A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.07.22.
Ingyenesen hívható zöldszámot hozott létre a kormány azok számára, akik még nem regisztráltak a Gondosórára – közölte Nyitrai Zsolt.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök várhatóan kedden találkozik Joe Biden amerikai elnökkel.
Az izraeli légierő a jemeni Hudajda kikötőváros ellen intézett légicsapásokat a hétvégén.
Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy visszalép az elnökségért folyó harctól: „Ez a pártom és az ország érdeke” – fogalmazott.
Belföldi hírek:
Ingyenesen hívható zöldszámot hozott létre a kormány azok számára, akik még nem regisztráltak a Gondosórára, és az internet helyett inkább telefonon intéznék a regisztrációt – közölte a miniszterelnök főtanácsadója vasárnap a közösségi-oldalán. Nyitrai Zsolt a közösségi oldalára feltöltött videóban azt mondta: a zöldszám bevezetése újabb kedvezményt, támogatást és könnyítést jelent a Gondosóra életében az ingyenes applikáció után. „Most Önön a sor! Igényelje meg az ingyenes Gondosórát az ingyenesen hívható zöldszámon! Ne feledje: Gondosóra, segítség egy gombnyomással!” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: a regisztráció a 06 80 804 050 számon intézhető.
Az EgészségAblak applikáció fejlesztésének célja, hogy a betegek könnyebben bejuthassanak az orvoshoz – jelentette ki a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára Balatonalmádiban, az Egészségpart szűrőpontja előtt. Molnár Karolina kiemelte: minden olyan kezdeményezés fontos, amelynek eredményeként Magyarország egészségesebb lesz. Ezt szolgálják az Egészségpart „házhoz jövő” szűrővizsgálatai és egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsai, valamint a digitalizáció is. Ilyen digitális megoldásként beszélt a folyamatosan új funkciókkal bővülő EgészségAblak applikációról, amelyben idén nyáron a szűrővizsgálatok mellett az időpontfoglalás lehetősége is elérhetővé vált a járóbeteg-szakrendelésekre. A helyettes államtitkár jelezte: az országos egységes digitális időpontfoglaló rendszer bevezetése fokozatos, a szakrendelők folyamatosan csatlakoznak hozzá. A július elsejei bevezetés óta már több mint nyolcvan intézmény több ezer szakrendelésén érhetők el a szabad időpontok – ismertette Molnár Karolina. Hozzátette: emellett működnek a hagyományos időpontfoglalási módok is, így továbbra is van lehetőség személyesen, telefonon vagy akár emailben is időpontot kérni az orvosokhoz a szakrendelésekre.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnök várhatóan kedden találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, jelentette vasárnap hivatala. Az izraeli vezető ma reggel indult el az Egyesült Államokba, nem pedig tegnap este, ahogy azt eredetileg tervezték. Azt követően, hogy a héber médiában arra utaló hírek jelentek meg, miszerint Joe Biden amerikai elnök szankciók bevezetését fontolgatja a kormány két radikális jobboldali tagja Betzalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügy és Itamar Ben-Gvir [Otzma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszterek ellen, ez utóbbi válaszul a Palesztin Hatóság teljes összeomlasztását helyezte kilátásba. „A jelentés, miszerint a Biden-kormányzat szankciók bevezetését fontolgatja velem és a pénzügyminiszterrel szemben, komoly dolog.’ – vélekedett Ben Gvir.
A szombat kimenetele után országszerte ismét széleskörű tüntetésekre került sor, arra szólítva fel a miniszterelnököt, hogy először egyezzen bele a Gázában fogvatartottak kiszabadítását jelentő megállapodásba, és csak azt követően kezdje meg amerikai útját. A tiltakozások központi helyszínén a Kirja katonai parancsnokság két oldalán a Túszok Terén, illetve a Káplán kereszteződésnél megrendezésre kerülő gyűlések mellett országszerte zajlottak tiltakozások a túszok kiszabadítását és új választásokat követelve. A Túszok Terén összegyűlt tömeg előtt felszólalók között Merav Tal, aki 53 nap után szabadult a Hamász fogságából, illetve Aviram Saul, az Erős Szikla hadművelet idején meggyilkolt Oron Saul testvére, akinek a holttestét azóta is Gázában tartják fogva, a soha vissza nem térő alkalom kihasználására szólították fel Netanjahut. A Káplánon tartott gyűlés előtt a foglyok családjai sajtótájékoztatót tartottak a Begin kapu előtt. Einav Zangauker, akinek fiát Matant tartják fogva a Hamász terroristái, végleges döntésre szólította fel a miniszterelnököt.
Az izraeli légvédelem Nyíl 3 rakétái Jemenből Izrael Vörös-tengeri kikötővárosára, Eilatra irányzott rakétákat fogtak el – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője. Néhány órával Izraelnek a jemeni Hudajda kikötőváros ellen intézett légicsapásai után az Iránból irányított jemeni húszi lázadók ballisztikus föld-föld rakétát indítottak Izrael vörös-tengeri kikötővárosa ellen, melyet az izraeli légvédelem elfogott. Eilatonban negyed hétkor megszólaltak a légvédelmi szirénák, és óvóhelyre vonultak az ott élők. A katonai szóvivő szerint azért léptek működésbe a riszatások, mert attól tartottak, hogy az elfogó rakéta lehulló töredékei vagyoni kárt okozhatnak, vagy megsebesíthetik az embereket. A szóvivője arról tájékoztatott, hogy „a lövedék nem jutott be Izrael területére”, mert már korábban megsemmisítették.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel Izrael jemeni támadása után. A Pentagon nyilatkozata szerint Austin elismerte, hogy Izrael több hónapja zajló, ellene irányuló húszi támadások után hajtotta végre légicsapásait, és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael biztonsága és önvédelemhez való joga mellett. Az izraeli katonai rádió beszámolója szerint a húszi lázadok az elmúlt mintegy kilenc és fél hónap alatt közel kétszáz lövedéket indítottak Izrael ellen, melyeket a nyugati szövetségesek, vagy Izrael légvédelme elfogott. Péntek reggel a húszik drónja a Földközi-tenger felől eljutott Tel-Avivba, ahol felrobbanásával megölt egy, és megsebesített több Izraelit. Az izraeli légierő vadászgépei válaszul szombaton intenzív légicsapásokkal megtámadták a jemeni Hudajda kikötővárost.
Az Izraeli Védelmi Erők, a Sabak belbiztonsági szolgálat és a rendőrség elit Gideonim egysége a közelmúltban meghiúsított egy jelentős terrortámadást Izrael ellen, melyet a Birzeit Egyetem Hamász diáksejt hálózata – Al-Kutla al-Iszlamijja – tervezett végrehajtani. A Sabak nyomozása során kiderült, hogy az öttagú terrorsejt a Hamász törökországi főhadiszállásának irányítása alatt tevékenykedett azzal a céllal, hogy infrastruktúrát biztosítsanak az izraeliek elleni katonai műveletekhez. Részt vettek a terrortámadás végrehajtásának gyakorlati előkészületeiben, valamint egy sor műveletben, hogy a Hamász pénzeszközeit eljuttassák a terepen bevetett operatívoknak. A Gideonim elit egység a közelmúltban letartóztatta a sejt tagjait, és a Hamász által biztosított gépkarabélyt és több ezer dollár készpénzt is lefoglaltak.
Mintegy tíz rakétát lőttek ki Libanonból Felső-Galileára, a lövedékek egy részét elfogták a légvédelmi rendszerek. Sérülés nem történt, de a rakéták becsapódása miatt tüzek keletkeztek. A rakéták károkat okoztak egy középiskola épületében illetve más épületekben Dafna kibucban. A rendőrség szerint több közvetlen becsapódás volt Kirjat Smonában is, melyek károkat okoztak. Az izraeli hadsereg délután közölte, hogy a 91. dandár csapatai azonosítottak egy Hezbollah-terrorsejtet bemenni egy épületbe a dél-libanoni Hulában. Röviddel később légicsapást mértek az épületre, benne a terroristákkal.
Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége, hogy megvédje városait és a frontvonalon harcoló csapatait az orosz lövedékektől és drónoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap, miután az éjszaka folyamán újabb átfogó dróntámadás érte Kijevet és több ukrán régiót. A közzétett üzenetében az államfő voltaképp megismételte a héten Londonban tett felhívását. Mint írta, az orosz légitámadások megakadályozása érdekében az orosz légibázisokon kell megsemmisíteni a támadásra készülő eszközöket. „Mindenki, aki ebben támogat minket, a terror elleni védekezést támogatja” – fogalmazott. Zelenszkij szerint az orosz hadsereg csak szombat éjjel közel 40, Sahíd típusú iráni drónt vetett be Ukrajna ellen. A légvédelem arról számolt be, hogy az ország ellen indított 39 drón és két robotrepülőgép közül 35 eszközt lelőttek. Kijev ellen az éjszaka folyamán két héten belül ötödik alkalommal indítottak átfogó dróntámadást. Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem az összes eszközt megsemmisítette, mielőtt elérték volna a fővárost. A főváros térségéből áldozatokról és jelentős károkról nem érkezett jelentés – közölte Szerhij Popko, a térség katonai közigazgatásának vezetője.
Annalena Baerbock német külügyminiszter támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy a NATO orosz agresszióval szembeni elrettentő erejének fokozása érdekében az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétákat telepítsen Németországba. Vlagyimir Putyin orosz elnök „folyamatosan bővítette azt a fegyverarzenált, amellyel a szabadságunkat fenyegeti Európában, ez ellen pedig meg kell védenünk magunkat és a Balti-tenger térségben lévő partnereinket, mégpedig fokozott elrettentéssel és további nagy hatótávolságú fegyverekkel” – fogalmazott Baerbock a Funke Media Groupnak nyilatkozva. A hárompárti kormánykoalícióban korábban vita alakult ki a nukleáris fegyverek németországi telepítéséről szóló tervekről. Rolf Mützenich, a szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti frakcióvezetője a katonai eszkaláció veszélyére, illetve a nukleáris fegyverek által jelentett kockázatokra hívta fel a kabinet figyelmét. Noha elismerte, hogy szükség van a német védelmi képességek javítására, szerinte a NATO már rendelkezik átfogó elrettentő képességekkel. A politikus egyúttal kifogásolta azt is, hogy a tervek szerint egyedül Németországba telepítenének elrettentő fegyvereket.
Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy visszalép az elnökségért folyó harctól: „Ez a pártom és az ország érdeke” – fogalmazott. Demokrata körökben már hetek óta többtucatnyian követelték, hogy Biden lépjen vissza, miután június végén a republikánus Donald Trump elleni vitán különösen gyengén szerepelt. A közösségi oldalán közzétett levelében azt írta, hogy élete legnagyobb megtiszteltetése volt, hogy elnökként szolgálhatott. „És bár szándékomban állt újraválasztásért folyamodni, úgy vélem, hogy pártom és az ország érdeke az, hogy lemondjak, és kizárólag az elnöki feladatok ellátására összpontosítsak a hátralévő időszakban” – fogalmazott. A hivatalban lévő elnök egyben azt ígérte, hogy döntésének részleteit a jövő héten a nemzethez intézet beszédben fejti majd ki.
Áradásokat okoztak Hollandiában a heves esőzések vasárnapra virradóra, a helyzet az ország déli tartományaiban a legsúlyosabb, ahol utakat, alagutakat és épületeket is elöntött a víz. Az NlTimes holland hírportál hatóságokra hivatkozó tájékoztatása szerint Észak-Brabant tartományban a tűzoltóknak kellett kiszivattyúzniuk a vizet egy idősek otthonául szolgáló épület egyik emeletéről, Gelderland tartomány egyik városában pedig egy éttermet öntött el a víz. A Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) több tartományra, köztük Utrechtre, Észak-Brabantra és Limburgra is elsőfokú riasztást adott ki az esőzések és a viharok miatt.
Időjárás:
Ma mindenütt visszatér a sok napsütés.
Este kisebb csapadék várható.
A hőmérséklet jellemzően 30 – 36 fok körül alakul.
