
Sajnálatosnak nevezte az Európai Bizottság klímavédelmi biztosa, hogy az Egyesült Államok kilép az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből (UNFCCC).
Belföldi hírek:
A létfontosságú infrastruktúrák és az állami ellátórendszerek zavartalanul működnek – jelentette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője Budapesten, a Kormányinfón. Mukics Dániel tűzoltó alezredes elmondta, a rendkívüli téli időjárással kapcsolatban az operatív törzs a belügyminiszter vezetésével ülésezett csütörtök reggel. Lakosságvédelmi intézkedésre egyetlen helyen, Akasztón volt szükség, egy ház beomlott tetőszerkezete miatt – közölte. Kiemelte: a szociális ellátórendszer kihasználtsága országosan 85,6 százalékos, így senkinek sem kell szabadban töltenie az éjszakát. A létfontosságú infrastruktúrák, az energia-, gáz-, távhő- és ivóvízellátás mindenhol megnyugtatóan működik, az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek eljutnak az emberekhez. Jelenleg két településen, a Baranya vármegyei Nagypeterden és Rózsafán szünetel az áramszolgáltatás, várhatóan már csak néhány óráig.
Senki nem köthet olyan megállapodást, ami az Európai Unió csatlakozási folyamatát eltérít a lisszaboni szerződésben rögzített eljárásról, azaz a teljes egyhangúságtól – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón, kijelentve, hogy Ukrajna helye nem az Európai Unióban van. Közlése szerint a legnagyobb aggodalommal állapította meg a kormány, hogy a nyilvánosságra még nem hozott húszpontos ukrán tervben 2027. január elsejei belépés szerepel. Gulyás Gergely „teljesen lehetetlennek, elfogadhatatlannak és képtelennek” nevezte a dátumot. Ennél is felháborítóbb és meglepőbb az az ukrán jelzés, hogy a katonai-védelmi kiadások mellett 800 milliárd dollárra formálnak igényt mindennapi állami működésére – tette hozzá. Mint mondta, ebből az összegből 40 éven keresztül lehetne Magyarországon nyugdíjat vagy 60 éven át családtámogatást fizetni. Hozzátette: ez a pénz a tizenegyszerese az uniótól Magyarország által 2004 óta nettó értéken kapott forrásoknak, kijelentve, „nem a magyar adófizetők forintjaiból kell ukrán nyugdíjakat és béreket fizetni”.
Az Ökumenikus Segélyszervezet országos intézményhálózatának összes központja felkészült a rászorulók befogadására – tudatta a szervezet közleményben. A rendkívül hideg, havazással kísért időjárás miatt országos vörös kód lépett életbe, amelynek célja az életveszélyes körülmények között élők, különösen a hajléktalanok fokozott védelme. A vörös kód értelmében valamennyi szociális és bentlakásos intézmény számára kötelező a fedél nélkül élők, hideg miatt veszélyeztetettek befogadása és ellátása, amíg a rendkívüli helyzet tart. Az Ökumenikus Segélyszervezet országos intézményhálózatának nem csak a hajléktalanokat segítő, de az összes központja is felkészült a lehetséges extra feladatokra. Maximális kapacitással működnek és folyamatosan fogadják az érkezőket az Ökumenikus Segélyszervezet hajléktalanokat támogató nappali melegedő és éjjeli menedékhely intézményei. A szervezet munkatársai fokozott, megerősített utcai megkereső szolgálatokkal látogatják az ismert tartózkodási helyeken élő, rendkívüli időjárásnak kitett rászorulókat. A vörös kód időszakában az Ökumenikus Segélyszervezet minden rendelkezésre álló eszközével azon dolgozik, hogy senki ne maradjon segítség nélkül a fagyban, és a legkiszolgáltatottabbak is biztonságos, meleg körülmények közé kerülhessenek.
Az év első hetében, az óév utolsó hetéhez képest valamennyi közigazgatási területen kevesebb volt az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók száma – közölte honlapján a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A százezer lakosra jutó orvoshoz fordult betegek száma Komárom-Esztergom (313), Vas (251) és Fejér (245) vármegyében volt a legmagasabb, Jász-Nagykun-Szolnok (91), Heves (120) és Baranya (122) vármegyében a legalacsonyabb – tartalmazza a közlemény. Azt írták: a figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint december 29. és január 4. között az országban 17 000 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű, és 88 300 ember akut légúti fertőzés tüneteivel. Az akut légúti fertőzés tüneteit mutató betegek 34,7 százaléka 14 év alatti, 25,4 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt, 24,5 százalékuk 35-59 éves, 15,4 százalékuk pedig 60 évesnél idősebb volt. Az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók közül 27,9 százalék volt gyermek, 31,7 százalék fiatal felnőtt, 26,7 százalék 35-59 éves és 13,6 százalék 60 éven felüli – sorolták.
Külföldi hírek:
A miniszterelnök Jichák Herzog elnökhöz benyújtott korrupciós ügyeinek lezárását kezdeményező úgynevezett kegyelmi kérvénye egyelőre még mindig jogi felülvizsgálat alatt áll. Gali Baharav-Miara főügyész közölte, hogy a kérdést „még nem vizsgálta érdemben,” de a következő hónapban ismerteti álláspontját. A héber médiában megjelent háttér információk szerint a főügyész valószínűleg elutasítja a kérelmet, majd véleményét Járiv Levin igazságügyi miniszternek (Likud) fogja tovább küldeni. Jogi szakértők szerint a miniszterelnök kegyelmi kérelme nem szokványos, egyrészt azért, mert megelőzve a bíróság döntését fordult az elnökhöz – kegyelmet általában bírósági ítélet után szoktak kérni és adni, másrészt Netanjahu nem ismerte el bűnösségét, nem tanúsított megbánást, csupán az ellene zajló vádak ejtését kérte nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Így várhatóan, a főügyész két szempont szerint fogja ajánlását megfogalmazni.
Iránban a hét közepén ismét kivégeztek egy embert, aki a vád szerint az izraeli titkosszolgálatnak kémkedett – jelentette a síita állam igazságügyi tárcájához közel álló Mízán hírügynökség. A tájékoztatás szerint az Ali Aredsztani nevű férfit a Moszad az interneten szervezete be és egymillió dollárt (mintegy 328 millió forint), illetve brit vízumot ígért neki információkért cserébe. A Mízán azt közölte, a vádlott vallomást tett, az ítéletet pedig az iráni legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. A tájékoztatás nem tért ki a letartóztatás pontos időpontjára és helyére. Az Irán és Izrael között tavaly júniusban kirobbant, 12 napon át tartó fegyveres konfliktus, illetve több iráni tudós célzott likvidálása nyomán az iráni hatóságok sokakat vettek őrizetbe országszerte Izrael javára végzett kémtevékenység gyanújával.
Izraelben a Cionista archívum digitalizálta és hozzáférhetővé tette az államot megálmodó, Magyarországon született Herzl Tivadar naplóját. Az archívum munkatársainak „Herzl online” nevű digitalizációs projektje teljes terjedelmében, héber fordítással és keresési lehetőséggel teszi hozzáférhetővé Herzl eredeti naplóit az erre létrehozott honlapon. (www.herzlonline.org/en/) A sűrűn írt sorok közül Herzl később kihúzott több száz szót, – de ezek olvashatóak maradtak, – s segítségükkel is betekinthetünk gondolatainak formálódásába. Herzl a naplóban szereplő szavak közé számokat is beiktatott, amelyeket titkos kódként használt, a 401 például a cionista mozgalmat jelölte. „Herzl tiszta szívből hitt a technológia társadalomformáló erejében, s a zsidó államot az innováció zászlóshajójakét képzelte el. Bizonyosan lelkesítette volna az a lehetőség, hogy írásait közvetlenebbül, teljesebben és pontosabban kapcsolják össze a nyilvánossággal”- mondta a digitalizálást vezető Ardon Bar-Hama.
Irán nem akar háborúzni Izraellel vagy az Egyesült Államokkal, de készen áll arra, hogy visszavágjon, ha ismét megtámadják – jelentette ki csütörtökön Bejrútban Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter. Újságírókkal beszélgetve a tárcavezető elmondta, hogy Irán nyitott arra is, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal nukleáris programjáról, azzal a feltétellel, hogy az egyeztetéseket a kölcsönös tisztelet határozza meg, ne pedig az, hogy Washington mit „diktál”. „Úgy gondoljuk, ha az amerikaiak felismerik, hogy utasítások helyett konstruktív és pozitív tárgyalásokra van szükség, akkor válnak majd eredményessé az egyeztetések” – mondta az iráni külügyminiszter. Kétnapos bejrúti látogatása elején Aragcsi úgy fogalmazott: „Amerika és Izrael letesztelte az Irán elleni támadást, és az a stratégia és az a támadás teljes kudarcot vallott”.
Az ír miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Dublin nem fogja megszavazni az EU-Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) szabadkereskedelmi megállapodást, melynek elfogadásáról pénteken, Brüsszelben dönthetnek az Európai Unió tagállamai. Simon Harris az ír kormánydöntést azzal indokolta egy közleményben, hogy „bár az EU számos további intézkedés meghozatalába is beleegyezett, ezek nem elégségesek ahhoz, hogy a polgártársaink is támogassák a megállapodás elfogadását. Ezért az álláspontunk változatlanul az, hogy nem fogjuk megszavazni.” Írországon kívül eddig Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, hogy gazdáik tiltakozása miatt nem kívánják támogatni a megállapodást; a francia gazdák pedig csütörtökre egy demonstrációt is bejelentettek annak kifejezésére, hogy elfogadhatatlannak tartják. A hónapok óta tiltakozó európai gazdák attól tartanak, hogy a megállapodás olyan fokozott versenyhelyzetet és árcsökkenést idézne elő a mezőgazdasági árupiacon, amely pénzügyi csőddel fenyegetné őket, miután az árucikkeik eladhatatlanná válnának.
A 2025-ös volt a valaha mért legmelegebb nyár Norvégiában, a szokatlan hőség után pedig a megszokottnál később kezdődött a tél is – jelentette be szerdán a skandináv ország meteorológiai intézete. Hans Olav Hygen, az intézet egyik klimatológusa rekordévnek nevezte a 2025-ös évet, kiemelve, hogy a nyár folyamán Norvégia számos pontján szokatlanul nagy meleget mértek, amely a júliusi hőhullámban tetőzött. Hozzátette, hogy a meleg hónapok az év további részére is kihatottak, például a szokásosnál enyhébb ősz és – a karácsony előtti időszakig – tél köszöntött Norvégiára. Az intézet szerint tavaly az országos átlaghőmérséklet 1,5 Celsius fokkal haladta meg a normál, a 1991-2020 közötti időszakban megfigyelt átlagot és 2,8 Celsius fokkal az iparosodás előtti időszak (1871-1900) átlagát.
Sajnálatosnak nevezte az Európai Bizottság klímavédelmi biztosa, hogy az Egyesült Államok kilép az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből (UNFCCC), amely pedig Wopke Hoekstra szavai szerint kulcsfontosságú a klímavédelem szempontjából. Közösségi oldalán Wopke Hoekstra arra reagált csütörtökön, hogy Donald Trump amerikai elnök előző nap rendeletet írt alá az Egyesült Államok kilépéséről több tucat nemzetközi szervezetből, köztük az ENSZ legtöbb szakosított szervezetéből, bizottságából, testületéből. Az uniós klímavédelmi biztos bejegyzésében kijelentette: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye a globális klímavédelmi fellépés sarokkövét jelenti. Összefogja az országokat az éghajlatvédelmi fellépés támogatása, a kibocsátás csökkentése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és mindezek megvalósításának nyomon követése érdekében.
Időjárás:
Ma főképp felhős, de időnként napos időre készülhetünk. Este többfelé lehet havazásra számítani. A hőmérséklet jellemzően -6 – 0 fok körül alakul.
