A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.02.04.
Megújult a Bajcsy-Zsilinszky Kórház kardiológiai osztálya, a budapesti akut infarktusellátás egyik kulcsfontosságú helyszíne – mondta Takács Péter.
Magyarország lojális, megbízható szövetségesként nagyban hozzájárul a NATO védelmi kapacitásainak fejlesztéséhez – közölte Szijjártó Péter.
A folyamatban lévő túsz alku első körében szabadult Emily Damari vasárnap tért vissza először otthonába Kfar Azza kibucban, mióta elrabolták.
Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban is előre ütemezett találkozókról és tárgyalásokról beszélt Donald Trump amerikai elnök.
Belföldi hírek:
Elkötelezettek vagyunk a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása mellett, amit az elmúlt fél évben, a magyar uniós elnökség során számos esetben előremozdítottunk – mondta Hankó Balázs Budapesten a térség oktatási, kutatási és kulturális minisztereinek kétnapos tanácskozása előtt. A nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásának alapvető lépései a felsőoktatáson, az innovációs együttműködésen és a kulturális közösségen keresztül vezetnek – hangsúlyozta a magyar kulturális és innovációs miniszter a Magyar Zene Házában kezdődött esemény kapcsán a sajtónak. Hankó Balázs kiemelte: a nyugat-balkáni országok oktatási, kutatási és kulturális miniszterei első alkalommal tanácskoznak Magyarországon.
Megújult a Bajcsy-Zsilinszky Kórház kardiológiai osztálya, a budapesti akut infarktusellátás egyik kulcsfontosságú helyszíne – mondta a Belügyminisztérium (BM) egészségügyi államtitkára. Takács Péter felidézte, hogy a magyar kormány 2020-ban, a koronavírus-járvány alatt indított egy kórházfelújítási programot, amely az Egészséges Budapest programon túl további támogatásokat biztosított az egészségügyi intézményeknek. Az Egészséges Budapest programban 133 milliárd forintot költöttek 2016 óta a fővárosi egészségügyi intézményekre. Ezen felül érkezett az új támogatás, amelynek keretösszege már a százmilliárd forintot közelíti – közölte. Az államtitkár hozzátette, csak a Bajcsy-Zsilinszky Kórházra 3,5 milliárd forintot költöttek.
Magyarország lojális, megbízható szövetségesként nagyban hozzájárul a NATO védelmi kapacitásainak fejlesztéséhez, amire nagy szükség is van a jelenlegi új világpolitikai korszakban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott munkareggelit követően, hogy teljesen új világpolitikai időszak kezdődött, teljesen új világpolitikai realitás jött létre, amelyben fontos visszatérni az észak-atlanti szövetség eredeti célkítűzéseihez, ahhoz, hogy a katonai szervezet lehetőleg a világ legerősebb védelmi szövetsége legyen. „Ennek a védelmi szövetségnek a védelmi képességeit kell erősíteni. Magyarország pedig – mint lojális, megbízható szövetséges – nagymértékben járul hozzá a NATO védelmi kapacitásainak fejlesztéséhez” – szögezte le.
Fejlesztjük a Debrecen–Nyíregyháza tengelyt – írja közösségi oldalán Lázár János, hozzátéve: a két város közötti vasútvonal felújítása után 160 km/órás sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok. 2023 októberében jelent meg az a kormányhatározat a Magyar Közlönyben, amiben Orbán Viktor miniszterelnök utasítást adott Lázár János építési és közlekedési miniszternek, hogy gondoskodjon az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pályázati kiírása keretében megvalósítandó projektek szerződéseinek megkötéséről. Ezek között a projektek között szerepel a 100-as vasútvonal Debrecen és Nyíregyháza közötti szakaszának fejlesztése. Utóbbi a legdrágább CEF-projekt, az elszámolható összköltsége bruttó 275,4 milliárd forint. Ebből 179,9 milliárd forint hazai költségvetési támogatás, 95,72 milliárd forintot pedig az Európai Unió ad. Lázár János minap megjelent videós posztjából kiderül: a Debrecen–Nyíregyháza közötti vasútvonal felújításának tervezési folyamata a végéhez ért, így az idei év végén vagy jövő év elején megkezdődhet a kiviteli munka, aminek eredményeként 160 km/órás sebesség közlekedhetnek a vonatok Nyíregyháza és Debrecen között.
Külföldi hírek:
A Vasfal terrorrelhárító hadművelet keretében az Izraeli Védelmi Erők és a Sabak belbiztonsági szolgálat csapatai átfésültek több száz épületet a szamáriai Dzseninben (Palesztin Hatóság területe, A-zóna). A művelet során a csapatok bombagyártó laborokat, fegyverraktárakat, megfigyelő helyiségeket és terror-infrastruktúrákat találtak. A hadsereg lerombolt 23 épületet a menekülttáborban, amelyeket terroristák használtak.
A folyamatban lévő túsz alku első körében szabadult Emily Damari vasárnap tért vissza először otthonába Kfar Azza kibucban, mióta 2023. október 7-én elrabolták a Hamász terroristái. „Ma visszatértem az otthonomba, a lakásomba, az oxigénhez, ami csaknem elfogyott” – írta Damari. ,,Visszatértem oda, ahol a rémálmom kezdődött, 485 nappal ezelőtt, és csak részleges lezárást találtam, amire oly régóta vártam.” A poszthoz csatolt egy fényképet, amelyen a kanapén ül részben lerombolt otthonánál, ahol a falon még mindig látható egy nagy transzparens, amely a Hamász fogságából való szabadulására szólít. Damari felszólította a döntéshozókat, hogy biztosítsák a megállapodás maradéktalan végrehajtását, és az összes túsz hazahozatalát Izraelbe. „79 túsz van, akiknek hozzám hasonlóan meg kell találniuk a maguk lezárását, és akik arra várnak, hogy teljessé tegyék azt, ami hiányzik” – írja. „Nem szabad itt megállnunk. Mindenkit, abszolút mindenkit haza kell hoznunk.” „Csak akkor fogok igazi győzelmet érezni, ha visszatérnek” – tette hozzá.
A katari Al-Araby Al-Dzsadid hírportál megerősítette a Hamász Al-Aqsa tévécsatornájának korábbi jelentését, miszerint Jordánia ki akarja toloncolni Ahlam Tamimit, aki az öngyilkos merénylőt a jeruzsálemi Sbarro pizzériához irányította 2001-ben. A lap szerint a jordán titkosszolgálatok tájékoztatták a Hamászt, hogy a terrorcsoportnak vagy találnia kell egy országot, amely hajlandó befogadni Tamimit a nap végéig, vagy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol az FBI körözi a 2001-es merényletben megölt két amerikai civil miatt. Február 11-én várhatóan II. Abdullah jordán király találkozik az Egyesült Államokban Donald Trump amerikai elnökkel, és lehet ez áll a lépés mögött. Az egyik izraeli-amerikai áldozat, Malki Roth családja a merénylet óta küzd Tamimi kiadatásáért az Egyesült Államoknak. A Hamász aktivista Tamimi, aki kiválasztotta a célpontot és odairányította a robbantót, az AP-nek 2017-ben azt nyilatkozta, hogy a palesztinoknak joguk van bármilyen eszközzel ellenállni az izraeli uralomnak, beleértve az ártatlan civilek és gyermekek szándékos célba vételét is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai 400 millió dolláros (mintegy 159,7 milliárd forint) költségcsökkentésről egyeztetnek, mivel az ügynökség legnagyobb kormányzati finanszírozója, az Egyesült Államok január végén bejelentette hogy kilép a szervezetből – derült ki egy dokumentumból. A szervezet éves végrehajtó tanácsi ülésén Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató egyúttal megvédte az ügynökség munkáját és a közelmúltbeli reformokat, majd megismételte az Egyesült Államokhoz intézett felhívását, hogy gondolják át kilépést, és kezdjenek párbeszédet a WHO-val a további változásokról. „Örömmel fogadnánk az Egyesült Államok és valamennyi tagállam javaslatait arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnánk jobban szolgálni önöket és a világ népét” – mondta Gebrejeszusz.
Az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelmének biztosítása érdekében, és közös érdek az európai szintű szorosabb együttműködés – mondta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben. Az európai védelem helyzetéről szóló, nem hivatalos uniós csúcstalálkozót megelőzően António Costa hangsúlyozta: a találkozónak – melyen részt vesz Mark Rutte NATO-főtitkár és Keir Starmer brit miniszterelnök is – körbe kell járnia azt a kérdést, hogy az európai védelem szavatolása érdekében melyek azok a prioritások, melyeket tovább kell erősíteni, hogyan érhető el a szükséges finanszírozás, valamint, hogy miként lehet megszilárdítani a meglévő partnerségeket. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a megbeszélés segítséget jelent az Európai Bizottság és az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő számára az európai védelem jövőjére vonatkozó javaslatok elkészítéséhez, valamint „kikövezi az annak megvalósításához szükséges utat”.
Robbantásos merénylet történt hétfőn Moszkvában, amelynek következtében életét vesztette Armen Szarkiszján, a „Donyecki Népköztársaság” ökölvívó szövetségének tiszteletbeli elnöke, az ArBat önkéntes zászlóalj megalapítója és egyik testőre. A robbanás Moszkva északkeleti részén, az Alije Parusza elit lakóház recepciójánál történt, amikor Szarkiszján a kíséretével együtt bement az épületbe. A testőr a helyszínen, Szarkiszján a kórházba szállítást követően halt meg. A merényletben további négy személy, köztük egy nő, súlyosan megsebesült. Az ügyben gyilkosság és gyilkossági kísérlet címen indult büntetőeljárás. A Kommerszant című lap szerint ha a bűncselekményben ukrán szálat találnak, az ügyet át fogják minősíteni terrorcselekménnyé.
Amellett, hogy Oroszország szándéka a háborúval megszerezni Ukrajna egészét, Moszkva „egzisztenciális fenyegetést jelent mindannyiunk számára” – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós nagykövetek éves konferenciáján elmondott beszédében. Kaja Kallas hangsúlyozta, Oroszország a demokrácia kiterjesztésétől fél, és mindazon értékektől, amelyek mellett az Európai Unió kiáll. „Oroszország ellenünk harcol, néhányszáz kilométerre a határinktól. Meg kell állítanunk ezt a háborút” – fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az uniónak olyan tartós béke előmozdítását kell segítenie, amelyet Ukrajna megérdemel. Kijelentette: Kijev támogatásának az Európai Unió legfontosabb prioritásának kell maradnia. „Azt akarom, hogy találjunk további finanszírozási megoldásokat Ukrajna számára” – fogalmazott.
Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban is előre ütemezett találkozókról és tárgyalásokról beszélt Donald Trump amerikai elnök újságírók előtt. Elmondta, hogy foglalkozik Ukrajna és Oroszország ügyével: „vannak találkozóink és tárgyalásaink előre ütemezve különböző szereplőkkel, köztük Ukrajnával és Oroszországgal”. Azt is hozzátette, hogy az egyeztetések jól haladnak. Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különleges megbízottja vasárnap a Fox News hírtelevízióban azt mondta, hogy minden szereplővel lesznek egyeztetések, „valószínűleg rövid távon”, annak érdekében, hogy véget érjen a háború. Mindkét oldalnak engednie kell majd – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy Donald Trump megközelítésében szerepet kap a nemzeti szuverenitás, valamint a stabilitás a most háború sújtotta térségben.
Svédország elengedte azt a hajót, amelyet korábban azzal gyanúsított, hogy szándékosan rongált meg január végén egy Lettország és Svédország között a balti-tenger fenekén futó optikai kábelt, az ügyészég hétfői bejelentése szerint ugyanis a vizsgálat kizárta a szabotázst. A közleményben arról tájékoztattak, hogy a kábelek megrongálásához az időjárási körülmények, illetve a felszerelés és a legénység hiányosságai vezettek. A hivatal az ügyben január 27-én indított vizsgálatot a máltai zászló alatt közlekedő, Vezhen nevű bolgár teherhajó ellen, amelynek üzemeltetője már korábban azt közölte, hogy baleset történt.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 3 – 6 fok körül alakul.
