A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.11.23.
Magyarország nem ad pénzt az uniónak az ukrajnai háborúra.
Az amerikai-orosz tervezet előkészíti a budapesti békecsúcsot – mondta Orbán Viktor.
A Tisza pártban már szavaznak a jövendő képviselő-jelöltekről.
Változatlanul törékeny a gázai tűzszünet.
Hírek:
A magyar miniszterelnök megerősítette, hogy elutasítja az Európai Bizottság elnökének pénzkérő levelét. Ursula von der Leyen összesen 135 milliárd eurót kért a tagállamoktól a háborúban álló Ukrajna további megsegítésére. Orbán Viktor kifejtette, hogy a kormány nem hajlandó komoly összegeket kivenni a költségvetésből. Úgy vélte, az európai vezetők többsége jelenleg a háborúba menetel, de – tette hozzá – ez zsákutca, ahonnan vissza kell fordulni. Felidézte, hogy az ukrán háborús maffia nagy összegeket tűntetett el, erre utal a most kirobbant korrupciós válság. Kifogásolta, hogy az uniónak nincs olyan rendszere, amely ellenőrizni tudná a pénzek felhasználását. Bár Magyarország javasolta egy ilyen létrehozását, de – szavai szerint – lesöpörték az asztalról.
A külügyminiszter ismét élesen bírálta az Európai Uniót, amiért újabb szankciós csomagot készít elő Oroszországgal szemben. Az unió külügyi tanácsának ülése után Szijjártó Péter közölte, Magyarország nem járul hozzá, hogy növeljék a magyar családok energiaköltségeit. Az olajszállítások és a nukleáris együttműködés tilalma ugyanis ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel – mondta. Úgy fogalmazott, az európai politikusok egy része – idézem – szankciófanatikus és nem értik, hogy az Oroszországból származó energiahordozók nélkül fizikailag nem lehet ellátni az országot. Szijjártó Péter utalt rá, hogy az óceán túlsó partján viszont értik ezt, emiatt kapott Magyarország haladékot az amerikai szankciók ügyében.
A miniszterelnök szerint közeledik a budapesti békecsúcs megtartása, ezt jelzi az ukrajnai háború lezárására kidolgozott 28 pontos amerikai-orosz tervezet. Orbán Viktor az erről folytatott tárgyalásokat döntő pillanatnak nevezte. A dokumentumot az amerikai és az orosz elnök különmegbízottai, Steve Witkoff és Kirill Dmitriev dolgozták ki. A hét második felében már Kijevben erről tárgyalt a hadseregért felelős amerikai védelmi államtitkár, Dan Driscoll, akit magas szinten fogadtak. Egy amerikai tisztviselő szerint Kelet-Ukrajna egy része Oroszországhoz kerülne, cserébe az Egyesült Államok biztonsági garanciát nyújtana Ukrajnának és Európának a jövőbeli orosz agresszióval szemben. Bár az ukrán elnök eddig minden alkalommal elzárkózott attól, hogy országa területi engedményeket fogadjon el, Volodimir Zelenszkij most azt közölte, kész egyeztetni az amerikai elnökkel.
A Gázai övezetben változatlanul törékeny a tűzszünet. Izrael ismét többször mért légicsapásokat a térségre, válaszul arra, hogy palesztin terroristák izraeli katonákra lőttek. Az övezet északi részét ért támadásban megölték a Hamasz iszlamista szervezet újabb két magas rangú vezetőjét. Egyikük a helyi zászlóalj parancsnoka volt, a másik pedig a tengeri egység egyik magas rangú tiszte. Az izraeli hadsereg közlemény azt is kilátásba helyezte, hogy határozottan fellépnek, ha fenyegetik katonáikat. Jeruzsálemben arra is felhívták a figyelmet, hogy azokon a területeken, amelyek kívül esnek az izraeli hadsereg ellenőrzésén, tovább erősödött a Hamász. A terrorszervezet adókat vet ki, és emberei felügyelik a segélyek beérkezését.
A Gázai övezet Izrael által megszállt részén, a rafahi romok alatt a föld alatti alagutakban rekedt mintegy kétszáz Hamasz-terrorista. A CNN beszámolója szerint a fegyveresek komoly gondot okoznak Izraelnek, mivel nem tudják pontosan, hol lehetnek és mennyien vannak. Jelenlétük viszont akadályozhatja a tűzszüneti megállapodás újabb részeinek megvalósítását.
Eközben viszont a nemzetközi közösség nagy lépést tett a gázai egyezség valóra váltása felé. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta Donald Trump 20 pontos béketervét. Ennek első lépése a tűzszünet, de tartalmazza a Gázai övezet újjáépítését a közel-keleti térség egészének stabilitása érdekében, valamint egy nemzetközi testület létrehozását a békefolyamat felügyeletére. A tervek szerint a területre küldenek egy nemzetközi egységet is, amelynek feladata a biztonság és a stabilitás megteremtése lesz. A békefenntartók tagjainak egy részét muszlim többségű országok, így például Indonézia és Azerbajdzsán adják majd.
Itthon várhatóan december második hetében szavaz a parlament a 14. havi nyugdíjról szóló törvényjavaslatról. Ezt a hét elején nyújtotta be a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a képviselők már meg is tartották róla az általános vitát. A gyorsított eljárást támogatták az ellenzéki frakciók is, miután így be tudják nyújtani saját javaslatukat arról, hogy állítsák vissza a svájci indexálást. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy az ellátás növelését ne csak az inflációhoz, hanem a bérek emelkedéséhez is igazítsák. A tervek szerint jövőre a 14. havi nyugdíj első negyedét kapnák kézbe az érintettek, mégpedig februárban, a 13. havi nyugdíjjal együtt. A törvényjavaslat szerint a juttatást fokozatosan vezetnék be, minden évben egy újabb heti összeggel növekedne.
A Tisza pártban ma és holnap tartják az első szavazást a jövendő képviselő-jelöltekről. A hét elején vált nyilvánossá az a lista, amely szerint a 106 egyéni választókerületben három jelölt közül lehet választani. A második körös voksolás a hét közepén lesz és így a tervek szerint a jövő hét végére eldől, hogy kik indulnak a jövő évi parlamenti választáson a párt színeiben. Magyar Péter pártelnök nagyra értékelte, hogy a jelöltek között sok nő van és szinte valamennyi foglalkozási ág képviselői megtalálhatók a listán. A szavazást egyébként a nemrég a feltört Tisza Világ applikáció helyett a tavaszi Nemzet Hangja kampányban megismert nemzethangja.hu oldalon tartják.
A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén a tervek szerint újra megpróbál főpolgármester-helyettest választani. A kérdésről Karácsony Gergely a hét végén egyeztetett a frakciók vezetőivel. A főpolgármester tavalyi választási győzelme után már megpróbálkozott törvényi kötelezettségének teljesítésével, de akkor nem járt sikerrel. Most azért vált ismét sürgőssé az ügy, mert a másodfokú bíróság ítélete értelmében jogszerűtlenül működik Budapest vezetése. A főpolgármesternek 30 napon belül kellene rendeznie a helyzetet. Ez azonban nem lesz egyszerű, mert a Fidesz 10 tagú frakciója megakadályozhatja a választást. Utána pedig az is elképzelhető, hogy a kormányhivatal jelöl ki egy helyettest a közgyűlés tagjai közül.
A Magyar Orvosi Kamara főtitkára szerint a jelenleginél sokkal több energiát, forrást és figyelmet kellene fordítani a magyar egészségügyre. Svéd Tamás arra a jelentésre reagált így, amely szerint Magyarországnak sok területen rosszabbak a mutatói, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD tagállamainak többségéé. Így például a várható élettartam jelentősen alacsonyabb, míg a halálozási arány sokkal magasabb az átlagnál. A szakember mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a magyar rendszer a saját társadalmi elvárásainkhoz és fejlettségünkhöz képest nem működik igazán jól, miközben hatalmas tartalékok lennének még benne a megelőzés, az ápolás és a gyógyítás területén is.
Az amerikai alelnök közölte, jelenleg azért dolgozik, hogy pártja, a republikánusok jól szerepeljenek a jövő őszi félidős kongresszusi választáson, csak utána tárgyalna az elnökjelöltségről. J.D Vance azt is hozzátette, nem riválisának, hanem kollégájának tekinti Marco Rubio külügyminisztert. Mindez azért merült fel, mert Donald Trump most második elnöki ciklusát tölti, tehát 2028-ben nem választható újra, viszont ez a két politikus a legesélyesebb az elnökjelöltségre. Az alelnök tagadta, hogy bármilyen konfliktusa lenne a külügyminiszterrel, akit a kormányban legjobb barátjának nevezett. Mint mondta, egyiküknek sem jár alanyi jogon az elnökjelöltség.
A katolikus egyházfő élesen bírálta az amerikai bevándorláspolitikát és a tömeges kitoloncolást, egyúttal felszólította a Trump-adminisztrációt, hogy több tisztelettel bánjanak a migránsokkal. XIV. Leó pápa nem először nyilatkozott erről, ezúttal pedig lényegében megerősítette az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia állásfoglalását. A Fehér Ház szóvivője úgy reagált, hogy az elnök betartja választási ígéreteit, így azt is, hogy „kitoloncolja a bűnöző illegális bevándorlókat”. A pápa viszont közölte, minden országnak joga van eldönteni, ki, hogyan és mikor léphet be területére. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy emberségesen kell bánni azokkal, akik akár 15 vagy 20 éve az országban élnek. Ha valaki illegálisan teszi ezt, akkor vannak módszerek – bíróságok, igazságszolgáltatási rendszer -, hogy ezt kezeljék.
Az amerikai elnök jóváhagyta a CIA terveit, hogy az amerikai hírszerzés egységei titkos akciókat hajtsanak végre Venezuelában. A New York Times értesülései szerint Donald Trump engedélyezte, hogy felkészüljenek egy szélesebb katonai akcióra is, amivel nyomást gyakorolhatnak a latin-amerikai ország baloldali elnökére. A Venezuela elleni nyomásgyakorlás az előző héten erősödött fel, miután a dél-amerikai ország partjaihoz vezényelték az Egyesült Államok, és a világ legnagyobb repülőgép-hordozóját. Eközben a Times értesülései szerint a katonai erő felvonultatása mellett titkos tárgyalások is zajlanak Washington és Caracas között. Nicolás Maduro elnök jelezte, kész arra, hogy hozzáférést adjon amerikai vállalatoknak a kőolajban gazdag ország lelőhelyeihez.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, a jelek szerint megérkezett az igazi tél. Felhős, esős időszakok váltják egymást, sok helyen havazhat is. Az északias szelet erős lökések kísérhetik. A hőmérséklet napközben mínusz 1 és plusz 6 fok között alakul, estére mínusz 2 és plusz 4 fokig hűl le a levegő. A jövő hét elején kissé enyhül a hideg, de sok eső lehet.
